Munkahelyvédelmi akcióterv - újabb szakértői reakciók

A kormányfő tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet hirdetett meg hétfőn a parlamentben. Ennek részeként a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a munkáltatói járulékot a felére csökkentik, a 25-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek pedig ezentúl választhatják majd a 16 százalékos kisvállalati adót. A munkahelyvédő intézkedések forrását a tranzakciós illeték kiterjesztéséből teremtené meg a kabinet.

Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő szerint a bejelentett csomag kicsengése pozitív. A szociális hozzájárulási adó engedmények a hátrányos helyzetű körben segíthetik a munkahelyek megtartását, illetve, ha valahol új munkahelyre van szükség akkor azt, hogy ebből a körből töltsék fel. Hozzátette: arra önmagában nem megfelelő, hogy új munkahelyeket létesítsen, mert erre az adójogszabályok alkalmatlanok, ezen más típusú támogatás vagy kereslettámasztás segítene.

Zara László, az Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke szerint a részletszabályok alapján lehet megítélni, hogy hányan választják majd az új lehetőségeket. Megjegyezte: kicsit szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a 25 év alattiak és 55 év felettiek járulékkedvezménye mennyire lesz hatékony új foglalkoztatás esetén. Eddig is voltak ugyanis különböző kedvezmények - mint például a Start-kártyák -, de nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az mindenképpen kedvező, hogy a már foglalkoztatottak után is igénybe vehető a járulékkedvezmény, így szerepe lehet a munkaerő megtartásában akkor is, ha a piac nem bővül - mondta.

Kétséges az ilyen eszköz sikere

Hasonlóan vélekedett Adler Judit a GKI Gazdaságkutató álláspiaci szakértője. “Korábban is voltak kísérletek a munkáltatói terhek csökkentésére. Mégsem javult számottevően ezen csoportok helyzete, ráadásul az elért kisebb eredmények is kétségesek" - mutatott rá.

Ennek kapcsán a szakértő kifejtette: a járulékkedvezménnyel foglalkoztatott munkavállalók kiszoríthatják a nem támogatott munkaerőt, másrészt véges az ilyen kedvezmények motiváló ereje. Adler Judit szerint ugyanis csak a munkaerő-költségek egy szűk területén jelent segítséget egy ilyen csökkentés.

Adler Judit elmondta: a célcsoportokat jól azonosította be a kormány, ugyanakkor ahhoz, hogy a "célzás" jól sikerüljön, "finomhangolt" részletszabályozás szükséges. Hozzáfűzte, az sem tudható, kikre - a már állományban lévőkre is, vagy csak az újonnan felvett munkaerőre - vonatkozik a kedvezmény. Szerinte azonban ha a már állományban lévőkre is érvényes lenne, akkor a miniszterelnök által említett 250.000 embernél jóval többet érintene.

Csak a járulékkedvezmény idejéig tartották meg az embert

Az eddigi hasonló lépések tapasztalataira hivatkozva a szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy a versenyszférában jellemzően csak a járulékkedvezmény kihasználásához szükséges minimális időtartamra vettek fel új munkavállalót, így a hasonló lépések nem hoztak tartós munkahelybővülést (az MTI nyomán).

2012. július 4.