Sosem volt ilyen magas a migrációt tervezők aránya

2011 áprilisában a felnőtt lakosság 12 százaléka tervezte, hogy néhány hétre vagy hónapra, 13 százaléka pedig azt, hogy pár évre külföldre menne dolgozni, 7 százalékuk pedig kivándorolna - derül ki a TÁRKI kutatásából.

Tavaly az elvándorlás növekedett 2010-hez képest. Ehhez valószínűleg hozzájárult az is, hogy 2011 májusában nyílt meg a német és az osztrák munkaerőpiac. Az országot elhagyó magyar állampolgárok száma a hivatalos magyarországi statisztika szerint ugyan mindössze évi néhány száz fő, ez azonban a regisztrációs rendszer hiányosságai miatt nem tükrözi pontosan a kivándorlás nagyságrendjét. Miután a rendszerváltás óta már nincs kényszer az országból való távozás bejelentésére, és a kilépőknek sem fűződik érdekük hozzá, a kivándorlási statisztika meglehetősen bizonytalan - a távozók számát feltehetően jóval alulbecsülő - adatokat közöl. (A versenyképes munkaerő képzésének kiemelten fontos a szerepe a fejlődésben, a kiváló humánerőforrás pedig a befektetők számára is vonzó tényező. Magyarországon sem a magas adószint elrettentő a befektetők számára, hanem a humánerőforrás romló állapota, amit csak fokoz majd, hogy csökken a fejlesztésére fordított összeg. )

A nyilvántartás hiányosságait jól tükrözi, ha összevetjük a benne szereplő kivándorló magyar állampolgárok éves számát a különböző európai országokban azonos években bevándorlóként megjelenő magyar állampolgárok összesített számával. 1994 és 2006 között évente 20-28 ezer, 2007-ben pedig már több mint 34 ezer magyar állampolgárt regisztráltak bevándorlóként az európai országokban. Nyilván még ez sem mutatja pontosan a Magyarországról kivándorlók teljes létszámát, hiszen némely európai ország esetében egyes évekre adathiány van, és más földrészekre is távozhattak magyar állampolgárok. A befogadó országok statisztikái alapján összesítve a Magyarországról évente kivándorlók számát megállapítható, hogy 1994 és 2007 között legalább 337 ezer magyar állampolgár távozott különböző európai országokba, ebből 187 ezer 2001 óta.

Bár hullámhegy korábban is volt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet adatainak alapján látható, hogy Magyarország uniós csatlakozása valamelyest felerősítette a kivándorlást, de nem következett be igazán átütő változás. A "mentális térkép" módosult, és a migráció iránya ma is ezt tükrözi: a legkedveltebb célok között maradt a hagyományos német és osztrák dominancia, de a csatlakozáskori szabályozás - az egyesült királyságbeli szabadabb munkavállalási lehetőség - hatása is megmaradt, sőt felerősödött. Az adatok bizonytalansága miatt fontos információkat adnak majd a 2011. évi népszámlálás egyelőre még nem feldolgozott válaszai, annál is inkább, mert ezúttal a kérdezés idején külföldi lakcímmel is rendelkező, továbbá az egy évnél régebben külföldön tartózkodó, valamint a valamikor élete folyamán legalább egy évig külföldön élő - tehát korábbi migrációs tapasztalattal rendelkező - népességről is lesz számadat.

Ahogy nő az iskolai végzettség szintje, úgy emelkedik a kivándorlási hajlandóság is. Éppen ezért fennáll az agyelszívás kockázata is a GfK Nemzetközi Elkötelezettség 2011 kutatásának szakértői szerint, ami főként a recesszióból éppen kilábalni igyekvő országokat érintené a legsúlyosabban. Például a fellendülés egyik motorjaként kezelt K+F-szektorban dolgozók harmada menne külföldre. A kivándorlás csökkenti a munkaerő-kínálatot az anyaországban, ami - minden egyéb tényező figyelmen kívül hagyásával - a bérek növekedésével kellene járjon. Jó példa erre az orvosok esete: az irántuk fennálló kereslet állandó, így a maradók elvileg magasabb bérigénnyel léphetnek fel. Ez akár pozitív hatású is lehetne, de a szakmák nagyobb része esetében nem ez a helyzet: hosszabb távon inkább a munkaerő iránti kereslet csökkenéséhez vezet, mert például az itt gyártató multik az emelkedő bérszínvonal hatására máshová telepítenék a kapacitásaikat.

A kivándorlók számának folyamatos növekedésében fontos szerepe van a migráció megtanulásának is. Az alapvetően immobilnak számító magyar társadalom egyre inkább hozzászokik a külföldi élet gondolatához az eltelt időnek és az egyre több, külföldről érkező sikertörténetnek köszönhetően. Ugyanakkor elemzők véleménye szerint a magyar munkavállalók migrációs hajlandóságában az életkor és a végzettség mellett olyan egyéni tényezőknek is fontos szerepe van, mint a munkahelyhez fűződő viszony.

Veszélyeztetett ágazatok?

Jelentősen felgyorsult az elvándorlás az egészségügyi dolgozók körében, de tömegével érinti a probléma a vendéglátóipart is. Tavaly 1200 orvos kérelmezte az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivataltól a külföldi munkavállaláshoz szükséges papírokat. A kérelmezők nagy többsége frissen végzett, harmincévesnél fiatalabb, de az ötven év felettiek közül is több mint százan adtak be kérelmet az MTI értesülése szerint. Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke a kisebb létszámmal megjelenő, ám itthon is hiányszakmának számító aneszteziológus és intenzív terápiás, valamint a neurológus szakemberek távozását tartja drámainak, különösen, hogy ezekre a szakmákra amúgy is nagyon kevés fiatal specializálódik. A távozások mögött a rossz munkakörülmények mellett egyértelműen az anyagiak jelentik a döntő szempontot. Nyugat-Európában a többéves tapasztalattal rendelkező szakorvosok havi 14 ezer, az egészségügyi asszisztensek pedig 2300 eurót is kereshetnek. A vendéglátósok körében a luxushajók kínálnak tömegek számára biztos munkát, amit sok magyar is vállal.