MTA-kutatók: a szakiskolai képzés erőltetése rontja a munkaerőkereslet és kínálat illeszkedését

A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet kutatói az összeállításban olyan tényeket ismertetnek, melyek értelmezésük szerint "rámutatnak, hogy az érettségit nyújtó képzés visszaszorítása hibás ténymegállapításokból és megalapozatlan vélekedésekből indul ki, kontraproduktív lépés, ami nem javítja, hanem rontja a munkaerő-kereslet és kínálat illeszkedését, rombolja a magyar gazdaság növekedési képességét és súlyosbítja a társadalmi egyenlőtlenségeket."

A tanulmány kijelenti: a munkaerőpiacon az érettségivel rendelkezők sikeresebbek, foglalkoztatásuk magasabb, többet keresnek és kisebb arányban kényszerülnek segéd- és betanított munka végzésére. Ezek a különbségek kimutathatók a hasonló foglalkozást űzők körén belül is. A szakközépiskola és a gimnázium nagyobb mértékben fejleszti a munkában és a hétköznapi életben nélkülözhetetlen alapkészségeket, mint a szakiskola. Ez hasonló családi környezetből érkező és azonos általános iskolai eredményekkel rendelkező tanulókat összehasonlítva is igaz marad.

Leszögezik: az alkalmazkodóképességet megalapozó kompetenciáknak köszönhetően az érettségi lassabban veszít a piaci értékéből, mint a szakmunkás oklevél. A jobb általános készségek segítik a munkavállalást abban a környezetben, ahol a kereslet az írás-olvasásigényes munkahelyek felé tolódik el.

A tervezett intézkedések szűkítik a felsőoktatás merítési bázisát, növelik az egyébként is meglevő felsőoktatási lemaradásunkat, és a korai szelekció hibái miatt rontják a főiskolai és egyetemi képzésre jogosultak átlagos minőségét. A "felesleges" egyetemi képzésekről, a "piac által nem igényelt" végzettségekről szóló toposzok nagyrészt hamisak, és mint ilyenek, nem szolgálhatnak hivatkozási alapul az érettségit adó középfokú oktatás visszaszorításához - olvasható a tanulmányban.

A duális (tanonc) képzés kapcsán a kutatók kiemelik: Azokban az észak- és nyugat-európai országokban, ahol sikeres duális rendszerek működnek, a tanulók megfelelő alapképzés után lépnek a szakképzésbe, majd a munkaerőpiacra. Németországban a szakmunkástanulók - tartománytól függően - 7155 vagy 7950 közismereti óra után kezdik a szakmatanulást, míg ez az érték Magyarországon 5742 óra. Ez a közismereti képzés hossza szempontjából olyan, mintha a magyar szakmunkástanulók nyolc helyett tíz vagy tizenegy évig járnának általános iskolába, vagy a képzés után még elvégeznének egy tizenkettedik gimnáziumi és egy vagy két főiskolai vagy egyetemi évet. Egy másik mintának tekintett országban, Dániában a hároméves, gyakorlatias, erőteljes vállalati részvétellel folyó szakoktatás 9 éves általános iskolára, és gyakran egy további, előkészítő évre épül.

Az érettségit adó középfokú oktatás visszaszorításával kapcsolatos elgondolásokat erőteljesen befolyásolja az a meggyőződés, hogy az elmúlt két évtizedben túlságosan megnőtt a főiskolát és egyetemet végzettek száma, hogy Magyarországon diplomás túlképzés van. Ezt az állítást a tények nem támasztják alá, sőt az európai uniós országokkal való összehasonlítás ennek az ellenkezőjét bizonyítja - írják a szakértők.

Az érettségit adó férőhelyek számának csökkentése kihat az egyetemi továbbtanulási esélyekre is, itt is a társadalmi egyenlőtlenségek erőteljes növekedését hozta a szimuláció.

Portfolio.hu/Edupress.hu