Népszavazás dönt Svájc munkaerő-piaci korlátozásáról

A svájci parlament a szerződések megújítása, valamint a bolgár és román munkavállalók beengedése mellett döntött tavaly, de az ellenzők elég aláírást gyűjtöttek egy népszavazás kikényszerítéséhez. Az eredeti megállapodást az EU-val - a svájci, illetve az uniós munkavállalás kölcsönös kiterjesztésére - 67 százalékos szavazati többséggel 2000-ben hagyták jóvá a svájci szavazók. Ezt azóta kiterjesztették a 2004-ben újonnan csatlakozott tíz tagországra is. A megállapodásokhoz közvetlenül kapcsolódik hat további kétoldalú egyezmény - ezeket 1999-ben írta alá az EU és Svájc -, amelyek a kereskedelem, a légi és a közúti szállítás, a mezőgazdaság és a kutatások terén bontja le a kétoldalú korlátozásokat.

Az egyezmények megújítását gyakorlatilag a kormány és az összes svájci parlamenti párt támogatja, kivéve az SVP-t (Svájci Néppárt), amely azon a véleményen van, hogy a bolgár és román munkavállalók visszaélnének a kedvező svájci szociális rendszer nyújtotta előnyökkel. A népszavazás kapcsán az elemzők mindazonáltal főként az uniós munkavállalók megjelenéséből származó előnyöket hangsúlyozzák: a munkavállalási megállapodásoknak jelentős szerepet tulajdonítanak abban az ötéves konjunktúrában, amelynek során Svájc gazdasági növekedése meghaladta az euróövezeti átlagot. Néhányan azt állítják, hogy a munkapiac bővülése kifejezetten növelte a svájci növekedési potenciált, miután több tízezer képzett munkavállaló áramlott Svájcba. Ugyanakkor a svájci nemzeti bank közgazdászai nem mulasztják el megjegyezni azt sem, hogy Svájcban az időszak alatt magas maradt a munkanélküliség, és a bérnövekedés üteme is szerényebb volt mint a korábbi gazdasági felfutások alkalmával.