Munkaerő-csábítás: nem csak a munkavállalót kell jogilag védeni?

Az Egyesült Államok versenyhatósága nemrég hat high-tech óriás összehangolt magatartását vizsgálta. A hat amerikai multi 2005-ben általános "el nem csábítási" megállapodásokat kötött egymás munkavállalói vonatkozásában. A dolgozókat természetesen nem tájékoztatták a megállapodásokról. Az IT-cégek mindössze a munkavállalók közvetlen megkeresésének akarták elejét venni.

Az amerikai versenyhatóság most ezeket a megállapodásokat jogellenesnek minősítette, mert álláspontja szerint csökkentették a társaságok között egymás munkavállalóiért folytatott verseny lehetőségét, a dolgozókat megfosztották a jobb munkalehetőségtől, és befolyásolták a munkabérversenyt is.

Nemzetközi értelemben eddig sem volt kérdéses, hogy a munkaerő-csábítás általánosságban megengedett. A magyar joggyakorlat is ezt az elvet követi. A hatóságok azonban eddig ezt a kérdést az ellenkező oldalról még nem vizsgálták. A fent említett esetben ugyanis a munkáltatók a munkaerő-csábítást illetően kölcsönösségi alapon önként korlátozták magukat. Márpedig egy ilyen önkorlátozás morális szempontból akár érthetőnek is tűnhet. Magas szintű technológiai ismereteket igénylő iparágakban például, ahol egy ember fejében van minden tudás, a munkaerő elcsábítása az érintett munkáltatónak óriási károkat okozhat.

Világgazdaság