Réthelyi: A teljes családi pótlék szociális kártyára kerülhet

A kormány megalakulásakor súlyos hiányosságokat vett át elődjétől, az átvett rossz rendszerek finanszírozása egyre inkább fenntarthatatlanná vált --– mondta az Országgyűlés Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottságának csütörtöki ülésén Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. A bizottság előtt az éves beszámolóját tartó nemzeti erőforrás miniszter hangsúlyozta, hogy az átalakítások során tavaly elfogadták a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről szóló törvényt. Főszabálynak nevezte, hogy nyugdíjat így csak az öregségi korhatár elérésekor lehet megállapítani. Ez alól egyedül a nők negyvenéves jogosultsági idő után megállapítható ellátása képez kivételt, a többi megállapított és folyósított korhatár előtti nyugdíj már korhatár előtti ellátássá illetve szolgálati járandósággá alakult - közölte.

Az átalakítás elsődleges céljának tartotta, hogy mindenki lehetőséget kapjon képességeinek és adottságainak megfelelő munkavégzésre. Ennek megfelelően a rendszer nem az egészségkárosodás mértékét vizsgálja, hanem azt, hogy a megváltozott munkaképességű ember a megmaradt egészsége és egyéb körülmények alapján foglalkoztatható-e. Kitért arra is, hogy megszűnt a rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék és az átmeneti járadék, ezek helyett új, egységes, táppénzszerű ellátást vezettek be.

- Annak érdekében, hogy a segélyek oda jussanak el, ahová azokat szánják, a támogatások egy részét az érintett családok természetben kapják meg -–- közölte Réthelyi Miklós. Hozzátette, hogy ennek érdekében megkezdték annak az intézkedésnek a megvalósítását, amelynek révén az érintett családok a segélyek egy részét természetben kapják meg.

A bölcsődei gondozási térítési díj bevezetéséről a fenntartónak kell döntenie --– mondta, de egyúttal kiemelte, hogy a személyi térítési díj megállapításakor az egy főre eső nettójövedelem 25 százaléka a felső korlát.

Kérdésekre válaszolva azt mondta, hogy a szociális utalvány illetve kártya kérdése még terítéken van, de nem tartotta elképzelhetőnek, hogy a teljes családi pótlék arra kerüljön.

A bizottság tagjai közül Sneider Tamás a bizottság jobbikos elnöke kijelentette, hogy pártjuk egyedül a szociális támogatások felhasználásának feltételekhez kötésének területén lát előrelépéseket. Leszögezte, hogy határozottan egy szociális kártya létrehozása mellett szállnak síkra. Véleményük szerint ez sokkal hatékonyabban szorítaná vissza az uzsora bűncselekményeket, mint az utalványok. A Jobbik azzal viszont teljes mértékben szemben áll, hogy a teljes családi pótlékot ilyen módon fizessék ki -–- mondta a politikus.

Vágó Gábor (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt két évben, GDP arányosan, tíz százalékkal csökkentek a szociális ráfordítások. Hozzátette, eközben viszont a társadalom 14-15 százaléka tekinthető szegénynek, ráadásul a 15 éven aluli gyermekek majd harmada rossz körülmények között él.

A nyugdíjrendszer kapcsán kitért arra is, hogy a kabinet eddig 17 alkalommal nyúlt hozzá a kormányzat a nyugdíjrendszerhez, de nem látszik a hosszú távú koncepció. Felhívta a figyelmet, hogy a magán-nyugdíjpénztárak rendszerének átalakításakor a kormány ígéretet tett az egyéni számlák rendszerének bevezetésére, de ez nem történt meg.

Varga László (MSZP) vitathatatlannak nevezte a nagy ellátórendszerek átalakításának szükségességét, de vitathatónak tartotta a kormányzati lépések irányát. A politikus, aki egyértelműnek tartotta az egykulcsos adórendszer kudarcát, arra is kíváncsi volt, hogy a rokkantsági ellátások felülvizsgálatból önhibájukon kívül kimaradóknak milyen megoldást kínálnak. Kitért arra is, hogy a családi adókedvezmény nem teljesíti a kormány demográfiai elvárásait. Emellett átgondolásra érdemesnek nevezte, hogy munkaviszonnyá alakítsák az ápolási díjat.