Szuperbruttósítás: jó-e a dolgozónak?
Az Alkotmánybíróság ugyanis elutasította a személyi jövedelemadó összevont adóalapja utáni adómegállapítás 2010. január elsején hatályba lépő új módszere - vagyis a szuperbruttó - ellen érkezett beadványokat. Ezzel megszűnt a bizonytalanság, tudatja a Világgazdaság.
Az új számítási metódus szerint az adó alapját nemcsak a munkaszerződésben meghatározott bruttó jövedelem fogja képezni, hanem a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék is. Eközben megemelték a kedvezményes adókulcs sávhatárát, az adójóváírás összegét és alkalmazhatósági körét, valamint csökkentette adókulcsokat is.
A Világgazdaság szakemberei szerint az Alkotmánybíróság jelenlegi döntésével fellélegezhetnek a munkáltatók és a munkavállalók, hiszen a korábbiak szerint számolhatnak.
A vállalatok többsége már befejezte a jövő év tervezését, melyben a bérek meghatározása során figyelembe vette a 2010-től hatályba lépő adóváltozásokat is, így sok esetben a bérköltség szinten tartásával és járulékteher csökkenésével továbbra is számolhat. A munkavállalók jelentős része szintén profitálhat a jövő évi adóváltozásokból még akkor is, ha bruttó jövedelme nem változik - összegezte Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adócsoportjának vezetője.
A munkaadók nem ennyire pozitívak
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint a bruttósításnak akkor lenne értelme, ha a minimálbért - amely több százezer, egyes számítások szerint egymillió embert érint - bevonták volna a bruttósítás hatálya alá. Párhuzamot vont az 1988-as bruttósítással, amellyel a személyi jövedelemadót építették be a bérbe. A jövőre életbe lépő szuperbruttósítással viszont nem valósul meg sem az, hogy minden munkajövedelem legyen adóköteles, sem az, hogy szélesedjen az adózók bázisa. Vagyis továbbra is fennmarad az a helyzet, hogy Magyarországon közel egymillió ember kivonja magát a közös teherviselés alól - fejtette ki a VOSZ főtitkára. Hozzátette: a munkabért alapvetően az is megkülönbözteti a segélyektől, és a támogatásoktól, hogy adót kell utána fizetni.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke emlékeztetett, hogy a munkaadók már a törvénytervezet vitájában is azon a véleményen voltak: a szuperbruttósításnak az ég világon semmi értelme nincs. Véleménye szerint az új számítási mód csak összezavarja a számokat, nehezíti, hogy az emberek megértsék, mennyi a bérük, mi után hogyan kell adózni. A többféle bruttó bér keveredést, komplikációt okoz a vállalatoknál is az adózásban.
A szuperbruttósítás csak egy egyszerű PR fogás arra, hogy kisebb százalékos személyi jövedelemadó kulcsokat lehessen kommunikálni - jelentette ki az MGYOSZ alelnöke.
A szakszervezetek bár nem tartják jó ötletnek a szuperbruttósítást, elfogadják az Alkotmánybíróság döntését, amellyel a testület alkotmányosnak ítélte a januárban életbe lépő személyi jövedelemadó-változásokat.
Világgazdaság/MTI
Az új számítási metódus szerint az adó alapját nemcsak a munkaszerződésben meghatározott bruttó jövedelem fogja képezni, hanem a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék is. Eközben megemelték a kedvezményes adókulcs sávhatárát, az adójóváírás összegét és alkalmazhatósági körét, valamint csökkentette adókulcsokat is.
A Világgazdaság szakemberei szerint az Alkotmánybíróság jelenlegi döntésével fellélegezhetnek a munkáltatók és a munkavállalók, hiszen a korábbiak szerint számolhatnak.
A vállalatok többsége már befejezte a jövő év tervezését, melyben a bérek meghatározása során figyelembe vette a 2010-től hatályba lépő adóváltozásokat is, így sok esetben a bérköltség szinten tartásával és járulékteher csökkenésével továbbra is számolhat. A munkavállalók jelentős része szintén profitálhat a jövő évi adóváltozásokból még akkor is, ha bruttó jövedelme nem változik - összegezte Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adócsoportjának vezetője.
A munkaadók nem ennyire pozitívak
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint a bruttósításnak akkor lenne értelme, ha a minimálbért - amely több százezer, egyes számítások szerint egymillió embert érint - bevonták volna a bruttósítás hatálya alá. Párhuzamot vont az 1988-as bruttósítással, amellyel a személyi jövedelemadót építették be a bérbe. A jövőre életbe lépő szuperbruttósítással viszont nem valósul meg sem az, hogy minden munkajövedelem legyen adóköteles, sem az, hogy szélesedjen az adózók bázisa. Vagyis továbbra is fennmarad az a helyzet, hogy Magyarországon közel egymillió ember kivonja magát a közös teherviselés alól - fejtette ki a VOSZ főtitkára. Hozzátette: a munkabért alapvetően az is megkülönbözteti a segélyektől, és a támogatásoktól, hogy adót kell utána fizetni.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke emlékeztetett, hogy a munkaadók már a törvénytervezet vitájában is azon a véleményen voltak: a szuperbruttósításnak az ég világon semmi értelme nincs. Véleménye szerint az új számítási mód csak összezavarja a számokat, nehezíti, hogy az emberek megértsék, mennyi a bérük, mi után hogyan kell adózni. A többféle bruttó bér keveredést, komplikációt okoz a vállalatoknál is az adózásban.
A szuperbruttósítás csak egy egyszerű PR fogás arra, hogy kisebb százalékos személyi jövedelemadó kulcsokat lehessen kommunikálni - jelentette ki az MGYOSZ alelnöke.
A szakszervezetek bár nem tartják jó ötletnek a szuperbruttósítást, elfogadják az Alkotmánybíróság döntését, amellyel a testület alkotmányosnak ítélte a januárban életbe lépő személyi jövedelemadó-változásokat.
Világgazdaság/MTI
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Saját magad ura leszel, csak éppen tönkremész bele