Hogy alakultak a fizetések?
Látszólag szárnyalnak a reálbérek (köszféra +8,9 százalék), ám ez nagyrészt a közszférában januárban és márciusban kifizetett külön pénznek köszönhető. Dolgozói szempontból pozitívum, hogy a versenyszférában is nőtt a reálbér, 4,2 százalékkal. KSH-jelentés.
2010 január–márciusban a költségvetési szférában 747 ezren, a versenyszférában mintegy
1 millió 778 ezren dolgoztak. Ez a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszámának 1,8 százalékos csökkenését jelentette. A költségvetési szférában a közfoglalkoztatás bővülése miatt 5,3 százalékkal nőtt a létszám, e nélkül számolva 0,5 százaéékos a csökkenés. A versenyszférában 5,1 százalékkal dolgoztak kevesebben mint az előző év azonos időszakában.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 207 000 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 203 800 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 218 400 forintot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 5,7 százalékkal haladták meg az előző évit. A versenyszférában 5,4 százalékkal, a költségvetés területén pedig 6,5 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához képest. Jelentősen felülmúlták a versenyszféra keresetnövekedési átlagát a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás (9,7%), a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése (8,7%), valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás (7,4%) nemzetgazdasági ágak.
Prémium nélkül a közszférában bércsökkenés
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első három hónapjában átlagosan 3,0 százalékkal nőtt, ebből a versenyszférában dolgozók alapbére 5,1 százalékkal haladta meg az előző év január–márciusit. A költségvetési szférában dolgozók rendszeres bruttó keresete az előző évitől 1,5 százalékkal maradt el, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig az úgynevezett illetmény automatizmusnak köszönhetően 1,3 százalékos az emelkedés.
135 ezer forint a nettó átlagbér
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 135 000 forint; (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 97 000 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 173 700 Ft) volt. A nettó kereset így átlagosan 11,9 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A versenyszférában 10,5 százalékos, a költségvetési szervezeteknél pedig 15,4 százalékosos növekedés jelentkezett.
2010. május 18.
- 2026.04.23BGE Állásbörze SPÓROLJ IDŐT ÉS ENERGIÁT! Érd el a BGE összes karának hallgatóit egyetlen nap alatt!
Részletek
Jegyek
- 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni.
Részletek
Jegyek
Az online kaszinóipar évek óta folyamatosan növekszik, és a távmunka-lehetőségek elterjedésével az online kaszinóvállalkozások számára most... Teljes cikk
A munkakeresésben a tökéletes önéletrajz elkészítése alapvető lépés mindazok számára, akik új munkalehetőséget keresnek, vagy akik... Teljes cikk
Budapest, 2018. szeptember 3. - A Monster Magyarország Kft. tulajdonosa, a finnországi székhelyű Alma Career Oy üzleti és stratégiai okokból a magyar... Teljes cikk
- 840 ezer forint az átlagbér – de van egy csavar a számok mögött 6 napja
- Bérsáv: Mit jelent és miért lesz kötelező 2026-tól? 1 hete
- Ennyit keresnek a budapesti busz- és villamosvezetők 1 hete
- Mechanical Engineer 2 hete
- Ekkora hitelt vehetnek fel a legjobban kereső dolgozók 2 hete
- Megéri még diplomát szerezni? Kiderült, miért nem fizetik meg a tanulást 3 hete
- Kiderült: ennyit visznek haza az Audi dolgozói Győrben 3 hete
- Felmérés: mennyit tudnak a magyarok az EU bértranszparencia-irányelvéről? 3 hete
- Nyelvoktatás, te drága!? 1 hónapja
- A dolgozók átlagkeresete vármegyénként - grafikon 1 hónapja
- Durvább, mint hittük: ennyit keres valójában egy magyar rendőr 2026-ban 1 hónapja

Milyen tanulságokat rejt a HR számára egy extrém csapatépítő?