Roma Évtized Program: júliustól Szerbia elnököl
Magyarország esélyegyenlőség elvű támogatáspolitika alkalmazását és közös európai romastratégia kialakítását javasolja a Roma Évtized Program tagjainak - mondta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter annak kapcsán, hogy még júniusban átadják Szerbiának a program nemzetközi irányító bizottságának elnöki tisztségét.
2005-ben indított és 2015-ig tartó, kilenc közép- és kelet-európai ország összefogásával létrejött program vezetését tavaly július elsejétől látta el Magyarország.
A miniszter a kihelyezett kormányszóvivői tájékoztatón, a budapesti Gödör Klubban az elnökség egy évének eredményeiről beszámolva elmondta: első lépéseként új résztvevőket hívtak meg a programba, így Bosznia-Hercegovina, Albánia és Spanyolország már hivatalosan jelezte csatlakozási szándékát, Szlovénia megfigyelőként vesz részt, s az UNICEF is jelezte, részt kíván venni a program megvalósításában.
Emlékezetett arra: a magyar Országgyűlés tavaly június 25-én 341 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a programról szóló határozatot, amely a négy fő prioritással - a roma lakosság oktatásával, foglalkoztatásával, egészségi állapotával és lakhatási helyzetével - foglalkozik, megjelölve e területeken az elérni kívánt célokat. Az intézkedésekről kétévente készítenek terveket, így a 2008-2009-es időszakról már döntött a kormány és több tíz milliárd forintot fordítanak a programra - tette hozzá.
A soros elnöki tisztséget ellátó Szűcs Erika közölte: Magyarországnak az az ajánlása a tagországok számára, hogy olyan, esélyegyenlőség elvű támogatáspolitikai rendszert vezessenek be, amelyet a régióban egyedül Magyarország alkalmazott. Ez azt jelenti, hogy csak azok a pályázatok, programok kapnak támogatást, amelyek biztosítják, hogy a romák iskolai és területi szegregációja csökken, illetve megszűnik.
Hozzáfűzte: tavaly februárban felhívást tettek közzé annak érdekében, hogy egy európai romastratégia kialakítására történjenek lépések.
"Szép szóval, emberséggel lehet kezelni az ügyet, de mit sem ér, ha pénzt nem rendelünk hozzá" - mondta a szociális miniszter, hozzátéve, minden felelős kormánynak foglalkoznia kell a romák problémájával, mert sokszor elfelejtjük, hogy embertársainkról, honfitársainkról döntünk és a hátrányos helyzetben élőkből bűnbakokat képzünk.
A miniszter a kihelyezett kormányszóvivői tájékoztatón, a budapesti Gödör Klubban az elnökség egy évének eredményeiről beszámolva elmondta: első lépéseként új résztvevőket hívtak meg a programba, így Bosznia-Hercegovina, Albánia és Spanyolország már hivatalosan jelezte csatlakozási szándékát, Szlovénia megfigyelőként vesz részt, s az UNICEF is jelezte, részt kíván venni a program megvalósításában.
Emlékezetett arra: a magyar Országgyűlés tavaly június 25-én 341 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a programról szóló határozatot, amely a négy fő prioritással - a roma lakosság oktatásával, foglalkoztatásával, egészségi állapotával és lakhatási helyzetével - foglalkozik, megjelölve e területeken az elérni kívánt célokat. Az intézkedésekről kétévente készítenek terveket, így a 2008-2009-es időszakról már döntött a kormány és több tíz milliárd forintot fordítanak a programra - tette hozzá.
A soros elnöki tisztséget ellátó Szűcs Erika közölte: Magyarországnak az az ajánlása a tagországok számára, hogy olyan, esélyegyenlőség elvű támogatáspolitikai rendszert vezessenek be, amelyet a régióban egyedül Magyarország alkalmazott. Ez azt jelenti, hogy csak azok a pályázatok, programok kapnak támogatást, amelyek biztosítják, hogy a romák iskolai és területi szegregációja csökken, illetve megszűnik.
Hozzáfűzte: tavaly februárban felhívást tettek közzé annak érdekében, hogy egy európai romastratégia kialakítására történjenek lépések.
"Szép szóval, emberséggel lehet kezelni az ügyet, de mit sem ér, ha pénzt nem rendelünk hozzá" - mondta a szociális miniszter, hozzátéve, minden felelős kormánynak foglalkoznia kell a romák problémájával, mert sokszor elfelejtjük, hogy embertársainkról, honfitársainkról döntünk és a hátrányos helyzetben élőkből bűnbakokat képzünk.
A karizmatikus kisugárzás tanulható lenne... ? A karizma körül kialakult mítosz abból ered, hogy ez a képesség velünk születik.
Aki kérdez: Branyiczki Imre
Az egykori orvos kitálal a brit állami egészségügyről