Megjelent: 8 éve

Nyílt levél a nyelvvizsga amnesztia ellen

Tizenöt vezető nyelvoktatási szakember nyílt levélben hívja fel a Magyar Rektori Konferencia figyelmét a "nyelvvizsga amnesztia" lehetősége kapcsán arra, hogy az egyetemek hatáskörében végzett belső vizsgáztatás során is ragaszkodni kell a közös európai nyelvi szintrendszer standardjaihoz, és annak fontosságára, hogy az idegen nyelvek használta a jövőben mindenütt épüljön be a rendes tanulmányi követelmények rendszerébe.

Mint ismert, az új Nemzeti Felsőoktatási Törvény lehetővé teszi az egyetemek számára, hogy azon korábbi hallgatóik, akik nyelvvizsga híján már legalább három éve nem tudták átvenni az egyetemi végzettséget tanúsító oklevelüket, mégis hozzájuthassanak diplomájukhoz, amennyiben 2016-ig az egyetem által szervezett külön nyelvi záróvizsgát tesznek. Mivel a használható nyelvtudás előírása a diplomázók számára fontos társadalmi elvárást tükröz, a szakemberek nem tartják hosszú távon jó megoldásnak a követelmények leszállítását.

Rozgonyi Zoltán nyelvoktatási szakértő elmondta: a nyílt levél elsősorban arra hívja fel a Rektori Konferencia figyelmét, hogy átlátható és szakmailag vállalható követelményeket az egyetemek csak úgy tudnak érvényesíteni, ha a saját szervezésű nyelvi záróvizsgákon - a nyelvvizsgákhoz hasonlóan - az egységes európai nyelvi szintrendszert alkalmazzák. Ettől persze az "amnesztiával" illetve az akkreditált nyelvvizsgával megszerezett diplomák értéke nem feltétlenül lesz azonos az álláspiacon, de legalább a mögöttük álló nyelvtudás összehasonlítható lehet.

Az oktatási szakemberek szerint az egyetemet középfokú idegennyelv-tudás nélkül elvégzők 20-25 ezerre becsült számáért az egykori hallgatók mellett az egyetemek maguk is felelősek. Emlékeztetnek arra, hogy a felsőoktatás elsődleges feladata már nem az idegen nyelvek megtanítása, hanem azok használatának elősegítése azáltal, hogy az oktatási programjuk természetes részének tekintik a tantárgyi szakismeretek és a szakirodalom idegen nyelven is történő feldolgozását. A diákokkal szembeni alapvető elvárások érvényesítése tehát nem csupán a záróvizsgák feladata, hanem annak az egyetemi-főiskolai oktatás hétköznapjaiban is meg kell jelennie, ha az intézmény naprakész ismeretekkel és rugalmasan alkalmazható készségekkel rendelkező hallgatókat kíván képezni.

A levelet a Nyelvvizsgáztatási és Nyelvtudásmérési Szakértők Országos Egyesületének elnöke, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének vezetője mellett több egyetemi tanár is aláírta. A Pécsi Tudományegyetem és a gödöllői Szent István Egyetem egy-egy oktatója, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem több tanára is szignálta.

edupress.hu


  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Csatlakoztak a Közlekedési Munkástanácsok Szövetségéhez tartozó szakszervezetek a KDSZSZ-hez

A KDSZSZ Magyarország egyik legnagyobb közúti személyszállításban működő szakszervezeti szövetsége lett. Teljes cikk

A Magyar Orvosi Kamara új elnöke szerint egyszeri és érdemi béremelésre van szükség

Kincses Gyula szerint a hálapénz intézményét társadalmilag is érzékelhető béremelés nélkül nem lehet felszámolni. Teljes cikk

A középgeneráció uralja a belföldi cégeket

A felmérés szerint az idősebbek szerepe főképp a nagyobb cégek irányításában jelentős. Teljes cikk