Minden második fiatal külföldön képzeli el a jövőt
Drasztikus képet fest a kivándolásról és a külföldi munkavállalásról az a kutatás, amelyet a Publicus Intézet készített a Vasárnapi Hírek számára. Az adatokból a többi között az derül ki, hogy a választókorú népesség 15 százaléka, azaz nagyjából 1,2 millió ember tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát és csaknem minden második fiatal elhagyná az országot a munkavállalás érdekében.
A Vasárnapi Hírek szerint hiába van itthon munkaerőhiány, mégis sokan a külföldi életet képzelik el maguknak. A lap szerint nem lassítja a folyamatot, hogy a kormányzat az utóbbi években különféle programokkal (Gyere haza, fiatal!, Vállalkozz itthon, fiatal!) akarta hazacsábítani a már külföldön dolgozókat vagy vállalkozókat.
Az elvándorlási tendencia a jövőre sem ígér sok jót, hiszen egyrészt aki teheti, szedi a sátorfáját, másrészt aki külföldön munkát vállal, egy idő után jó eséllyel kint is marad. A kor szerinti bontásból pedig az látszik, hogy a 18-29 éves korosztály 41 százaléka tervez külföldi munkavállalást, a 30-44 évesek közül már csak minden ötödik, míg a 45 év felettiek esetében 10 százalék alá csökken az arány.
A fiatalok elvándorlása viszont egy idő után nemcsak a népesedéspolitikában (a tervezett gyerekek kint születnek meg), hanem a nyugdíjrendszerben is komolyan éreztetni fogja hatását, ugyanis egyre kevesebb lesz az aktív korú járulékfizető. Sokan vannak ugyancsak azok, akik már külföldre mentek, azaz kivándoroltak vagy tartósan munkát vállalnak egy másik országban. Itt rendszerint erős tippelgetések indulnak, a kormányoldalon jellemzően 350-400 ezer körüli számról beszélnek, a szakértők nagy része inkább 500-600 ezer körüli adatot mond. Pontos adatok nincsenek.
A Publicus Intézet most arra kérdezett rá, hogy a válaszolók közvetlen családi, rokoni, baráti környezetéből hány ember vándorolt ki vagy vállalt tartósan kinti munkát az utóbbi 5-10 évben. A közvetlen kapcsolat alapján a válaszolók 58 százaléka „érintett” a kivándorlás kérdésében és 66 százalék a külföldi munkavállalásban.
A számok alapján a lakosság mintegy 6-7 százaléka dolgozhat külföldön, vagyis legalább 600 ezer magyarról feltételezhető joggal, hogy a határokon kívül keresi a boldogulását. Elsősorban a szakmunkások hagyják el az országot.
Tavaly még a gazdasági okokat nevezték elsődleges indokként a távozók, az idei felmérésben a megkérdezettek 33 százaléka már politikai okokat is említett. Vagyis hogy elegük van a politikai hatalom önkényéből, a demokrácia leépítéséből, a gyűlöletkeltő üzenetekből, mint amennyire a jobb megélhetés csábítja vagy a hazai rossz fizetés taszítja őket.
Vasárnapi Hírek; fotó:pixabay
Az elvándorlási tendencia a jövőre sem ígér sok jót, hiszen egyrészt aki teheti, szedi a sátorfáját, másrészt aki külföldön munkát vállal, egy idő után jó eséllyel kint is marad. A kor szerinti bontásból pedig az látszik, hogy a 18-29 éves korosztály 41 százaléka tervez külföldi munkavállalást, a 30-44 évesek közül már csak minden ötödik, míg a 45 év felettiek esetében 10 százalék alá csökken az arány.
A fiatalok elvándorlása viszont egy idő után nemcsak a népesedéspolitikában (a tervezett gyerekek kint születnek meg), hanem a nyugdíjrendszerben is komolyan éreztetni fogja hatását, ugyanis egyre kevesebb lesz az aktív korú járulékfizető. Sokan vannak ugyancsak azok, akik már külföldre mentek, azaz kivándoroltak vagy tartósan munkát vállalnak egy másik országban. Itt rendszerint erős tippelgetések indulnak, a kormányoldalon jellemzően 350-400 ezer körüli számról beszélnek, a szakértők nagy része inkább 500-600 ezer körüli adatot mond. Pontos adatok nincsenek.
A Publicus Intézet most arra kérdezett rá, hogy a válaszolók közvetlen családi, rokoni, baráti környezetéből hány ember vándorolt ki vagy vállalt tartósan kinti munkát az utóbbi 5-10 évben. A közvetlen kapcsolat alapján a válaszolók 58 százaléka „érintett” a kivándorlás kérdésében és 66 százalék a külföldi munkavállalásban.
A számok alapján a lakosság mintegy 6-7 százaléka dolgozhat külföldön, vagyis legalább 600 ezer magyarról feltételezhető joggal, hogy a határokon kívül keresi a boldogulását. Elsősorban a szakmunkások hagyják el az országot.
Tavaly még a gazdasági okokat nevezték elsődleges indokként a távozók, az idei felmérésben a megkérdezettek 33 százaléka már politikai okokat is említett. Vagyis hogy elegük van a politikai hatalom önkényéből, a demokrácia leépítéséből, a gyűlöletkeltő üzenetekből, mint amennyire a jobb megélhetés csábítja vagy a hazai rossz fizetés taszítja őket.
Vasárnapi Hírek; fotó:pixabay
- 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.09Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben. A konferencia ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A program és a regisztráció a jegyek menüpont alatt.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
További cikkek
Amikor a sokszínűség kihívássá válik – kultúrák harca a munkahelyeken
A nemzetközi munkaerőmozgás és a globalizáció következtében a munkahelyek egyre sokszínűbbé válnak, ami új típusú szervezeti kihívásokat hoz.... Teljes cikk
A jövőben a munkahelyválasztás kulcsa az lesz, hogyan jutsz be reggel dolgozni
Egyre több munkavállaló dönt munkahelyválasztáskor a közlekedési lehetőségek alapján. A 35 év alattiak közel 70%-a kifejezetten olyan munkaadót... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Óriási szakemberhiány Németországban: itt a hiányszakmák friss listája 2 hete
- A fiatalok kétharmada arra számít, hogy nőni fog a fizetése 3 hete
- Megtorpant a munkaerő-migráció: ötödével kevesebb bevándorló érkezett a gazdag országokba 3 hete
- Ismét keresik az Év Fiatal Vállalkozóját 3 hete
- 3000 eurós fizetés és ingyen szállás - indulnak a téli munkák Ausztriában 3 hete
- Jégkorszak a munkaerőpiacon: se elbocsátás, se felvétel, se előléptetés 4 hete
- Pukkan az AI-lufi, jön a józanodás: mégis szükség lesz emberekre a munkahelyen? 4 hete
- Czomba Sándor elárulta, mikorra várható a 14. havi nyugdíj bevezetése 4 hete
- Dolgoznának, de nem tudnak – 26 millió ember rekedt a munkaerőpiac szélén Európában 1 hónapja
- A kékgalléros valóság: élethelyzetek hatása a munka világára 1 hónapja
- A potenciális munkaerő-tartalék alakulása Magyarországon 1 hónapja

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?