Szilágyi Katalin
Megjelent: 9 éve

Plusz tíz százalék ugrik a jól keresők jövedelméből

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter mai bejelentése alapján már biztosra vehető, hogy a kormány eltörli a nyugdíjjárulék plafont. Ez azt jelenti, hogy havi 662 ezer forint bér felett is meg kell fizetni a 10 százalékos tb-járulékot. Horváthné Szabó Beáta, a PwC Magyarország igazgatója szerint, ha a nyugdíjba vonuló a befizetett jövedelmével arányosan részesül nyugdíjban, akkor ez az intézkedés előtakarékoskodásként is felfogható, de ha a nyugdíjkiszámítás törvényi rendelkezései nem változnak, a magasabb nyugdíjjárulék csak kis mértékben növeli a nyugdíj várható összegét.

Jelenleg a magas jövedelműeknek nem kell egy bizonyos szint felett a 10 százalékos munkavállalói nyugdíjjárulékot megfizetni, a mindenkori összeg évente változik. 2012-ben a járulékplafon a havi 662 ezer forintos jövedelmekre vonatkozik - vagyis az ennél jobban keresők járulékmentesen jutnak e feletti jövedelmükhöz, viszont a majdani nyugdíjaknál sem veszik figyelembe azt.

Horváthné Szabó Beáta, a PwC adószakértője szerint a nyugdíjplafon eltörlésének hatását önmagában nehezen lehet megítélni, tekintettel arra, hogy a nyugdíjbefizetés egy olyan járulék, melyért a befizetőnek ellenszolgáltatás jár. - Abban az esetben, ha ez az ellenszolgáltatás nem csorbul, azaz a nyugdíjba vonuló személy a befizetett jövedelmével arányosan részesül nyugdíjban, akkor ez előtakarékoskodásként is felfogható. Ugyanakkor a magas, közel 700 ezer forintos havi munkajövedelemmel rendelkezőket ez a hír negatívan érinti, mivel a nettó jövedelmük a bruttó jövedelmük 10 százalékával fog csökkenni. Ez azt jelenti, hogy ezt az összeget személyi jövedelemadó is terheli, amit a bruttó bérből le kell vonni amellett, hogy ezt az összeget nem költhetik el, vagy
nem fektethetik be saját belátásuk szerint - fejtette ki lapunknak a szakember. Mint mondta, egy ilyen változás befolyásolhatja a gazdasági társaság tulajdonosát, akinek módjában áll a munkajövedelmének növelése helyett osztalékágon realizálni a bevételét. Persze ez az adózók csak szűk rétegét érinti, a többség, aki nem tulajdonos és egyben munkavállaló nem tud ilyen választással élni és a 10 százalék nyugdíjjárulék levonást nem tudja elkerülni.

A statisztikai adatok alapján az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2012 júliusában 225 194 forint volt, így a PwC becslése szerint pár százezer magánszemély adózót érinthet a kérdés.

Mint Horváthné Szabó Beáta rámutatott: a nyugellátás kiszámítása nagyon összetett, a nyugdíjjárulék alapját képező kereset összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik. Ugyanakkor a havi átlagkeresetet nem teljes egészében számítják be a nyugdíj megállapításakor, hanem csak annak meghatározott százalékát. - Így például a 35-40 ezer forint közötti átlagkeresettel rendelkezők esetében annak 90 százalékát, míg 90 ezer forint felett már csak annak 10 százalékát kell a nyugdíj megállapításakor figyelembe venni. Az így kalkulált átlagkereset a szolgálati időtől függően további csökkentésre kerül. Ennek megfelelően például egy negyven év szolgálati idővel rendelkező személy esetén az előbbiek során kiszámított havi átlagkeresetnek a 80 százaléka lesz a nyugdíj, míg ha az illető személy csak 20 év szolgálati idővel rendelkezik, akkor csupán 53 százalék - magyarázta a szakember. Ebből jól látható, hogy a nyugdíj nem egyenesen arányos a magánszemélytől levont járulék összegével, így amennyiben a törvényi rendelkezések nem változnak, a magasabb nyugdíjjárulék fizetés csak kis mértékben növeli a nyugdíj várható
összegét - mondta Horváthné Szabó Beáta.

A nyugdíj befizetési kötelezettséget vizsgálva nagyon eltérő képet kapunk az egyes országok között. A PwC adószakértője elmondta: Finnországban és Belgiumban nincs a járulék levonásnak felső határa. Szerbiában a járulékokat maximum az országos átlagkereset ötszöröséig kell megfizetni, akárcsak Romániában. Németországban árfolyamalakulástól függően mintegy 18-20 millió forintig kell járulékot fizetni. Az angoloknál jövedelemtől függően különböző mértékű a járulék. A nagyon alacsony jövedelműek nem, viszont a magas jövedelműek 12 százalékok fizetnek, vagy akár 14 százalékot is, de csak a heti 814 font feletti jövedelmük után. Csehországban 14 millió forint, míg Szlovákiában mintegy 8,5 millió forintnak felel meg az egyéni járulék felső határa, míg Ausztriában relatív alacsonynak mondható a határ, mintegy 2,3 millió forint évente - tájékoztatott a szakember.
  • 2021.05.12SAP Human Experience Summit Miért fontos, hogy a vállalatok a munkavállalókat helyezzék tevékenységük középpontjába? Hogyan növelhető a kollégák hatékonysága és elkötelezettsége egy világméretű járvány idején? Ezekre a kérdésekre is választ ad az SAP Human Experience Summit. A közép-kelet-európai régió HR-eseinek szóló rendezvény interaktív virtuális élményt kínál független és SAP szakértők előadásaival, valamint vállalatok vezetőinek kerekasztal-beszélgetéseivel. A konferencia ingyenes, csupán regisztálni kell. Csatlakozik? Részletek Jegyek
  • 2021.05.13 Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban Olyan vezetőknek és (kulcs) munkatársaknak, (HR) controllereknek, HR-eseknek, pénzügyi szakembereknek ajánljuk a képzést, akik a HR munka hatékonyságát, eredményét mérni, számolni, és ezt begyakorolni szeretnék. Ajánljuk továbbá mindazoknak, akik a munkaerő elemzésének, értékelésének vállalati standardizálását, és mérésének elvét és gyakorlatát megismerni szeretnék. Részletek Jegyek
  • 2021.06.07 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
  • 2021.06.19Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Néhol hiányzik a fertőtlenítő és ügyeskednek az alapterülettel, de a legtöbb boltban minden rendben

Lassan egy hónapja annak, hogy újranyithattak a nem napi fogyasztási cikket árusító boltok is. A kapcsolódó veszélyhelyzeti szabályok betartását... Teljes cikk

Járvány: A május 31-i bevallási határidőkre is kérhető halasztás

Kérelemmel menthető ki a beszámolók, illetve az azokhoz kapcsolódó bevallások május 31-i határidejének elmulasztása idén, tekintettel a... Teljes cikk

Zűrzavar a védettségi igazolványok körül: időpontfoglalás nélkül is felkereshetők a kormányablakok

Május 3-án hétfőtől időpontfoglalás nélkül is kereshetők a kormányablakok a védettségi igazolvánnyal kapcsolatos ügyekkel. Teljes cikk