Növekvő bérek, kevés fiatal a pedagóguspályán
Az elmúlt évek nemzetközi és hazai kutatásai bizonyítják, hogy a pedagógusfoglalkozásnál a leendő munkakörülmények, a foglalkoztatás szabályai, valamint a keresetek is befolyásolják, hogy mekkora a pálya iránti érdeklődés. A közvélemény előtt széles körben ismert problémák ellenére a pedagógusszakma - igaz, csökkenő mértékben -, de vonzó a továbbtanulni szándékozók között.
A mai világunkban egyre fontosabbá váló jó minőségű oktatást a pedagógusok végzettsége, szakmai felkészültsége nagymértékben befolyásolja. Ezért is fontos, hogy a pedagógusszakma vonzó legyen a tehetséges és képzett fiatalok számára, illetve a diplomás pedagógusok a felsőfokú intézmények befejezése után is a pályán maradjanak. Az elmúlt időszakban ugyanakkor a pedagógusszakma presztízse nemcsak Magyarországon, hanem más uniós országokban is folyamatosan csökkent. A szakma vonzóvá tétele így nemcsak hazánkban vált fontos feladattá, hanem más országokban is. Az elmúlt években az Európai Unió és az OECD is több olyan oktatáspolitikai elemzést jelentetett meg, amelyek célja a pedagóguspályán lévők helyzetének javítása, illetve szakmai fejlődésük elősegítése volt.
Sok nő és kevés fiatal: a pedagógusszakma létszáma és összetétele
Míg több európai ország pedagógushiánnyal küzd, addig Magyarországon éppen a pedagógusok létszámának nagy aránya jellemző. A diákok számának csökkenése ellenére 1990/91 után a pedagógusok számának növekedése tovább folytatódott, majd átmeneti csökkenés után, 1999/2000-től ismét növekedett, 2003/2004-től pedig ismét csökkent. A 2005/2006-os tanévben 165 253 foglalkoztatott pedagógus volt a közoktatásban. Természetesen mind a diákok, mind a pedagógusok létszáma iskolafokozatonként különbözik.
Hazánkban az elmúlt években a pedagógusok nem és kor szerinti összetétele is kedvezőtlenül alakult. Negatív folyamatként értelmezhető a tanárok átlagos életkorának emelkedése. A fiatal, 30 év alatti pedagógusok aránya 2004-ben csak 10,8 százalék volt. Tovább növekedett a nők száma is. 2005/2006-ban már a közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok 83 százaléka volt nő. Igaz, nem meglepő, hogy az óvodában foglalkoztatott pedagógusok szinte 100 százalékban női nem képviselőiből kerülnek ki, ugyanakkor az általános iskolákban 2004-ben már 87 százalékra emelkedett a női pedagógusok aránya.
A főiskolai végzettségű pedagógusok "térhódítása" figyelhető meg a végzettségek tekintetében is. 2001 és 2004 között a középiskolákban a főiskolai végzettségű fiatal pedagógusok aránya 52 százalékról 71 százalékra emelkedett. A fiatal pedagógusok között sokkal alacsonyabb az egyetemi végzettségűek aránya 2004-ben, és a főiskolai végzettségűek növekvő aránya is jól érzékelhető. Míg 2001-ben a 30 és 34 év közötti pedagógusoknál a főiskolai végzettségűek aránya 36 százalék volt, addig 2004-re meghaladta az 50 százalékot.
Pedagógusok foglalkoztatási helyzete, keresetük alakulása
A többségében önkormányzatok által fenntartott iskolákban foglalkoztatott pedagógusok nagy százaléka közalkalmazotti munkaviszonyban dolgozik. Az uniós országok között sajátosan Magyarországon az egyik legmagasabb a közalkalmazottként dolgozó pedagógusok aránya. Ennek köszönhetően a pedagógusok nagy része, közel 90 százaléka határozatlan munkaviszonnyal rendelkezik. A közalkalmazotti viszonynak megfelelően a pedagógusok bére a közalkalmazotti bértábla szerint alakul. Eszerint a kereseteket elsősorban a végzettség és a pályán eltöltött idő határozza meg. Ugyanakkor lehetőség van arra, hogy bizonyos feladatok elvégzése után pótlékokat (például osztályfőnöki pótlék) kapjanak. Természetesen nem szabad megfeledkezni arról, hogy a közalkalmazotti jogviszonynak köszönhetően számos kedvezmény is jár a pedagógusoknak: például ilyen az utazási kedvezmény vagy a lakáshiteleknél felvehető kedvezmény.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2006-ban a pedagógus munkakörökben dolgozók átlagos bruttó keresete 116 ezer és 305 ezer forint között mozgott. Az elmúlt évek legfontosabb változása a közalkalmazotti béremelés volt, aminek köszönhetően a pedagógusok átlagos keresete 2003-ra nagy arányban megugrott. Egy középiskolai tanár átlagos keresete a 2002-es a többi szakma átlagához képest 2003-ra 45 százalékkal növekedett: míg 2002-ben 136 997 volt az átlagos bruttó keresetük, addig egy évvel később már 199 968 forint. A növekedés 2004-ig folytatódott, majd 2005-ben alig emelkedtek az átlagos keresetek. A legmagasabb átlagos keresettel természetesen a vezető beosztásban lévő pedagógusok rendelkeznek: egy oktatási intézmény vezetésért átlagosan több, mint bruttó 300 ezer forint kereset jár. A középiskolai tanárok keresete is növekedett: 2006-ban átlagosan bruttó 221 191 Ft-ot, míg az általános iskolai tanárok 194 392 forintot, az óvónők pedig 176 362 forintot kerestek. 2006-ban az egyre szélesebb körben foglalkoztatott gyógypedagógusok átlagos keresete 206 572 forint volt.
Mennyit ért a pedagóguskereset az elmúlt években?
Míg az 1990-es évek közepén a pedagógusok keresete maradt el leginkább a többi felsőfokú végzettséggel rendelkezők keresetétől, addig a 2002-es béremelés sokat javított a helyzetükön. A változások azonban az alapfokú és a középfokú intézményekben oktató pedagógusok esetében nem voltak egyformák. A legrosszabb helyzet 1998-ban volt, amikor az alapfokon tanító pedagógusok keresete mindösszesen 40 százaléka volt a felsőfokú végzettségűek átlagos keresetének.
Ahogy az 1990-es évek elején a csökkenés, úgy 2002 után a javulás sem volt egyforma a különböző iskolafok pedagógusai esetében. Az alapfokon oktató pedagógusok bére a felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagos keresetének 80 százalékára emelkedett, míg a középfokon dolgozók keresete már meg is haladta azt.
A fizetésük a felsőfokú végzettségűek keresetéhez viszonyítva eltérő képet fest a nők-férfiak, pályakezdők - több éves tapasztalattal rendelkezők, valamint a végzettség viszonyában is. A munkaerőpiacon legkedvezőbb helyzetben a főiskolai végzettségű, 15 éve a pályán lévő nők vannak. Ezzel szemben a pályakezdők és a pályájuk első tíz évében lévők lemaradása a legnagyobb. Más szakmákhoz viszonyítva a legrosszabb kereseti pozícióban az egyetemi végzettségű, fiatal pedagógus férfiak vannak. Valószínű ez az oka a férfiak korai pályaelhagyásának is. 2001-ben például a más, nem pedagógus munkakörökben foglalkoztatott egyetemi végzettséggel rendelkező pályakezdő férfiak átlagos keresete kétszer akkora volt, mint a hasonló paraméterekkel rendelkező pedagógusoké.
Mi teheti vonzóvá a pedagógusszakmát?
A pedagógusszakma iránti érdeklődést nemcsak a keresetek határozzák meg. A tanítás, hivatástudat, az elkötelezettség bizonyos célok iránt, a kreatív munkavégzés, a gyerekek szeretete is befolyásolhatja a pályaválasztást. Ugyanakkor a szakmai fejlődés lehetősége és biztosítása, a jó munkafeltételek kialakítása, a professzionális iskolavezetés és a jó iskolai légkör is pozitívan hatnak egy-egy pedagógus pályán maradására. Hazánkban e feltételek az innovatív iskolákban már adottak, de a közoktatásban sajnos még nem. A fenti adottságok megváltoztatásának "motorjai" lehetnek a jövő jól képzett és elkötelezett pedagógusai.
Sok nő és kevés fiatal: a pedagógusszakma létszáma és összetétele
Míg több európai ország pedagógushiánnyal küzd, addig Magyarországon éppen a pedagógusok létszámának nagy aránya jellemző. A diákok számának csökkenése ellenére 1990/91 után a pedagógusok számának növekedése tovább folytatódott, majd átmeneti csökkenés után, 1999/2000-től ismét növekedett, 2003/2004-től pedig ismét csökkent. A 2005/2006-os tanévben 165 253 foglalkoztatott pedagógus volt a közoktatásban. Természetesen mind a diákok, mind a pedagógusok létszáma iskolafokozatonként különbözik.
Hazánkban az elmúlt években a pedagógusok nem és kor szerinti összetétele is kedvezőtlenül alakult. Negatív folyamatként értelmezhető a tanárok átlagos életkorának emelkedése. A fiatal, 30 év alatti pedagógusok aránya 2004-ben csak 10,8 százalék volt. Tovább növekedett a nők száma is. 2005/2006-ban már a közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok 83 százaléka volt nő. Igaz, nem meglepő, hogy az óvodában foglalkoztatott pedagógusok szinte 100 százalékban női nem képviselőiből kerülnek ki, ugyanakkor az általános iskolákban 2004-ben már 87 százalékra emelkedett a női pedagógusok aránya.
A főiskolai végzettségű pedagógusok "térhódítása" figyelhető meg a végzettségek tekintetében is. 2001 és 2004 között a középiskolákban a főiskolai végzettségű fiatal pedagógusok aránya 52 százalékról 71 százalékra emelkedett. A fiatal pedagógusok között sokkal alacsonyabb az egyetemi végzettségűek aránya 2004-ben, és a főiskolai végzettségűek növekvő aránya is jól érzékelhető. Míg 2001-ben a 30 és 34 év közötti pedagógusoknál a főiskolai végzettségűek aránya 36 százalék volt, addig 2004-re meghaladta az 50 százalékot.
Pedagógusok foglalkoztatási helyzete, keresetük alakulása
A többségében önkormányzatok által fenntartott iskolákban foglalkoztatott pedagógusok nagy százaléka közalkalmazotti munkaviszonyban dolgozik. Az uniós országok között sajátosan Magyarországon az egyik legmagasabb a közalkalmazottként dolgozó pedagógusok aránya. Ennek köszönhetően a pedagógusok nagy része, közel 90 százaléka határozatlan munkaviszonnyal rendelkezik. A közalkalmazotti viszonynak megfelelően a pedagógusok bére a közalkalmazotti bértábla szerint alakul. Eszerint a kereseteket elsősorban a végzettség és a pályán eltöltött idő határozza meg. Ugyanakkor lehetőség van arra, hogy bizonyos feladatok elvégzése után pótlékokat (például osztályfőnöki pótlék) kapjanak. Természetesen nem szabad megfeledkezni arról, hogy a közalkalmazotti jogviszonynak köszönhetően számos kedvezmény is jár a pedagógusoknak: például ilyen az utazási kedvezmény vagy a lakáshiteleknél felvehető kedvezmény.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2006-ban a pedagógus munkakörökben dolgozók átlagos bruttó keresete 116 ezer és 305 ezer forint között mozgott. Az elmúlt évek legfontosabb változása a közalkalmazotti béremelés volt, aminek köszönhetően a pedagógusok átlagos keresete 2003-ra nagy arányban megugrott. Egy középiskolai tanár átlagos keresete a 2002-es a többi szakma átlagához képest 2003-ra 45 százalékkal növekedett: míg 2002-ben 136 997 volt az átlagos bruttó keresetük, addig egy évvel később már 199 968 forint. A növekedés 2004-ig folytatódott, majd 2005-ben alig emelkedtek az átlagos keresetek. A legmagasabb átlagos keresettel természetesen a vezető beosztásban lévő pedagógusok rendelkeznek: egy oktatási intézmény vezetésért átlagosan több, mint bruttó 300 ezer forint kereset jár. A középiskolai tanárok keresete is növekedett: 2006-ban átlagosan bruttó 221 191 Ft-ot, míg az általános iskolai tanárok 194 392 forintot, az óvónők pedig 176 362 forintot kerestek. 2006-ban az egyre szélesebb körben foglalkoztatott gyógypedagógusok átlagos keresete 206 572 forint volt.
Mennyit ért a pedagóguskereset az elmúlt években?
Míg az 1990-es évek közepén a pedagógusok keresete maradt el leginkább a többi felsőfokú végzettséggel rendelkezők keresetétől, addig a 2002-es béremelés sokat javított a helyzetükön. A változások azonban az alapfokú és a középfokú intézményekben oktató pedagógusok esetében nem voltak egyformák. A legrosszabb helyzet 1998-ban volt, amikor az alapfokon tanító pedagógusok keresete mindösszesen 40 százaléka volt a felsőfokú végzettségűek átlagos keresetének.
Ahogy az 1990-es évek elején a csökkenés, úgy 2002 után a javulás sem volt egyforma a különböző iskolafok pedagógusai esetében. Az alapfokon oktató pedagógusok bére a felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagos keresetének 80 százalékára emelkedett, míg a középfokon dolgozók keresete már meg is haladta azt.
A fizetésük a felsőfokú végzettségűek keresetéhez viszonyítva eltérő képet fest a nők-férfiak, pályakezdők - több éves tapasztalattal rendelkezők, valamint a végzettség viszonyában is. A munkaerőpiacon legkedvezőbb helyzetben a főiskolai végzettségű, 15 éve a pályán lévő nők vannak. Ezzel szemben a pályakezdők és a pályájuk első tíz évében lévők lemaradása a legnagyobb. Más szakmákhoz viszonyítva a legrosszabb kereseti pozícióban az egyetemi végzettségű, fiatal pedagógus férfiak vannak. Valószínű ez az oka a férfiak korai pályaelhagyásának is. 2001-ben például a más, nem pedagógus munkakörökben foglalkoztatott egyetemi végzettséggel rendelkező pályakezdő férfiak átlagos keresete kétszer akkora volt, mint a hasonló paraméterekkel rendelkező pedagógusoké.
Mi teheti vonzóvá a pedagógusszakmát?
A pedagógusszakma iránti érdeklődést nemcsak a keresetek határozzák meg. A tanítás, hivatástudat, az elkötelezettség bizonyos célok iránt, a kreatív munkavégzés, a gyerekek szeretete is befolyásolhatja a pályaválasztást. Ugyanakkor a szakmai fejlődés lehetősége és biztosítása, a jó munkafeltételek kialakítása, a professzionális iskolavezetés és a jó iskolai légkör is pozitívan hatnak egy-egy pedagógus pályán maradására. Hazánkban e feltételek az innovatív iskolákban már adottak, de a közoktatásban sajnos még nem. A fenti adottságok megváltoztatásának "motorjai" lehetnek a jövő jól képzett és elkötelezett pedagógusai.
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Engedelmes és hasznos munkavállalókat termel a kiégés társadalma?