Nem élünk az unió adta szabad mozgás lehetőségével

Az Európai Bizottság megrendelésére készült tanulmány során munkavállalók földrajzi és szakmai mozgását vizsgálták a szakemberek. A válaszadók 53 százaléka azt vallotta, hogy számára az unió legfontosabb előnye a szabad utazás és munkavállalás lehetősége. Míg az euró bevezetését a megkérdezetteknek csak 44 százaléka, a kontinens békéjének biztosítását pedig a válaszadók 36 százaléka tartja kiemelkedően fontos jótéteményének.

A szabad mozgás biztosítása már az 1957-es római szerződésben is szerepel, azzal a kiegészítéssel, hogy ez a lakáshoz, a tagországok adókedvezményeihez és szociális juttatásaihoz való hozzájutás jogát is jelenti, függetlenül attól, mely ország polgára valaki.

A 2000-ben aláírt lisszaboni megállapodás, amely az unió gazdasági-technológiai fejlődésének felgyorsítását tűzte célul a közösség elé, hangsúlyozza, hogy e cél elérésének feltétele a humán erőforrások mobilizálása, amelyet az Európai Bizottság egy 2002-ben elfogadott akcióterv alapján igyekezett elősegíteni e követelmény teljesítését.

A munkaerő belső mobilitására pozitívan hatott a tíz új tagország 2004-es felvétele. Ezekből az országokból háromnegyed részben 35 éven aluli, jól képzett fiatalok indulnak el külföldön munkát keresni. Legfőbb motivációjuk a jobb kereset és a jobb munkafeltételek elérése, kisebb részük első számú célja új országok felfedezése, más kultúrák és az azokhoz tartozó emberek megismerése. Nem meglepő módon a régi tagországokból külföldre indulóknál már 40 százalék azok aránya, akiknek ez az utóbbi szempont a legfontosabb.

A felmérés egyik fontos tanulsága, hogy sem a régi, sem az új tagországok nem egyformán viszonyulnak a külföldi munkavállaláshoz. Az Eurobarometer egyik összesítése azt vizsgálta, hogy az egyes országok esetében az alkalmazottak hány százaléka nem változtat soha munkahelyet.

A leginkább rugalmasnak a dánok mutatkoztak, ahol 6 százalék ez az arány, míg a legkisebb rugalmasságot Máltán tapasztalták, ahol 42 százalék az egész életükben egy helyen dolgozók aránya. Magyarország a régi 25 uniós tag átlaga alatt szerepelt.

A vizsgálat legfőbb megállapításai közé tartozik, hogy az unióban alacsony a földrajzi mobilitás. A határokat átlépő munkavállalóknak egyebek mellett tartaniuk kell attól, hogy kiesnek hazájuk szociális ellátórendszeréből és meggyűlik a bajuk a választott ország közhivatalaival. Az unió polgárai nagyon pozitívan nyilatkoznak a szabad munkavállalásról, 70 százalékuk nem tervezi, hogy a közeljövőben külföldön vállal munkát.

Napi Gazdaság