Szavazott az EP az uniós kékkártyáról
Az EU "kormányának", az Európai Bizottságnak a javaslatától több pontban eltérő feltételek mellett juttatna munkavállalásra jogosító kékkártyát az Európai Parlament (EP) az unión kívüli országok magasan képzett munkavállalóinak.
Az Európai Unió a magasan képzett külföldi szakemberek körében nem tartozik a legnépszerűbb célpontok közé. Európai parlamenti adatok szerint Ausztráliába ötször, Kanadába három és félszer, az Egyesült Államokba másfélszer annyi magasan képzett migráns törekszik, mint az Európai Unióba. Ezen a helyzeten kíván változtatni a kékkártya-javaslat.
A kérdésben konzultációra felkért EP csütörtökön Strasbourgban megszavazta azt az előterjesztést, miszerint csak az kaphatna kékkártyát, aki már elnyert egy állást valamely uniós tagállamban, és felsőfokú végzettséggel, vagy - az Európai Bizottság által javasolt három évvel szemben - legalább ötéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, ebből két évet töltve vezető pozícióban. A kékkártyára olyanok is jogosultak lennének, akik legálisan már az EU területén tartózkodnak, kivéve a menedékjogkérőket és a szezonális munkásokat.
A magasan képzett bevándorolt munkaerő számára a bizottság az adott tagállamban érvényes bruttó havi minimálbér háromszorosát írná elő minimális jövedelemként, az EP viszont a bruttó átlagbér 1,7-szeresét, és az összegnek nem szabad alacsonyabbnak lennie annál a bérnél, amit más hasonló munkavállalók kapnak az adott pozícióban. A kékkártyának a képviselők szerint - a bizottság véleményével ellentétben - nem kettő, hanem három évig kellene érvényesnek lennie, és további két évre lehetne meghosszabbítani. Az EP szerint ha egy munkavállaló ennél rövidebb idejű szerződést kap, akkor a szerződés idejére és további - nem az Európai Bizottság által javasolt három, hanem - hat hónapig kell, hogy jogosult legyen a kártyára. Ha pedig valaki elveszíti az állását, akkor szintén nem csupán három, hanem hat hónap alatt kellene új állást találnia ahhoz, hogy kékkártyáját megtarthassa - javasolják a képviselők.
Az Európai Parlament szerint fontos, hogy a tagállamok maguk dönthessék el, évente hány kékkártyát kívánnak kibocsátani. A tagállamok így visszautasíthatnák a külföldi munkavállalót, ha egy hazai, illetve uniós állampolgár - vagy az unióban már törvényesen ott tartózkodó külföldi állampolgár - is be tudja tölteni a pozíciót. A képviselők szerint figyelembe kell venni azt is, hogy az új EU-tagállamok polgárait, akiknek a szabad mozgása a csatlakozás utáni átmeneti időszakban korlátozott, nem érheti hátrány a harmadik országokból származó, magasan képzett munkavállalókkal szemben. Az EP ennek értelmében el is fogadott egy módosítást, amely szerint a tagállamok elutasítják a kékkártya-kérelmet a munkaerőpiac azon ágazataiban, amelyekben más EU-tagállamok munkavállalóinak hozzáférését az EU-csatlakozási okmányok átmeneti intézkedései alapján korlátozták.
Gál Kinga EP-képviselő, aki a néppárti frakció vezérszónoka volt, a fenti módosítás elfogadása előtt a plenáris vitában kijelentette: "Magyar állampolgárként, de akár valamennyi új tagállambeli polgár nevében elfogadhatatlannak tartom, hogy ne legyen egyértelműen rögzítve, hogy a tagállam munkavállalója előnyt élvez az unión kívüli, harmadik állam munkavállalói előtt".
A kérdésben konzultációra felkért EP csütörtökön Strasbourgban megszavazta azt az előterjesztést, miszerint csak az kaphatna kékkártyát, aki már elnyert egy állást valamely uniós tagállamban, és felsőfokú végzettséggel, vagy - az Európai Bizottság által javasolt három évvel szemben - legalább ötéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, ebből két évet töltve vezető pozícióban. A kékkártyára olyanok is jogosultak lennének, akik legálisan már az EU területén tartózkodnak, kivéve a menedékjogkérőket és a szezonális munkásokat.
A magasan képzett bevándorolt munkaerő számára a bizottság az adott tagállamban érvényes bruttó havi minimálbér háromszorosát írná elő minimális jövedelemként, az EP viszont a bruttó átlagbér 1,7-szeresét, és az összegnek nem szabad alacsonyabbnak lennie annál a bérnél, amit más hasonló munkavállalók kapnak az adott pozícióban. A kékkártyának a képviselők szerint - a bizottság véleményével ellentétben - nem kettő, hanem három évig kellene érvényesnek lennie, és további két évre lehetne meghosszabbítani. Az EP szerint ha egy munkavállaló ennél rövidebb idejű szerződést kap, akkor a szerződés idejére és további - nem az Európai Bizottság által javasolt három, hanem - hat hónapig kell, hogy jogosult legyen a kártyára. Ha pedig valaki elveszíti az állását, akkor szintén nem csupán három, hanem hat hónap alatt kellene új állást találnia ahhoz, hogy kékkártyáját megtarthassa - javasolják a képviselők.
Tagállamokra hagyná a döntést az EP
Az Európai Parlament szerint fontos, hogy a tagállamok maguk dönthessék el, évente hány kékkártyát kívánnak kibocsátani. A tagállamok így visszautasíthatnák a külföldi munkavállalót, ha egy hazai, illetve uniós állampolgár - vagy az unióban már törvényesen ott tartózkodó külföldi állampolgár - is be tudja tölteni a pozíciót. A képviselők szerint figyelembe kell venni azt is, hogy az új EU-tagállamok polgárait, akiknek a szabad mozgása a csatlakozás utáni átmeneti időszakban korlátozott, nem érheti hátrány a harmadik országokból származó, magasan képzett munkavállalókkal szemben. Az EP ennek értelmében el is fogadott egy módosítást, amely szerint a tagállamok elutasítják a kékkártya-kérelmet a munkaerőpiac azon ágazataiban, amelyekben más EU-tagállamok munkavállalóinak hozzáférését az EU-csatlakozási okmányok átmeneti intézkedései alapján korlátozták.
Gál Kinga EP-képviselő, aki a néppárti frakció vezérszónoka volt, a fenti módosítás elfogadása előtt a plenáris vitában kijelentette: "Magyar állampolgárként, de akár valamennyi új tagállambeli polgár nevében elfogadhatatlannak tartom, hogy ne legyen egyértelműen rögzítve, hogy a tagállam munkavállalója előnyt élvez az unión kívüli, harmadik állam munkavállalói előtt".
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon