OÉT: egyetértés a rokkantsági minőségi rendszer átalakításáról

Az újonnan bevezetendő rehabilitációs járadékot ugyanúgy a nyugdíjalap fizeti, mint a rokkantsági nyugdíjat, tehát finanszírozása nem jelent többletterhet a munkáltatóknak - mondta Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára. A változás, hogy azoknak, akiket a minősítő intézmény alkalmasnak tart a rehabilitációra, nem rokkantsági nyugdíjat, hanem rehabilitációs járadékot állapítanak meg, ennek nettó összege ugyanannyi, mint a rokkantsági nyugdíj. A járadékos idő alatt viszont kötelező részt venni a rehabilitációban a leendő munkavállalás érdekében.

A rehabilitációs szolgáltatások többletköltségeit uniós forrásokból fedezik, tehát ez sem jelent további terheket a munkáltatóknak - jegyezte meg az államtitkár. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányzat nem kívánja növelni a munkáltatók költségeit. Ezért került le a napirendről az a javaslat, hogy azok a 20-nál több dolgozót foglalkoztató cégek, ahol még 5 százalékban sem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű munkavállalókat, ne a jelenlegi jelképes összeget, hanem egy valóságos büntető járulékot fizessenek. Ez elősegítette volna a megváltozott munkaképességűek nagyobb arányú foglalkoztatását mégis elvetették, hogy ne növeljék a munkáltatói terheket.

Az államtitkár hangsúlyozta: a jelenlegi szakmai egyeztetésen, így az OÉT előtt is lévő javaslat lényege, hogy a rokkantnyugdíj, vagy a rokkantnyugdíj és az illegális munka bevételei helyett az együttes egészségügyi, szociális és foglalkoztatási rehabilitáció eszközeivel minél több személynek tegyék lehetővé a képességei szerinti legális munkavégzést.

Szűcs György, az Iposz elnöke egy másik munkáltatói kifogást megfogalmazva elmondta: a rehabilitáltaknak munkahelyekre is szükségük lenne, e nélkül kidobott pénz a rehabilitáció. Több ösztönzést kellene adni a munkáltatóknak a rehabilitáltak foglalkoztatásához.

Egészségügy: 1.500 orvosnak kell új helyet keresni
Az OÉT tájékoztatót hallgatott meg az egészségügy átalakításáról is. Horváth Ágnes, a szaktárca államtitkára többek között elmondta: a kórházak 60 százaléka többletforrásokhoz jut, 15 százaléka a régebbi szinten marad, 25 százaléknál lesz kevesebb a bevétel. Az új rendszerben 1.500 orvosnak, 5-6 ezer szakdolgozónak kell új helyet keresni, de ugyanakkor 2.500 orvos hiányzik, több mint 100 a betöltetlen háziorvosi praxis.

Borsik János, a munkavállalói oldal szóvivője elmondta: az előterjesztett beszámolót nem tudják megvitatni, mert az nem foglalkozik részletesen a finanszírozási kérdésekkel. Az OÉT-t viszont éppen ez érdekelné leginkább. Ezért egy következő alkalommal szakbizottsági előkészítést követően a finanszírozási kérdésekről is tárgyalni kívánnak. Csuport Antal, a munkáltatói oldal szóvivője is csatlakozott ehhez az igényhez. Elmondta: a finanszírozásról nemcsak tájékoztatást, de tényleges vitát javasolnak, ahol elmondhatják véleményüket. A pénteki ülésen szereplő tájékoztatót viszont korrekt, közbenső anyagnak nevezte a munkáltatói szóvivő.