Szegénynek mennek a bevándorlók Németországba

Németországban az Európai Unióhoz 2004 óta csatlakozott közép- és kelet-európai államokból érkező munkavállalók többsége a legalacsonyabb fizetésű rétegbe kerül egy szerdán ismertetett felmérés szerint.

A német munkaügyi hivatal (BA) vizsgálata alapján a közép- és kelet-európai uniós tagállamokból származó, teljes munkaidőben dolgozó munkavállalók 53 százaléka az úgynevezett alacsony keresetű szektorban tudott elhelyezkedni.

A dél- és délnyugat-európai – görög, olasz, spanyol, portugál – bevándorlók körében ugyanez az arány jóval kisebb, 25,4 százalékos, valamennyi németországi munkavállalót együttvéve, pedig csupán 19,7 százalékos.

Alacsony keresetű munkavállalónak számít, akinek a bruttó havi fizetése nem éri el a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók összességét jellemző, jelenleg 1926 eurót kitevő úgynevezett kereseti medián (középérték) kétharmadát.

A BA egy parlamenti képviselő, Sabine Zimmermann felkérésére készítette az elemzést. A vizsgálat eredménye „a német munkaerő-piaci politika szegénységi bizonyítványa” – nyilatkozott a politikus a felmérésről elsőként beszámoló SWR regionális közszolgálati műsorszóró társaságnak.

A BA adatai azt mutatják, hogy a közép-és kelet-európai uniós társállamokból érkező munkavállalókat hátrányos megkülönböztetés, „rendszerszerű diszkrimináció” éri – mondta a szociáldemokratáktól balra álló Baloldal frakciójának helyettes vezetője.

Nem ismerik el a külföldi végzettséget

Javítani kell egyebek között a szakmai képesítések elismerésének rendszerén, mert általános jelenség, hogy a térségből érkező bevándorlók nem találnak a képzettségüknek megfelelő állást, és például orvosi diplomával csak taxisofőrként tudnak elhelyezkedni – mondta az ellenzéki politikus, hozzátéve, hogy a tartományi szintű, sok elemében széttartó szabályozás helyett egységes, szövetségi szintű rendszert kell kialakítani a diplomák elismerésére.

A bevándorlásról szóló diskurzus témája azonban nem a konkrét és megoldható feladatok sora, hanem a szociális turizmus, holott semmilyen adat nem utal arra, hogy tömegesen érkeznének bevándorlók a közép- és kelet-európai térségből munkavállalás helyett a szociális segélyek megszerzésére pályázva – emelte ki Sabine Zimmermann.

A szociális turizmusnak is nevezett szegénységi bevándorlásról a román és bolgár állampolgárok uniós munkavállalási korlátozásainak megszűnése miatt kezdődött vita Németországban. A diskurzus fő irányát a bajor konzervatív CSU adta meg, a párt szerint az „aki csal, az repül” elvet követve szigorítani kell a bevándorlási szabályokon. A kisebbik konzervatív kormánypártot ezért a megfogalmazásért széles körben a bevándorlók elleni hangulatkeltéssel, jobboldali populizmussal vádolták.