Botrányos HR-sztorik: lehallgatás, álinterjúk, megtorlás

Az elmúlt hónapokban egymást érték azok az amerikai munkaügyi perek, amelyekben a HR-osztályok nem passzív szereplőként, hanem a dolgozók szerint aktív közreműködőként jelentek meg. A vádak között szerepel titkos információgyűjtés, elfogult vizsgálat, zaklatási ügyek eltussolása és „kamuinterjúk” szervezése is. Bár a bíróságok még nem mondtak ítéletet, az ügyek komoly kérdéseket vetnek fel arról, meddig mehet el egy HR-szervezet a vállalati érdekek védelmében - írja a HR Dive.

Disney: a HR állítólag „terhelő anyagot” keresett egy vezetőről

Az egyik legnagyobb visszhangot a Disney egyik felsővezetőjének pere váltotta ki. Michael Ong, a Disney játéküzletágának executive vice presidentje azt állítja: a HR egyik vezetője titokban kapcsolatba lépett azzal az executive coachcsal, akit Ong a vállalati juttatási programon keresztül vett igénybe.

A vezető szerint a coachingbeszélgetések bizalmasak voltak, a HR azonban terhelő információt próbált gyűjteni róla és a kollégáival való kapcsolatáról.

A kereset szerint a konfliktus akkor kezdődött, amikor Ong „közvetlenebb, teljesítményorientált vezetési stílusa” összeütközésbe került a HR „lassabb, konszenzuskereső megközelítésével”. A vezető azt állítja, hogy egy HR-es megalázó hangnemben beszélt vele, majd később a coachingfolyamatba is beavatkozott.

Miután Ong panaszt tett, szerinte nem indult valódi vizsgálat. Állítása szerint sem őt nem hallgatták meg megfelelően, sem külső vizsgálót nem vontak be. Röviddel később csökkentették a bónuszát és a juttatásait.

A perben faji diszkrimináció is szerepel: Ong szerint az ázsiai vezetők alulreprezentáltak a részlegen belül és nem csak vele történt igazságtalanság.

Citi: a HR „hadjáratot” indított egy női vezető ellen

Hasonlóan súlyos vádak érték a Citigroup HR-részlegét is. Egy korábbi managing director azt állítja: a HR „élére állt” annak a zaklatási kampánynak, amely végül a távozásához vezetett.

A nő szerint korábban a vállalat vagyonkezelési üzletágának vezetője szexuálisan zaklatta és manipulálta őt, ám amikor jelezte a problémát, a HR inkább ellene indított vizsgálatokat.

A kereset szerint két „alaptalan” vizsgálat zajlott ellene:

• az egyikben „bullyinggal”, vagyis zaklató magatartással vádolták,
• a másikban azt próbálták bizonyítani, hogy azért jutott előre a cégnél, mert „különleges kapcsolata” volt az egyik vezetővel.

A nő szerint a HR egy kétórás kihallgatásnak vetette alá, ahol a kérdések inkább előre eldöntött ítéleteknek tűntek, mint objektív vizsgálatnak.

A felperes azt is állítja, hogy amikor tanúkat ajánlott fel maga mellett, a HR senkit nem keresett meg közülük.

A Citigroup tagadta a vádakat.

JPMorgan: „kamuinterjúkkal” vádolják a bankot

A JPMorgan Chase ellen benyújtott kereset a vállalati DEI-programok hitelességét kérdőjelezi meg. Egy több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkező feketebőrű pénzügyi vezető szerint a JPMorgan Chase már az interjúk előtt eldöntötte, hogy nem ő kapja meg az állást, a meghallgatása pedig csak látszatintézkedés volt. Állítása szerint a bank azért hívta be interjúra, hogy kifelé sokszínűnek és befogadónak mutassa a kiválasztási folyamatot, miközben valójában nem volt valódi esélye a pozíció megszerzésére. A felperes ezt kamuinterjú-gyakorlatnak nevezte.

A férfi azt állítja:

• a pozíció gyakorlatilag megegyezett korábbi Bank of America-s munkájával,
• mégsem kértek tőle önéletrajzot,
• végül egy kevésbé tapasztalt fehér jelölt kapta meg az állást.

A kereset szerint a JPMorgan „fake interview”, vagyis álinterjú-gyakorlatot alkalmazott, hogy kifelé megfeleljen a diverzitási elvárásoknak.

A felperes úgy fogalmazott: „A vállalat úgy akarhatott diverzitást mutatni, hogy közben nem volt valódi szándéka a sokszínűségre.”

Az ügy különösen érzékeny időszakban érte a bankot: a JPMorgan nemrég át is nevezte DEI-programját DOI-ra, az „equity” helyett az „opportunity” kifejezést használva.

New Orleans: hangfelvételre került a HR-vezető

Az egyik legdurvább ügy a New Orleans Regional Transit Authority körül robbant ki. Jelenlegi és korábbi dolgozók szerint a szervezetnél toxikus kultúra működött, amely „védte a zaklatókat”.

A felperesek szerint több hangfelvétel is készült vezetői beszélgetésekről, köztük a szervezet HR-igazgatójával.

Az egyik felvételen a HR-vezető állítólag ezt mondta:

A zaklatók azért érzik magukat komfortosan, mert védi őket a kultúra.

A dolgozók szerint:

• homofób sértések hangzottak el,
• megtorlás érte azokat, akik panaszt tettek,
• egyes munkakörök jogi besorolása sem felelt meg az amerikai munkajogi előírásoknak.

A kereset diszkriminációt, zaklatást, megtorlást és több munkaügyi jogsértést is említ.

Egyre nagyobb nyomás alatt a HR

Az ügyek közös pontja, hogy a dolgozók szerint a HR nem független kontrollszereplőként működött, hanem a vállalati vezetés érdekeit védte. Szakértők szerint ez hosszú távon a HR hitelességét is rombolhatja.

Az amerikai HR Dive szaklapnak nyilatkozó HR-tanácsadók szerint a HR-eseknek akkor is ragaszkodniuk kell az etikai normákhoz, ha ezért konfliktusba kerülnek a felsővezetéssel.

A mostani perek jól mutatják, milyen gyorsan reputációs és jogi válsággá válhat, ha a munkavállalók elveszítik a bizalmukat a HR-ben.

Kell-e nekünk a DEI?

kép: magnific.com