Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 13 hónapja

Minden második fiatal külföldön képzeli el a jövőt

Drasztikus képet fest a kivándolásról és a külföldi munkavállalásról az a kutatás, amelyet a Publicus Intézet készített a Vasárnapi Hírek számára. Az adatokból a többi között az derül ki, hogy a választókorú népesség 15 százaléka, azaz nagyjából 1,2 millió ember tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát és csaknem minden második fiatal elhagyná az országot a munkavállalás érdekében.

images

NEXON_PORT dolgozói és vezetői HR önkiszolgáló rendszer

Az e-HR-megoldások új generációja Vonja be munkatársait a HR-folyamatokba, hogy egyszerűbbé, pontosabbá és papírmentessé tegye az adminisztrációt. Űrlapok, jelenléti ívek kitöltése és aláírása egy kattintással. Személyre szabott ügyintézés, javuló elégedettség és belső kommunikáció. online HR-ügyintézés, 24/7 eléréssel sztenderdizált HR-folyamatok elektronikus aláírással kinyomtatható formanyomtatványok vezetői HR-feladatok támogatása intuitív felhasználói felület


További információ

A Vasárnapi Hírek szerint hiába van itthon munkaerőhiány, mégis sokan a külföldi életet képzelik el maguknak. A lap szerint nem lassítja a folyamatot, hogy a kormányzat az utóbbi években különféle programokkal (Gyere haza, fiatal!, Vállalkozz itthon, fiatal!) akarta hazacsábítani a már külföldön dolgozókat vagy vállalkozókat.

Az elvándorlási tendencia a jövőre sem ígér sok jót, hiszen egyrészt aki teheti, szedi a sátorfáját, másrészt aki külföldön munkát vállal, egy idő után jó eséllyel kint is marad. A kor szerinti bontásból pedig az látszik, hogy a 18-29 éves korosztály 41 százaléka tervez külföldi munkavállalást, a 30-44 évesek közül már csak minden ötödik, míg a 45 év felettiek esetében 10 százalék alá csökken az arány.

A fiatalok elvándorlása viszont egy idő után nemcsak a népesedéspolitikában (a tervezett gyerekek kint születnek meg), hanem a nyugdíjrendszerben is komolyan éreztetni fogja hatását, ugyanis egyre kevesebb lesz az aktív korú járulékfizető. Sokan vannak ugyancsak azok, akik már külföldre mentek, azaz kivándoroltak vagy tartósan munkát vállalnak egy másik országban. Itt rendszerint erős tippelgetések indulnak, a kormányoldalon jellemzően 350-400 ezer körüli számról beszélnek, a szakértők nagy része inkább 500-600 ezer körüli adatot mond. Pontos adatok nincsenek.

A Publicus Intézet most arra kérdezett rá, hogy a válaszolók közvetlen családi, rokoni, baráti környezetéből hány ember vándorolt ki vagy vállalt tartósan kinti munkát az utóbbi 5-10 évben. A közvetlen kapcsolat alapján a válaszolók 58 százaléka „érintett” a kivándorlás kérdésében és 66 százalék a külföldi munkavállalásban.

A számok alapján a lakosság mintegy 6-7 százaléka dolgozhat külföldön, vagyis legalább 600 ezer magyarról feltételezhető joggal, hogy a határokon kívül keresi a boldogulását. Elsősorban a szakmunkások hagyják el az országot.

Tavaly még a gazdasági okokat nevezték elsődleges indokként a távozók, az idei felmérésben a megkérdezettek 33 százaléka már politikai okokat is említett. Vagyis hogy elegük van a politikai hatalom önkényéből, a demokrácia leépítéséből, a gyűlöletkeltő üzenetekből, mint amennyire a jobb megélhetés csábítja vagy a hazai rossz fizetés taszítja őket.

Vasárnapi Hírek; fotó:pixabay
Follow hrportal_hu on Twitter