Nem takarékoskodik eléggé a magyar, pedig nem lesz nyugdíja
A nyugdíjba vonulás után átlagosan 17 évet élnek még a magyarok, de nem születik annyi gyerek, hogy az aktívak befizetése fedezze a nyugdíjakat. Ugyanakkor az emberek harminc százaléka kalkulál csak saját nyugdíj célú megtakarítással.
A 15 országban megkérdezettek 70 százaléka az államtól és a munkaadója befizetéséből várja a nyugdíját és csak 30 százalék kalkulál saját megtakarításával, ez az arány igaz Magyarországra is - mondta Horváth Gyula, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese kedden sajtótájékoztatón Budapesten.
A minden földrészről vett mintában országonként ezer embert kérdeztek meg úgy, hogy 90 százalékuk még aktív korú volt.
A felmérés kimutatta, hogy átlagosan az emberek egynegyede akar tovább dolgozni a nyugdíjas életkor elérése után is, Magyarországon ez az arány 30 százalék.
A megkérdezettek részben azért vállalnának munkát nyugdíjasként is, mivel nincs elég megtakarításuk, 38 százalék pedig a munkája, hivatása szeretetével magyarázta a továbbdolgozást.
A felmérésből az is kiderült, hogy a munkaadók mintegy negyede részmunkaidős foglalkoztatást biztosítana a nyugdíjas korúaknak. Ezért is fogalmazták meg a kutatók egyik ajánlásukban azt, hogy az állam olyan szabályozást léptessen életbe, amely lehetővé teszi a törvényesnél későbbi, lépcsőzetes ütemű nyugdíjba vonulást. Ennek előnye lenne az is, hogy aki tovább dolgozik, annak a nyugdíja is több lesz.
Az Aegon kutatórészlege által készített felmérés alapvetően a nyugdíjra való felkészülést vizsgálta. Az általános megállapítás az volt, hogy amíg az 55-64 évesek 45 százaléka takarít meg nyugdíjas éveire, addig a 18-24 éves korosztálynál ez az arány mindössze 29 százalék. Vagyis nemzetközi tendencia az, hogy a munkába állók nem azonnal, hanem késve kezdenek megtakarítani.
Ez alól néhány nyugat-európai ország kivétel, ahol a munkába álló azonnal tagja lesz egy nyugdíjpénztárnak, amelybe a munkaadó akkor fizet díjat, ha a munkavállaló is rendszeresen utal oda a fizetéséből. Horváth Gyula Hollandiát említette pozitív példaként, ahol évente közlik a munkavállalókkal azt is, hogy mekkora nyugdíjra számíthatnak.
Európában a nyugdíjba vonulás után átlagosan még 20 évet élnek az emberek, Magyarországon ez az időszak 17-18 év. Ahhoz, hogy ennyi időre az állami nyugdíjrendszer egyensúlyban legyen - az aktívak befizetése fedezze a nyugdíjakat - egy szülőképes nőre 2,1 gyermeknek kellene jutnia. Ezzel szemben a magyar adat mindössze 1,4 gyermek - hívta fel a figyelmet a vezérigazgató-helyettes.
Az Aegon magyarországi önkéntes nyugdíjpénztári ügyfeleinek az átlagéletkora 45 év, vagyis követi a nemzetközi trendet. Az átlagdíj évi 135 ezer forint, vagyis nem sokkal több havi 10 ezer forintnál. Húsz évi ekkora összegű befizetéssel és annak hozamával, valamint szintén húsz nyugdíjas évvel kalkulálva ez nem jelentős kiegészítése az állami nyugdíjnak.
A minden földrészről vett mintában országonként ezer embert kérdeztek meg úgy, hogy 90 százalékuk még aktív korú volt.
A felmérés kimutatta, hogy átlagosan az emberek egynegyede akar tovább dolgozni a nyugdíjas életkor elérése után is, Magyarországon ez az arány 30 százalék.
A megkérdezettek részben azért vállalnának munkát nyugdíjasként is, mivel nincs elég megtakarításuk, 38 százalék pedig a munkája, hivatása szeretetével magyarázta a továbbdolgozást.
A felmérésből az is kiderült, hogy a munkaadók mintegy negyede részmunkaidős foglalkoztatást biztosítana a nyugdíjas korúaknak. Ezért is fogalmazták meg a kutatók egyik ajánlásukban azt, hogy az állam olyan szabályozást léptessen életbe, amely lehetővé teszi a törvényesnél későbbi, lépcsőzetes ütemű nyugdíjba vonulást. Ennek előnye lenne az is, hogy aki tovább dolgozik, annak a nyugdíja is több lesz.
Az Aegon kutatórészlege által készített felmérés alapvetően a nyugdíjra való felkészülést vizsgálta. Az általános megállapítás az volt, hogy amíg az 55-64 évesek 45 százaléka takarít meg nyugdíjas éveire, addig a 18-24 éves korosztálynál ez az arány mindössze 29 százalék. Vagyis nemzetközi tendencia az, hogy a munkába állók nem azonnal, hanem késve kezdenek megtakarítani.
Ez alól néhány nyugat-európai ország kivétel, ahol a munkába álló azonnal tagja lesz egy nyugdíjpénztárnak, amelybe a munkaadó akkor fizet díjat, ha a munkavállaló is rendszeresen utal oda a fizetéséből. Horváth Gyula Hollandiát említette pozitív példaként, ahol évente közlik a munkavállalókkal azt is, hogy mekkora nyugdíjra számíthatnak.
Európában a nyugdíjba vonulás után átlagosan még 20 évet élnek az emberek, Magyarországon ez az időszak 17-18 év. Ahhoz, hogy ennyi időre az állami nyugdíjrendszer egyensúlyban legyen - az aktívak befizetése fedezze a nyugdíjakat - egy szülőképes nőre 2,1 gyermeknek kellene jutnia. Ezzel szemben a magyar adat mindössze 1,4 gyermek - hívta fel a figyelmet a vezérigazgató-helyettes.
Az Aegon magyarországi önkéntes nyugdíjpénztári ügyfeleinek az átlagéletkora 45 év, vagyis követi a nemzetközi trendet. Az átlagdíj évi 135 ezer forint, vagyis nem sokkal több havi 10 ezer forintnál. Húsz évi ekkora összegű befizetéssel és annak hozamával, valamint szintén húsz nyugdíjas évvel kalkulálva ez nem jelentős kiegészítése az állami nyugdíjnak.
Müller úr, aki egy szakmailag sikeres macsó, egy reggel női testben ébred - s ezek után nőként kell boldogulnia.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Visszatérnek a Dolgozó anyák