Nyugdíjaskorban is dolgozni kell?
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA magyar munkavállalók nagy többsége a bevételeinek mintegy 5 százalékát teszi félre a nyugdíjas éveire, miközben a globális kutatásban részt vevő 34 országban mindenhol nagyobb a megtakarítások aránya - derült ki a Randstad Workmonitor nemzetközi felméréséből.
A szomszédos országok közül Ausztriában 54, Csehországban 59, Szlovákiában pedig 62 százalék mondta, hogy a jövedelmük legalább 10 százalékát nyugdíj-előtakarékosságra fordítják. Magyarországon a többség a munkáltatóktól és az államtól - járulékokon keresztül - várja a nyugdíjat, ezzel szemben globálisan a válaszadók 64 százaléka értett egyet azzal, hogy a saját felelőssége az időskori megélhetés biztosítása - olvasható a jelentésben.
Ugyanakkor a magyarok 77 százaléka úgy véli, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgoznia kell majd. Minden hatodik válaszadó számít arra, hogy csak 70 éves kora után hagyhatja abba a munkát, és mindössze a megkérdezettek 41 százaléka mondta, hogy 65 éves korára végleg visszavonul.
A Randstadt egyik tavalyi felmérése szerint a magyar munkavállalók átlagosan 57 éves korukig szeretnének dolgozni, a kényszer szülte és az ideálisnak tartott nyugdíjazási idő távolabb van egymástól, mint a nyugat-európai országokban. Hollandiában eleve 62 éves korukig szeretnének dolgozni a munkavállalók és a válaszadók 71 százaléka úgy vélekedett, hogy 65 és 70 éves kora között vonulhat vissza.
A 2015-ös felmérés arra is rámutatott, hogy a magyarok többsége szerint az 55 évnél idősebb kollégák is ugyanolyan hatékonyan tudják végezni a munkájukat, mint a fiatalok, és betegszabadságot sem vesznek ki gyakrabban, mint a 35 év alatti munkatársak. Ugyanakkor a megkérdezettek nagy része egyetértett abban, hogy az idősebbeknek már nehéz új ismereteket szerezniük, ami kihathat a munkavégzésre is. Magyarországon azonban a munkáltatók csupán 39 százalékánál van az 55 év felettiek hosszú távú foglalkoztatását célzó program, ami kicsit alacsonyabb a globális átlagnál.
A negyedévente végzett kutatást 2015. január 21. és február 5. között végezték, csak Magyarországon több mint 400, 18-65 éves legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozó válaszolt a kérdésekre.
Ugyanakkor a magyarok 77 százaléka úgy véli, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgoznia kell majd. Minden hatodik válaszadó számít arra, hogy csak 70 éves kora után hagyhatja abba a munkát, és mindössze a megkérdezettek 41 százaléka mondta, hogy 65 éves korára végleg visszavonul.
A Randstadt egyik tavalyi felmérése szerint a magyar munkavállalók átlagosan 57 éves korukig szeretnének dolgozni, a kényszer szülte és az ideálisnak tartott nyugdíjazási idő távolabb van egymástól, mint a nyugat-európai országokban. Hollandiában eleve 62 éves korukig szeretnének dolgozni a munkavállalók és a válaszadók 71 százaléka úgy vélekedett, hogy 65 és 70 éves kora között vonulhat vissza.
A 2015-ös felmérés arra is rámutatott, hogy a magyarok többsége szerint az 55 évnél idősebb kollégák is ugyanolyan hatékonyan tudják végezni a munkájukat, mint a fiatalok, és betegszabadságot sem vesznek ki gyakrabban, mint a 35 év alatti munkatársak. Ugyanakkor a megkérdezettek nagy része egyetértett abban, hogy az idősebbeknek már nehéz új ismereteket szerezniük, ami kihathat a munkavégzésre is. Magyarországon azonban a munkáltatók csupán 39 százalékánál van az 55 év felettiek hosszú távú foglalkoztatását célzó program, ami kicsit alacsonyabb a globális átlagnál.
A negyedévente végzett kutatást 2015. január 21. és február 5. között végezték, csak Magyarországon több mint 400, 18-65 éves legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozó válaszolt a kérdésekre.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?