Jaj a munkavállalóknak

Visszavágnák a „rendkívüli munkavégzést”

A kormányzati tervek között az is szerepel, hogy a folyamatos üzemű vállalkozásoknál a jövőben 5,5 munkanapot is felölelhet a munkahét. Szintén a munkaidőkeretet érintő módosítás, hogy a kabinet lehetővé tenné a heti 48/60, vagyis a napi akár 12 órás munkavégzést is. A cél az, hogy a munkáltató és a munkavállaló rugalmasabban kezelje a „keményebb időszakokat” az éves időkeret terhére, vagyis ne legyen szükség külön rendkívüli munkavégzések bevezetésére és dokumentálására.

Könnyebb lenne a kirúgás

Könnyebben menne a jövőben a munkavállalók felvétele és az elbocsátás is a kormányzati tervek szerint. A felmondási okokat tartalmazó taxatív jellegű felsorolás több új elemmel bővülne, vagyis elbocsátásra nem csak a céggel vagy az adott munkavállalóval kapcsolatos, kifejezetten negatív indoklás mellékelésével kerülhet sor a jövőben. Ez a mikro- és kisvállalkozások terheit összesen 16 milliárd forinttal csökkentené a program szerint.

Garantált bérminimum: kevesebbeknek járna

Arra is számítani kell, hogy bizonyos munkakörökben a jelenlegi szakképzett dolgozókat szakképzetlenek váltanák fel, több területen ugyanis megszűnnének a kormány által „feleslegesnek” minősített, többek között OKJ-s képesítési követelmények. A bürokráciacsökkentő terv nem is leplezi: a cél e módosítással az, hogy az egyszerűbb, betanítható munkáknál a vállalkozások a garantált bérminimumnál kevesebbet fizethessenek a dolgozóknak.

Bérpapír: nem kellene kinyomtatni

Ugyancsak a munkavállalókat érinti, bár nem „húsba vágó módon”, hogy a munkabérről és az azzal összefüggésben kifizetett közterhekről szóló kimutatás – a köznyelvben a „bérpapír” – kinyomtatási kötelezettsége megszűnne. Ezzel a cégek 19,2 milliárd forintot takaríthatnának meg – írja a Világgazdaság kedd reggeli kiadása.

2011. április 26.