Pataky: Feszültségeket generált a kormány a munkaerőpiacon
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatHiába hozott jószándékú intézkedéseket a kormány az elmúlt időszakban, és tömegeket terelt a munkaerőpiacra, mondván "ne otthon henyéljen segélyen", azzal feszültségeket növelte - mondta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke egy hétfői konferencián. Mfor.hu-tudósítás.
Érdemi gazdasági növekedés nélkül nem lehet érdemi foglalkoztásbővülés
"Magyarország számára is az egyik legnagyobb kihívás az elmúlt 10-20 évben a foglalkoztatás kérdése volt" - nyitotta beszédével a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) konferenciáját Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. "Hazánkban stagnáló munkanélküliség mellett jelentős foglalkoztatásbővülés valósult meg a válság után. És hangsúlyozom: nem a közmunkából táplálkozik ez a bővülés. 2010-ben 100-110 ezer ember volt foglalkoztatva, most ennél nagyjából 9000-rel vannak többen" - hangsúlyozta.
Mind a teljes foglalkoztatotti körben, mind a részmunkaidősben bővült a foglalkoztatotti kör, tehát az a feltevés sem igaz, hogy a bővülés a részmunkaidős foglalkoztatásnak köszönhető - emelte ki Czomba Sándor.
Az államtitkár három pontban foglalta össze a bővülés legfontosabb elemeit. Elsőként a fenntartható gazdasági növekedést említette, hiszen úgy véli: érdemi növekedés nélkül nem lehet érdemi foglalkoztatásbővülés sem. A foglalkoztatási eszközrendszer csak egy bizonyos ideig tud működni, és képes arra, hogy a 3,7 és 4 millió foglalkoztatotti létszámmal pozitív eredményeket mutasson, de nem képes csodákra.
Másik fontos elem, a vállalkozásfejlesztést ösztönző politikai intézkedések Czomba Sándor szerint. Hitelezés nélkül a vállalkozások, gazdaságok nem tudnak fejlődni. "Bizonyos ágazatokban ez azonban teljesen leállt" - fogalmazott az államtitkár. Harmadik elemként a foglalkoztatást segítő intézkedéseket emelte ki.
"Még egyszer szeretném megerősíteni a kormány álláspontját: a foglalkoztatás bővülését elsősorban a versenyszférában szeretnénk megvalósítani. A közmunka csak eszköz és nem cél. A 100 ezer új belépő 80 százaléka lehet most még közmunkás, és 20 százaléka a versenyszférában jelenik meg, de 2017-re ennek az aránynak fele-felének kellene lennie" - hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.
A munkaerőpiac és a foglalkoztatásbővülés szempontjából kiemelkedően fontos a befektetői bizalom - vette át a szót Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. A legnagyobb probléma ugyanis, hogy a magyar vállalkozások jelentős része némi szkepticizmussal néz a jövőbe, nem látja biztonságban a jövőbeli befektetéseket. "Azt látjuk, hogy kivárnak a vállalkozások, és nem növelnek létszámot. Úgy gondolom, hogy objektíven nézve a helyzetet lehetne. Ezért a feladat, hogy nagyobb bizalmat adjunk a vállalkozásoknak". Ha a vállalkozások ismét bízni kezdenek, megnyílnak a hitelcsatornák is Rolek szerint.
Miközben nagyon sokan hosszú távon sem tudnak munkához jutni, tulajdonképpen kiszorultak a piacról, a másik oldalon pedig hiányelemeket látnak a szakemberek. Ez nem csak mennyiségi, de minőségi munakerőhiány is Rolek Ferenc szerint.
Gyakorlatilag 1992-93 óta ugyanazzal a problémákkal küszködik a magyar munkaerőpiac, és úgy tűnik, hogy beállt a foglalkoztatás, és a kiszorulók egy nagy stabil tömeget jelentenek. "Azt gondolom, hogy valóban jó lenne, ha nem a felszínt próbálnánk kapargatni, hanem valós problémákat oldanánk meg" - mondta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. A szakember szerint látszik, hogy mélyen gyökerező problémák vannak.
A kormány jelentősen megnövelte a munkaerő kínálatot, miközben a kereslet stagnál. Tehát úgy gondolta: "ne henyéljenek otthon segélyen" és a munkaerőpiac felé tolta az embereket. Pataky Péter szerint hiába a jó szándékú intézkedések, azok nagyobb feszültségeket generáltak a piacon. A szakember szerint a megoldáshoz vezető út első lépése a valódi, konszenzuson alapuló közteherviselés és jövedelempolitika lehetne. Ebből ugyanis kiszámítható, stabil gazdasági környezet jönne létre, és megteremthetné a gazdasági növekedést, amiből következően pedig létrejönne a valódi kereslet, és olyan álláshelyek alakulnának, amit eddig minden kormány megígért: igazi, értéket teremtő munkahelyek. "Mindez akkor valósulhat meg, ha a szociális partnerek, a politika, a kormány komolyan veszi egymást és valódi párbeszéd indul meg" - húzta alá Pataky Péter.
"Magyarország számára is az egyik legnagyobb kihívás az elmúlt 10-20 évben a foglalkoztatás kérdése volt" - nyitotta beszédével a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) konferenciáját Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. "Hazánkban stagnáló munkanélküliség mellett jelentős foglalkoztatásbővülés valósult meg a válság után. És hangsúlyozom: nem a közmunkából táplálkozik ez a bővülés. 2010-ben 100-110 ezer ember volt foglalkoztatva, most ennél nagyjából 9000-rel vannak többen" - hangsúlyozta.
Mind a teljes foglalkoztatotti körben, mind a részmunkaidősben bővült a foglalkoztatotti kör, tehát az a feltevés sem igaz, hogy a bővülés a részmunkaidős foglalkoztatásnak köszönhető - emelte ki Czomba Sándor.
Az államtitkár három pontban foglalta össze a bővülés legfontosabb elemeit. Elsőként a fenntartható gazdasági növekedést említette, hiszen úgy véli: érdemi növekedés nélkül nem lehet érdemi foglalkoztatásbővülés sem. A foglalkoztatási eszközrendszer csak egy bizonyos ideig tud működni, és képes arra, hogy a 3,7 és 4 millió foglalkoztatotti létszámmal pozitív eredményeket mutasson, de nem képes csodákra.
Másik fontos elem, a vállalkozásfejlesztést ösztönző politikai intézkedések Czomba Sándor szerint. Hitelezés nélkül a vállalkozások, gazdaságok nem tudnak fejlődni. "Bizonyos ágazatokban ez azonban teljesen leállt" - fogalmazott az államtitkár. Harmadik elemként a foglalkoztatást segítő intézkedéseket emelte ki.
"Még egyszer szeretném megerősíteni a kormány álláspontját: a foglalkoztatás bővülését elsősorban a versenyszférában szeretnénk megvalósítani. A közmunka csak eszköz és nem cél. A 100 ezer új belépő 80 százaléka lehet most még közmunkás, és 20 százaléka a versenyszférában jelenik meg, de 2017-re ennek az aránynak fele-felének kellene lennie" - hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.
Mennyiségi és minőségi munkaerőhiány van
A munkaerőpiac és a foglalkoztatásbővülés szempontjából kiemelkedően fontos a befektetői bizalom - vette át a szót Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. A legnagyobb probléma ugyanis, hogy a magyar vállalkozások jelentős része némi szkepticizmussal néz a jövőbe, nem látja biztonságban a jövőbeli befektetéseket. "Azt látjuk, hogy kivárnak a vállalkozások, és nem növelnek létszámot. Úgy gondolom, hogy objektíven nézve a helyzetet lehetne. Ezért a feladat, hogy nagyobb bizalmat adjunk a vállalkozásoknak". Ha a vállalkozások ismét bízni kezdenek, megnyílnak a hitelcsatornák is Rolek szerint.
Miközben nagyon sokan hosszú távon sem tudnak munkához jutni, tulajdonképpen kiszorultak a piacról, a másik oldalon pedig hiányelemeket látnak a szakemberek. Ez nem csak mennyiségi, de minőségi munakerőhiány is Rolek Ferenc szerint.
Komolyan kell vennie egymást a partnereknek
Gyakorlatilag 1992-93 óta ugyanazzal a problémákkal küszködik a magyar munkaerőpiac, és úgy tűnik, hogy beállt a foglalkoztatás, és a kiszorulók egy nagy stabil tömeget jelentenek. "Azt gondolom, hogy valóban jó lenne, ha nem a felszínt próbálnánk kapargatni, hanem valós problémákat oldanánk meg" - mondta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. A szakember szerint látszik, hogy mélyen gyökerező problémák vannak.
A kormány jelentősen megnövelte a munkaerő kínálatot, miközben a kereslet stagnál. Tehát úgy gondolta: "ne henyéljenek otthon segélyen" és a munkaerőpiac felé tolta az embereket. Pataky Péter szerint hiába a jó szándékú intézkedések, azok nagyobb feszültségeket generáltak a piacon. A szakember szerint a megoldáshoz vezető út első lépése a valódi, konszenzuson alapuló közteherviselés és jövedelempolitika lehetne. Ebből ugyanis kiszámítható, stabil gazdasági környezet jönne létre, és megteremthetné a gazdasági növekedést, amiből következően pedig létrejönne a valódi kereslet, és olyan álláshelyek alakulnának, amit eddig minden kormány megígért: igazi, értéket teremtő munkahelyek. "Mindez akkor valósulhat meg, ha a szociális partnerek, a politika, a kormány komolyan veszi egymást és valódi párbeszéd indul meg" - húzta alá Pataky Péter.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek


Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?