Négy hetet kapott Magyarország, hogy változtasson a cafeteria szabályozáson

Az adók ügyében a bizottság két hónapot, a cafeteria-szolgáltatások területén pedig négy hetet ad Magyarországnak, hogy változtasson a szabályozáson. A határidők lejártával a kötelezettségszegési eljárások a következő, harmadik szakaszba léphetnek azzal, hogy a szerződések betartásán őrködni hivatott bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.

A telekommunikációs szektorra és a kiskereskedelmi ágazatra kivetett adók a bizottság álláspontja szerint azért sértik a uniós jogot, mert a testület szerint ezek az adók hátrányos megkülönböztetést jelentenek a külföldi vállalatokkal szemben.

"Az adókulcsok kialakítása és a két piac struktúrája miatt a gyakorlatban a hazai vállalatok kedvezőbb elbánásban részesülnek, és az adók többnyire a külföldi tulajdonú vállalatokat terhelik" - érvel a brüsszeli testület, amely szerint ez sérti az unió szerződésében rögzített letelepedési szabadságot.

A telekommunikációs szektor különadója miatt októberben már az Európai Bírósághoz fordult a bizottság, de abban az ügyben a törvényszéknek azt kell eldöntenie, sérti-e az adó az unió távközlési irányelvét, amely lehetővé teszi, hogy a távközlési cégeket úgynevezett igazgatási díj fizetésére kötelezze az állam, de abból csak a nemzeti telekommunikációs szabályozó hatóság tevékenységét lehet finanszírozni, mégpedig a szabályozási és engedélyezési rendszer fenntartásával, illetve a távközlési tevékenység végzéséhez kapcsolódó használati jogok megadásával összefüggésben. Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének álláspontja szerint a Magyarországon a távközlési vállalkozásokra kivetett különadó valójában olyan igazgatási díjnak minősül, amely - az irányelv előírásaival ellentétben - nem az irányelvben rögzített célt, hanem a központi költségvetés bevételeinek növelését szolgálja.

A cafeteria-utalványokkal kapcsolatban is a letelepedés szabadságát látja sérülni az Európai Bizottság, amely szerint Magyarország "indokolatlan és aránytalan korlátozásokat" alkalmaz, és nem biztosítja "a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát" az étkezési utalványok és üdülési csekkek kibocsátói számára.