Nem csak minket utálnak, mi is utáljuk az itt dolgozó külföldieket

A külföldi munkaerő megjelenésének hatását a magyar munkavállalók közül kétszer annyian gondolják negatívnak, mint kedvezőnek – derült ki a Randstad Workmonitor 2013 negyedik negyedévében végzett felméréséből. Ezzel összefüggésben csak a magyarok harmada mondta, hogy kifejezetten örül a külföldi munkatársak jelenlétének, pedig a nálunk jóval nagyobb bevándorlási hullámmal szembenéző olaszok majdnem fele, a spanyolok és görögök közül pedig több mint 60 százalék dolgozik együtt szívesen más országokból érkezőkkel.

„A nemzetközi kutatás adataiból az látszik, hogy általában ott ítélik meg negatívabban a külföldi munkavállalókat, ahol növekedett miattuk a munkaerő-piaci verseny. Magyarországon és Közép-Európa több országában, például Csehországban azonban nem ez a helyzet: a külföldiek viszonylag kis nyomást gyakorolnak az álláspiacra, mégis inkább negatív a megítélésük” – egészítette ki az adatokat Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.

A külföldi munkát kereső magyarok körében népszerű célországok közül az Egyesült Királyságban is csak 39 százalék mondta azt, hogy örül, ha külföldivel dolgozhat együtt, itt azonban közel azonos azoknak az aránya, akik pozitívan, illetve negatívan ítélik meg a bevándorlókat. Németországban ugyanakkor már többen fogadják kedvezően a külföldieket, mint ahányan elutasítanák őket. Ráadásul a németek közül 46 százalék vallja, hogy plusz értéket jelent a munkájában a multinacionális környezet.

Még ismerkednünk kell a helyzettel

„A probléma gyökere nagyrészt az ismeretlentől való félelem: Magyarországon még viszonylag alacsony a külföldi munkaerő aránya, ezért gondoljuk, hogy a változás rosszat hozhat” – mondta Baja Sándor. A megállapítás összecseng a Political Capital 2010-es elemzésével, amely szerint Magyarország volt a legelutasítóbb a bevándorlókkal szemben Kelet-Közép-Európában (52 százalék ellenezte a beengedésüket). Az intézet is leszögezte azonban, hogy a migránsok alacsony száma miatt nem tényleges tapasztalatokra alapozott véleményről volt szó.

Magyarországon a KSH 2013-as adatai szerint 141 ezer külföldi állampolgár él, ami a lakosság kevesebb mint másfél százalékát teszi ki, ráadásul számuk az elmúlt két évben csökkenésnek indult. „A társadalom öregedése és a munkaerő-piaci igények változása miatt azonban nekünk is fel kell készülnünk a külföldiek befogadására a gazdasági teljesítmény fenntartása érdekében” – figyelmeztet Baja Sándor. Az ügyvezető hozzátette: a külföldön szerencsét próbáló fiatalok révén egyre többen szereznek tapasztalatot abban, hogyan lehet más kultúrájú kollégákkal együttműködni, de a konfliktusok elkerülése érdekében hosszú távon minden generációnak nyitnia kell a külföldiek felé.