Szavazott az EP az uniós kékkártyáról

Az Európai Unió a magasan képzett külföldi szakemberek körében nem tartozik a legnépszerűbb célpontok közé. Európai parlamenti adatok szerint Ausztráliába ötször, Kanadába három és félszer, az Egyesült Államokba másfélszer annyi magasan képzett migráns törekszik, mint az Európai Unióba. Ezen a helyzeten kíván változtatni a kékkártya-javaslat.

A kérdésben konzultációra felkért EP csütörtökön Strasbourgban megszavazta azt az előterjesztést, miszerint csak az kaphatna kékkártyát, aki már elnyert egy állást valamely uniós tagállamban, és felsőfokú végzettséggel, vagy - az Európai Bizottság által javasolt három évvel szemben - legalább ötéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, ebből két évet töltve vezető pozícióban. A kékkártyára olyanok is jogosultak lennének, akik legálisan már az EU területén tartózkodnak, kivéve a menedékjogkérőket és a szezonális munkásokat.

A magasan képzett bevándorolt munkaerő számára a bizottság az adott tagállamban érvényes bruttó havi minimálbér háromszorosát írná elő minimális jövedelemként, az EP viszont a bruttó átlagbér 1,7-szeresét, és az összegnek nem szabad alacsonyabbnak lennie annál a bérnél, amit más hasonló munkavállalók kapnak az adott pozícióban. A kékkártyának a képviselők szerint - a bizottság véleményével ellentétben - nem kettő, hanem három évig kellene érvényesnek lennie, és további két évre lehetne meghosszabbítani. Az EP szerint ha egy munkavállaló ennél rövidebb idejű szerződést kap, akkor a szerződés idejére és további - nem az Európai Bizottság által javasolt három, hanem - hat hónapig kell, hogy jogosult legyen a kártyára. Ha pedig valaki elveszíti az állását, akkor szintén nem csupán három, hanem hat hónap alatt kellene új állást találnia ahhoz, hogy kékkártyáját megtarthassa - javasolják a képviselők.

Tagállamokra hagyná a döntést az EP

Az Európai Parlament szerint fontos, hogy a tagállamok maguk dönthessék el, évente hány kékkártyát kívánnak kibocsátani. A tagállamok így visszautasíthatnák a külföldi munkavállalót, ha egy hazai, illetve uniós állampolgár - vagy az unióban már törvényesen ott tartózkodó külföldi állampolgár - is be tudja tölteni a pozíciót. A képviselők szerint figyelembe kell venni azt is, hogy az új EU-tagállamok polgárait, akiknek a szabad mozgása a csatlakozás utáni átmeneti időszakban korlátozott, nem érheti hátrány a harmadik országokból származó, magasan képzett munkavállalókkal szemben. Az EP ennek értelmében el is fogadott egy módosítást, amely szerint a tagállamok elutasítják a kékkártya-kérelmet a munkaerőpiac azon ágazataiban, amelyekben más EU-tagállamok munkavállalóinak hozzáférését az EU-csatlakozási okmányok átmeneti intézkedései alapján korlátozták.

Gál Kinga EP-képviselő, aki a néppárti frakció vezérszónoka volt, a fenti módosítás elfogadása előtt a plenáris vitában kijelentette: "Magyar állampolgárként, de akár valamennyi új tagállambeli polgár nevében elfogadhatatlannak tartom, hogy ne legyen egyértelműen rögzítve, hogy a tagállam munkavállalója előnyt élvez az unión kívüli, harmadik állam munkavállalói előtt".