Mi alapján rúgtak ki?

Határozott idős szerződés, részmunka, nyugdíjhoz közel

Bank Dénes, a GKI kutatásvezetője az MTI-nek elmondta: a cégek jellemzően a határozott idejű, rövid távú munkaszerződéssel rendelkező munkavállalókat bocsátották el, miközben a vállalatok a rugalmasság miatt egyre inkább épp ezt a foglalkoztatási formát preferálják.

Jellemző volt, hogy a cégek leépítéskor inkább azok közül választottak, akik közel voltak a nyugdíjkorhatárhoz, és a vállalatok többsége ezt a kiválasztási gyakorlatot egyben a szociális szempontok érvényesülésének tekintette, nem számolva azzal, hogy e korcsoport újraelhelyezkedési esélyei az átlagosnál lényegesen rosszabbak.

Azoknál a cégeknél, ahol az elbocsátások során nemcsak az üzleti szempontokat vették figyelembe, ott a vállalatok általában más területeken is törekedtek társadalmilag felelősek lenni. Ezek a cégek leépítéskor a teljesítmény mellett a családi körülményeket, az újraelhelyezkedés esélyeit, az eltartott gyermekek számát, és a család szociális körülményeit is mérlegelték.

Így segítettek az elhelyezkedésben

A GKI felméréséből kiderül az is, hogy a válaszadó vállalatok közel fele rendelkezett információval arról, hogy elbocsátott dolgozói el tudtak-e helyezkedni, 38 százaléka pedig valamilyen formában segítette is egykori munkavállalóit. A cégek elsősorban a helyi munkaügyi központ, valamint a környékbeli cégek bevonásával próbáltak munkahelyet keresni, de voltak olyanok is, akik fejvadászokkal, munkaerő-közvetítőkkel konzultáltak.

2010. szeptember 27.