A magyar tudósok is külföld felé kacsingatnak
Sokakat a kilátástalanság, a szerény életkörülmény ösztönöz arra, hogy külföldön vállaljanak munkát. Fodor Pál szerint azonban nagy problémát jelent a tudóselvándorlás is. mondta az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója a MR1 Kossuth Rádió műsorában.
Magyarország első számú nemzeti problémája lett a migráció, fogalmazott egy történész a Kossuth Rádió reggeli műsorában. Az, hogy az emberek kénytelenek elhagyni otthonukat, nemcsak Kelet-Közép-Európában okoz gondot. A munkanélküliség jelentheti a legnagyobb problémát, álláskeresők járják a világot. A magasabban képzettek könnyebb helyzetben vannak.
Nemcsak a fizetéssel van baj
Egy felmérés szerint a kint dolgozó orvosok fele nem jönne haza, és a későbbiekben is külföldön folytatná a munkáját. Papp Magor, a Rezidensszövetség elnöke a Kossuth Rádiónak azt mondta: nemcsak a fizetés, hanem a szakképzés, a szakmai előmenetel sem megfelelő itthon a megkérdezettek szerint.
"A kint dolgozó kollégák 69 százaléka mondja azt, hogy sokkal jobb minőségű a külföldi szakképzés és alig 5 százalék mondja azt, hogy gyengébb. Tehát ez is a migrációnak az egyik motorja, hogy a megfelelő minőségi fejlődés ott biztosított", fogalmazott Papp Magor.
Fodor Pál szerint nagy problémát jelent a tudóselvándorlás, az úgynevezett agyelszívás. Magyarországon ennek a problémának a kezelésére éppen az Akadémia keretein belül komoly kezdeményezések történtek, hogy megpróbálják nemcsak megakadályozni, hanem visszahozni azokat, akik elmentek, tette hozzá a főigazgató, akinek jók a tapasztalatai. Mint mondta: már sokan jelezték, hogy visszajönnének.
2012. szeptember 7.
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
A legnépszerűbb munkahelyi sorozatok