Plusz tíz százalék ugrik a jól keresők jövedelméből

Jelenleg a magas jövedelműeknek nem kell egy bizonyos szint felett a 10 százalékos munkavállalói nyugdíjjárulékot megfizetni, a mindenkori összeg évente változik. 2012-ben a járulékplafon a havi 662 ezer forintos jövedelmekre vonatkozik - vagyis az ennél jobban keresők járulékmentesen jutnak e feletti jövedelmükhöz, viszont a majdani nyugdíjaknál sem veszik figyelembe azt.

Horváthné Szabó Beáta, a PwC adószakértője szerint a nyugdíjplafon eltörlésének hatását önmagában nehezen lehet megítélni, tekintettel arra, hogy a nyugdíjbefizetés egy olyan járulék, melyért a befizetőnek ellenszolgáltatás jár. - Abban az esetben, ha ez az ellenszolgáltatás nem csorbul, azaz a nyugdíjba vonuló személy a befizetett jövedelmével arányosan részesül nyugdíjban, akkor ez előtakarékoskodásként is felfogható. Ugyanakkor a magas, közel 700 ezer forintos havi munkajövedelemmel rendelkezőket ez a hír negatívan érinti, mivel a nettó jövedelmük a bruttó jövedelmük 10 százalékával fog csökkenni. Ez azt jelenti, hogy ezt az összeget személyi jövedelemadó is terheli, amit a bruttó bérből le kell vonni amellett, hogy ezt az összeget nem költhetik el, vagy
nem fektethetik be saját belátásuk szerint - fejtette ki lapunknak a szakember. Mint mondta, egy ilyen változás befolyásolhatja a gazdasági társaság tulajdonosát, akinek módjában áll a munkajövedelmének növelése helyett osztalékágon realizálni a bevételét. Persze ez az adózók csak szűk rétegét érinti, a többség, aki nem tulajdonos és egyben munkavállaló nem tud ilyen választással élni és a 10 százalék nyugdíjjárulék levonást nem tudja elkerülni.

A statisztikai adatok alapján az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2012 júliusában 225 194 forint volt, így a PwC becslése szerint pár százezer magánszemély adózót érinthet a kérdés.

Mint Horváthné Szabó Beáta rámutatott: a nyugellátás kiszámítása nagyon összetett, a nyugdíjjárulék alapját képező kereset összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik. Ugyanakkor a havi átlagkeresetet nem teljes egészében számítják be a nyugdíj megállapításakor, hanem csak annak meghatározott százalékát. - Így például a 35-40 ezer forint közötti átlagkeresettel rendelkezők esetében annak 90 százalékát, míg 90 ezer forint felett már csak annak 10 százalékát kell a nyugdíj megállapításakor figyelembe venni. Az így kalkulált átlagkereset a szolgálati időtől függően további csökkentésre kerül. Ennek megfelelően például egy negyven év szolgálati idővel rendelkező személy esetén az előbbiek során kiszámított havi átlagkeresetnek a 80 százaléka lesz a nyugdíj, míg ha az illető személy csak 20 év szolgálati idővel rendelkezik, akkor csupán 53 százalék - magyarázta a szakember. Ebből jól látható, hogy a nyugdíj nem egyenesen arányos a magánszemélytől levont járulék összegével, így amennyiben a törvényi rendelkezések nem változnak, a magasabb nyugdíjjárulék fizetés csak kis mértékben növeli a nyugdíj várható
összegét - mondta Horváthné Szabó Beáta.

A nyugdíj befizetési kötelezettséget vizsgálva nagyon eltérő képet kapunk az egyes országok között. A PwC adószakértője elmondta: Finnországban és Belgiumban nincs a járulék levonásnak felső határa. Szerbiában a járulékokat maximum az országos átlagkereset ötszöröséig kell megfizetni, akárcsak Romániában. Németországban árfolyamalakulástól függően mintegy 18-20 millió forintig kell járulékot fizetni. Az angoloknál jövedelemtől függően különböző mértékű a járulék. A nagyon alacsony jövedelműek nem, viszont a magas jövedelműek 12 százalékok fizetnek, vagy akár 14 százalékot is, de csak a heti 814 font feletti jövedelmük után. Csehországban 14 millió forint, míg Szlovákiában mintegy 8,5 millió forintnak felel meg az egyéni járulék felső határa, míg Ausztriában relatív alacsonynak mondható a határ, mintegy 2,3 millió forint évente - tájékoztatott a szakember.