Súlyos társadalmi következményei lesznek a 16 éves tankötelezettségnek

Elutasította az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának keddi ülésén az LMP által kezdeményezett és a parlament alkotmányügyi bizottsága által előterjesztett népszavazási kezdeményezést a tankötelezettség korhatárának 18 éven tartásáról. A testületben tízen ellene, hárman mellette szavaztak, Pokorni Zoltán, a grémium fideszes elnöke pedig tartózkodott.

A népszavazási kezdeményezés szövege úgy szólt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a tankötelezettség továbbra is annak a tanévnek a végéig tartson, amelyben az érintett személy a 18. életévét betöltötte?" Varga Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője a bizottság ülésén elmondta: az európai országokban jellemzően 16 év a tankötelezettség korhatára, az eddiginél alacsonyabb korhatár pedig Magyarországon nem csökkenti az iskolázottság mértékét. Hangsúlyozta: a tanulóknak a tankötelezettsége, és nem az oktatáshoz való joga szűnik meg 16. életévük betöltésével.

Csonka Ernő, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős helyettes államtitkára a bizottsági szavazás előtt elmondta: a népszavazás 4,8 milliárd forintba kerülne, ezt az összeget dologi, személyi és informatikai kiadások, valamint ezek járulékai teszik ki.

Pokorni Zoltán hozzászólásában megállapította: az oktatáspolitika nem találta meg az elmúlt tíz évben annak a módszerét, hogy a szakmunkásképzőbe járó gyerekeket motiválják a tanulásra.

Osztolykán Ágnes, a bizottság LMP-s alelnöke szerint a tankötelezettségi korhatár leszállításának "súlyos társadalmi következményei lesznek". Annak a véleményének adott hangot, hogy vannak olyan pedagógusok és módszerek, akikkel, illetve amelyekkel lehet tovább foglalkozni a tanulókkal 16 éves koruk után is. Mint mondta, 16 évesen napszámosok lesznek azokból, akik kikerülnek az iskolapadból. Jelenleg nincs olyan foglalkoztatási rendszer Magyarországon, hogy 8 osztályos végzettséggel el lehessen helyezkedni - mutatott rá.

Hiller István volt szocialista oktatási és kulturális miniszter, országgyűlési képviselő utalt arra, hogy Angliában nemrégiben arról döntöttek: előbb 17, majd 2015-től 18 évre emelik a tankötelezettségi korhatárt. Megemlítette: Törökországban is emelik a korhatárt, mert arra van szükségük, hogy a török gyermekek, ha felnőnek, az eddigieknél tovább tanulva és magasabb kvalifikációval alkalmasabbak legyenek a munkavégzésre. Nincs olyan ország az EU-ban, amely bármely külső tényező hatására csökkentette volna a korhatárt - jegyezte meg.

Révész Máriusz fideszes honatya arról beszélt, hogy a szakmunkásképzőt végzett magyar fiatalok nagy részének gondja van a szövegértéssel, 21-25 százalékuk pedig a szakmunkásképzőből eddig is lemorzsolódott, annak ellenére, hogy 18 év volt a korhatár. Meglátása szerint a 16 évesen még éretlen gondolkodású, tanulni nem akaró diák kikerülhet az iskolarendszerből, ha akar, később viszont dönthet úgy, hogy visszatér az oktatásba. Duró Dóra jobbikos országgyűlési képviselő közölte: sokan a diákok közül a 18 éves tankötelezettséget csak papíron teljesítették.

MTI/Edupress.hu