Sólyom visszadobta a közszolga-törvényt

A Köztársasági Elnöki Hivatal MTI-nek adott tájékoztatása kitér arra: a köztársasági elnök álláspontja szerint az indokolás nélküli elbocsátás lehetősége ellentétes az Európai Unió jogával, mivel az EU Alapjogi Chartája kifejezetten biztosítja minden munkavállaló jogát az indokolatlan elbocsátással szembeni védelemre.

Ezzel a Magyarországot is kötelező európai jogi tilalommal ellentétes egy olyan szabályozás, amely indokolás nélkül teszi lehetővé az elbocsátást - értékeli az államfő.

Az államfő az Országgyűlés elnökének írt levelében hangsúlyozza, hogy az uniós jogba ütközés nem eredményezi a magyar jogszabály alkotmányellenességét, ezért nem fordult az Alkotmánybírósághoz. Hozzáteszi: fontosnak tartotta azonban felhívni az Országgyűlés figyelmét az uniós jogi aggályokra, mert meggyőződése, hogy az Országgyűlés tudatosan nem kívánna uniós jogot sérteni.

Sólyom László levelében hangsúlyozza, hogy a kormánytisztviselőkről szóló törvény az indokolás nélküli elbocsátás lehetőségével veszélyezteti a közigazgatás semleges és szakmai szempontokat szem előtt tartó működését, hiszen akár a felettese utasítását szakmai megfontolások alapján vitató kormánytisztviselő is bármikor tarthat jogviszonyának megszüntetésétől.

Az államfő szerint így a politikai semlegesség, a politikai szándékokkal szembeni szakmai és jogi érvek megjelenésének lehetősége veszélybe kerül, aminek összességében, tágabb kontextusban és hosszabb távon maga a kormányzás is kárát látná.

A köztársasági elnök emellett utal arra az ellentmondásra is, hogy amíg a minisztériumok teljes közigazgatási kara indokolás nélkül elbocsátható lesz, addig a helyettes államtitkárokra továbbra is a köztisztviselői törvény szigorú felmentési szabályai irányadók.

A Fidesz megfontolja a köztársasági elnök átiratát - reagált a kormánypárt parlamenti képviselőcsoportjának vezetője, Lázár János. Arra a kérdésre, elképzelhetőnek tartja-e, hogy változatlan formában fogadják el a törvényt, Lázár János az Országházban tartott tájékoztatóján úgy válaszolt: meg kell nézni pontosan, hogy a köztársasági elnök milyen indokolással és milyen szakmai érvek alapján küldte vissza a jogszabályt. Az is egy jelzésérték, hogy Sólyom László nem az Alkotmánybíróságnak küldte vissza, ezek szerint ugyanis alkotmányossági aggály nem merült fel a törvénnyel szemben - tette hozzá.
Százezer közszolgáért aggódik a Jobbik