Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 12 éve

Munkaerőhiány Közép-Európában

A súlyos munkaerőhiány csökkentése érdekében a varsói kormány a napokban egyszerűsítette a környező nem EU-tagországok állampolgárainak lengyelországi munkavállalását. A napokon belül hatályba lépő, 2009 végéig érvényes rendelkezés szerint Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország állampolgárai munkavállalási engedély beszerzése nélkül évi hat hónapon át dolgozhatnak a lengyel ipar bármely szektorában.

images

A kormány az intézkedéssel elsősorban az építőiparban tapasztalható munkaerőhiányt szeretné orvosolni. Mint ismert, a 2004-es EU-csatlakozás óta becslések szerint mintegy 1,5 millió lengyel vándorolt ki a magasabb bérek miatt Nyugat-Európába (főként Nagy-Britanniába és Írországba) dolgozni. A varsói kormány különösen azután kezdett aggódni a munkaerőhiány miatt, hogy tavasszal eldőlt: Ukrajnával közösen Lengyelország rendezheti meg a 2012-es labdarúgó Eb-t, ehhez pedig jelentős út- és stadionépítésekre lesz szükség.

A munkaerőhiány nemcsak Lengyelországot, hanem a 2004-ben csatlakozott kelet-európai országok közül a legtöbbet, valamint az idén EU-taggá vált Romániát és Bulgáriát is érinti - derül ki a bécsi WIIW kutatóintézet most kiadott, a térség általános gazdasági kilátásairól szóló felméréséből. A tanulmány szerint a magasabb nyugati bérek okozta elvándorlás miatt különösen a mérnökök, IT-szakemberek, egészségügyi dolgozók terén jelentkezik hiány. Csehországban és Szlovákiában főként a gyorsan bővülő autóipar ütközik komoly nehézségekbe az állások feltöltésekor.

A munkaerőhiány mértéke különösen Lengyel-, Csehországban, Romániában, illetve a balti államokban okoz komoly gondokat, míg Magyarországon nem olyan súlyos a helyzet - nyilatkozta lapunknak Richter Sándor. A WIIW elemzője mindamellett elmondta: felmérések szerint a 250 főnél többet foglalkoztató magyar vállalatok ötöde sem talál megfelelően képzett munkaerőt. A munkaerőhiány mértéke nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a térség erős GDP-növekedést mutató országaiban (különösen a balti államokban, illetve Szlovákiában) az idén és jövőre várhatóan komoly nehézséget okoz az eddigi bővülési ütem további gyorsítása, illetve fenntartása - véli a kutató.
A gyors GDP-növekedési ütemnek köszönhetően az új EU-tagországokban a 2004-es 10,3 százalékos átlagos munkanélküliségi szint a bécsi kutatók becslése szerint jövőre 8,1 százalékra csökkenhet.

(Világgazdaság)
Follow hrportal_hu on Twitter