Minden gyerekből egyetemista lehet
Több egyetemista gólya, mint elsős általános iskolás kezdi meg szeptemberben a tanulmányait. Ma is szinte mindenkit felvesznek, aki szeretne bekerülni a felsőoktatásba, de néhány év múlva - ha minden így marad - több hely lesz az egyetemeken, mint ahány 18 éves az országban. Kis magyar demográfia.
A Népességtudományi Intézet előrejelzése alapján 2016-ban a 18 évesek vagy fiatalabbak 15 százalékkal lesznek kevesebben, mint 2000-ben. Az óvodás és általános iskolás korosztály csökkenése egyébként megállni látszik, és a továbbiakban stabilizálódás, illetve enyhe növekedés várható. Ugyanakkor a középiskolás korosztály csökkenése egészen 2016-ig folytatódik, amikor várhatóan 98 660 18 éves lesz csak az országban.
Több index, mint ellenőrző
A - nemcsak megjósolható, hanem tényként kezelhető - csökkenő gyereklétszámnak ki kellene jelölnie az oktatáspolitikai változások irányát. Ha például összevetjük az általános iskolás első osztályosok és a felsőoktatási tanulmányaikat elkezdő hallgatók számát, akkor kiderül, hogy 2002 óta ez utóbbi már meghaladja az előbbit. 2010-ben majdnem négyezerrel több elsős egyetemista, mint elsős általános iskolás (közel 98 ezer gólya, illetve 94 ezer elsős kisdiák) kezdi meg a tanulmányait.
A képet persze árnyalja valamelyest, hogy a főiskolákra, egyetemekre második, harmadik diploma megszerzéséért is jelentkezhetnek a hallgatók. Idén a 140 ezer jelentkező több mint kétharmada, pontosan 97 706 fő nyert felvételt a felsőoktatásba. Az első diplomáért indulókhoz jobban közelít az alap- vagy egységes, osztatlan képzésre jelentkezők száma, ez idén nagyjából 70 ezer főt jelent, akiknek több mint 70 százaléka nappalis lesz. Ez a szám kevesebb, mint az államilag támogatott képzési helyek 56 ezres értéke.
Négyből három gyerek középiskolás
A felvételihez persze először is le kell érettségizni. Ma az adott korosztály közel háromnegyede jár különböző középiskolákba. A szakállamtitkárság tájékoztatása szerint 2010-ben például gimnáziumban és szakközépiskolában egyaránt nagyjából 40 ezren, szakiskolában pedig kevesebb, mint 30 ezren kezdik a tanulmányaikat. Az érettségizettek kétharmada aztán rögtön, a többiek pedig egy-két éven belül valamilyen felsőoktatási intézménybe kerülnek.
Az eddigieket összegezve - és a különböző oktatási szintek kapacitását állandónak tekintve - arra a következtetésre juthatunk, hogy néhány év múlva, az alig több mint 90 ezres korosztályból nagyjából 70 ezer diákot várnak a középiskolák (s már ekkor marad fenn tízezer hely a gimnáziumokban és szakközépiskolákban!), s néhány éven belül ugyanennyit az egyetemek-főiskolák. Most közel százezres a felsőoktatás első évfolyamos kapacitása, ha minden így marad, akkor a maradék 30 ezret a diplomahalmozókból, vagy a később jelentkezőkből (ha még lesz ilyen) kell összeboronálnia.
Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy ha nem alakítják át sürgősen az egész oktatási rendszer intézményi szerkezetét, és az oktatási szintek befogadóképességét, akkor néhány év múlva elvileg szinte minden egyes gyereknek - a bukdácsolóknak és az eminenseknek egyaránt - volna férőhely a ma több mint 70 felsőoktatási intézmény egyikén.
Ugyanazt, ugyanúgy
A felsőoktatás színvonalának süllyedése okán sok mindenre lehet mutogatni, de tény, hogy míg annak expanziója előtt egy-egy korosztály alig több mint tíz százaléka kaphatott csak diplomát Magyarországon, ma már közel fele, s ez az arány egyre nő. Míg egy évtizede egy korosztály 40 százaléka járhatott csak érettségit adó középiskolába, ma már közel háromnegyede.
Ha már az oktatási reformnál tartunk, mindez tartalmilag is felvet néhány kérdést: lehet-e ugyanazt és ugyanúgy tanítani a középiskolákban egy korosztály háromnegyedének, mint négytizedének. És ugyanez a kérdés a felsőoktatásra is vonatkozik: csak ott az arányok mások (korábban tizenegynéhány százalék, ma több mint 50).
Ugyanakkor a munkaerőpiac, az idetelepülő multiktól a hazai vállalkozásokon át arról panaszkodnak, hogy nincs jól képzett szakmunkás az országban.
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A laptopok mellett háttértartalmakat és kiegészítő tudást is biztosítanak a gyerekeknek. Teljes cikk
A kormány szeretné emelni a felsőoktatási béreket is, de az államtitkárság az érintettek türelmét kérte. Teljes cikk
A Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára szerint gyümölcsöző kapcsolat alakult ki a vállalkozói... Teljes cikk
- Az egyetemi oktatót átlagfizetése alacsonyabb mint a pályakezdő tanároké 2 hete
- Bérpapírjaikkal vonultak a minisztérium elé a felsőoktatási dolgozók 3 hete
- Egyeztetés kezdődött az állami fenntartású egyetemek bérfejlesztéséről 3 hete
- Szakképzés: kiemelt ösztöndíjat kaphat, aki sikeresen leteszi a szakmai vizsgáját 4 hete
- A középiskolai felvételi jelentkezések április 8. és 10. között módosíthatók 4 hete
- Megkezdődik az E-felvételi ügyintézési időszaka 1 hónapja
- Kárpótlás az Erasmusért: a világ bármely egyetemére eljuthatnak a magyar diákok ezzel az ösztöndíjprogrammal 1 hónapja
- Egy egyetemi hallgató egy évvel a diplomája megszerzése után többet keres, mint korábbi egyetemi oktatója 2 hónapja
- Mikor lesz átfogó béremelés a magyar egyetemi világban? - több ezer oktató tiltakozik 2 hónapja
- Csák János: Sikeres a felsőoktatás átalakítása 2 hónapja
- A felsőoktatásba jelentkezők és felvettek száma 2 hónapja