Sorra dőlnek be a magyar cégek

Az év második hónapjában 1020 céget számoltak fel, szemben a januári 1325-tel és a tavaly februári 958-cal. "A kép egy kicsit csalóka, a cégbírósági munkanapokat is figyelembe véve a tavaly februárihoz képest csaknem 12 százalék a növekedés, és ez is elég riasztó szám" - véli Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. A stratégiai igazgató szerint egyhavi adatokból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, ezért egyelőre nem módosítják prognózisukat, amely szerint idén akár 17 ezer cég is felszámolásra juthat.

A felszámolásokkal szemben rendkívüli módon emelkedet a végelszámolások száma. A februárban kezdeményezett 1233 végelszámolás 43 százalékkal haladja meg a tavalyi azonos havit, munkanapokkal korrigálva pedig a növekedés üteme több mint 50 százalék. "Itt is igaz, hogy egyhavi adatokból nem szabad általánosítani, annyit viszont mondhatunk, hogy februárban nagyon sok cég tulajdonosai látták be, hogy nem tudják tovább működtetni cégüket, pedig még nem is kezdődött meg a közgyűlési szezon" - mondja Csorbai Hajnalka, aki ezért a következő hónapokra is kedvezőtlen adatokat valószínűsít.

Túl könnyű megindítani a felszámolást

"Kedélyborzoló" a kisvállalkozások számára, hogy ma a bíróságoknak a felszámolási eljárás során lényegében nincs mérlegelési joguk; amennyiben egy vállalkozó 15 napon belül nem tesz kifogást a neki benyújtott számla miatt, s ezt az első felszólítás előtt sem teszi meg, akkor a bíróságnak fel kell számolnia a céget - közölte keddi sajtótájékoztatóján Pálfy Sándor, Veszprém Megyei Közgyűlés gazdasági bizottságának fideszes tagja. Szerinte amíg egy polgári peres eljárásban egy követelés esetén "kemény illetékeket kell leróni", addig a felszámolási eljárás illetéke - nagyságrendtől függetlenül - körülbelül 50 ezer forint.

Ezért ma a vállalkozói körben elterjedt az a gyakorlat, hogy nem fizetési meghagyást bocsátanak ki a vállalkozók az adósukkal szemben, hanem felszámolást kérnek; "ma egymást számolják fel számolatlanul a vállalkozások" - mutatott rá Pálfy Sándor, megjegyezve, hogy a bíróságok pedig már kezdenek "belefulladni ebbe a munkába". A kis- és középvállalkozások "igen jelentős része így abban a passzív helyzetben van, hogy felszámolható", s a partner jóindulatán múlik, hogy elindul-e egy felszámolási eljárás - vélekedett a politikus, vállalkozó.

A komoly vállalkozónak van félmillió forintja

Válság ide, válság oda, a cégalapítási kedv töretlen: februárban 4341 új céget jegyeztek be, szemben a tavaly februári 4208-cal és a 2007-es 2800-zal. "Nem túlzás azt mondani, hogy Magyarországon túl egyszerű céget alapítani, a belépési korlátok alacsonyak, az ellenőrzés minimális" - véli az Opten stratégiai igazgatója. Szerinte elképzelhető, hogy az egyórás cégbejegyzés sok pluszpontot hozott a nemzetközi versenyképességi mutatókban és az IRM sokmilliós, projektalapú jutalomkiosztásában, de ennek azok fizetik meg az árát, akik veszélyes cégekkel kötnek szerződést.

Csorbai szerint két ponton mindenképpen változást kellene elérni: ki kellene zárni a cégalapítás lehetőségéből a "csődlovagokat", és meg kellene emelni a belépési korlátot, elsősorban az alaptőkét. "Aki komolyan vállalkozni akar, és van üzleti elképzelése, az képes 500 ezer forintnál többet előteremteni" - véli az igazgató.