Hogy alakultak a fizetések?
Látszólag szárnyalnak a reálbérek (köszféra +8,9 százalék), ám ez nagyrészt a közszférában januárban és márciusban kifizetett külön pénznek köszönhető. Dolgozói szempontból pozitívum, hogy a versenyszférában is nőtt a reálbér, 4,2 százalékkal. KSH-jelentés.
2010 január–márciusban a költségvetési szférában 747 ezren, a versenyszférában mintegy
1 millió 778 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 1,8 százalékos csökkenését jelentette. A költségvetési szférában a közfoglalkoztatás bővülése miatt 5,3 százalékkal nőtt a létszám, e nélkül számolva 0,5 százaéékos a csökkenés. A versenyszférában 5,1 százalékkal dolgoztak kevesebben mint az előző év azonos időszakában.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 207 000 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 203 800 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 218 400 forintot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 5,7 százalékkal haladták meg az előző évit. A versenyszférában 5,4 százalékkal, a költségvetés területén pedig 6,5 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához képest. Jelentősen felülmúlták a versenyszféra keresetnövekedési átlagát a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás (9,7%), a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése (8,7%), valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás (7,4%) nemzetgazdasági ágak.
Prémium nélkül a közszférában bércsökkenés
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első három hónapjában átlagosan 3,0 százalékkal nőtt, ebből a versenyszférában dolgozók alapbére 5,1 százalékkal haladta meg az előző év január–márciusit. A költségvetési szférában dolgozók rendszeres bruttó keresete az előző évitől 1,5 százalékkal maradt el, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig az úgynevezett illetmény automatizmusnak köszönhetően 1,3 százalékos az emelkedés.
135 ezer forint a nettó átlagbér
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 135 000 forint; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 97 000 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 173 700 Ft) volt. A nettó kereset így átlagosan 11,9 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A versenyszférában 10,5 százalékos, a költségvetési szervezeteknél pedig 15,4 százalékosos növekedés jelentkezett.
2010. május 18.
- 2026.11.23Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon