Parragh: Óriási előrelépés a kkv-k támogatásában

Rogán Antal, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, Vereczkey Zoltán, Gaál József, az MKIK alelnökei, Dunai Péter, az MKIK főtitkára folytatott megbeszélést a munkavédelmi akciótervről hétfőn a kamara székházában.

Az egyeztetést követő sajtótájékoztatón Parragh László elmondta: számításuk szerint a program végrehajtása éves szinten akár 0,8-1 százalékpontos GDP-növekedést hozhat, 1,3-1,7 millió munkavállalót érinthet kedvezően, és 150-200 ezer, de akár 300 ezer kis- és középvállalkozás is választhatja valamelyik kedvező adózási formát.

Az MKIK elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a részletek szabályozásában követni kell az eredeti célt, és megfelelő időt kell adni a vállalkozásoknak a felkészülésre. Ugyanakkor belső ellentmondást eredményezhet az, ha a szakképzetlen munkaerő foglalkoztatása kedvezménnyel jár, mert ez arra ösztönözheti a munkavállalót, hogy ne képezze magát, noha a társadalom és a gazdaság érdeke a szakképzetlen munkaerő továbbképzése - mutatott rá Parragh László.

A kamara elnöke jelezte azt is, hogy a vállalkozók még mindig jelentősnek érzik az adminisztrációs terhet, a bürokráciát, amelyet leépíteni csak politikai akarattal lehet.

Rogán Antal megköszönte, hogy a vállalkozások többsége teljesítette a bérkompenzációt 2011-ben és 2012-ben. A Fidesz frakcióvezetője elmondta: nyitottak a kamara érdemi javaslatainak megtárgyalására, odafigyelnek arra, hogy senki ne tudja bonyolulttá tenni a tervet. Megállapodtak a kamarával abban, hogy a következő évben áttekintik a bürokrácia csökkentésének lehetőségét.

Harrach Péter kiemelte: a kamara képviselői jól fogadták a kisemberek védelmét és a vállalkozások versenyképességét javító kormányzati javaslatot.

Gaál József, az MKIK alelnöke fontosnak nevezte a vállalkozások számára, hogy a devizaárfolyam-változást tőkeveszteségként el lehet számolni.

Kérdésre válaszolva Parragh László rámutatott arra, hogy az elmúlt két évben Magyarországon nőtt a reálszférában a foglalkoztatás az európai uniós tendenciával ellentétben, és szerinte makrogazdaságilag hibás azt mondani, hogy a tehercsökkentés nem eredményez új munkahelyeket, mert évek távlatában nézve ez jelentős számban munkahelyeket hozhat.