Szuperbruttósítás: jó-e a dolgozónak?
A szakszervezetek bár nem tartják jó ötletnek a szuperbruttósítást, elfogadják az Alkotmánybíróság döntését, amellyel a testület alkotmányosnak ítélte a januárban életbe lépő személyi jövedelemadó-változásokat. A Világgazdaság szakemberei szerint pedig a munkáltatók és a munkavállalók is profitálhatnak a szuperbruttósításból. A munkaadók szövetsége nem ért egyet.
Az Alkotmánybíróság ugyanis elutasította a személyi jövedelemadó összevont adóalapja utáni adómegállapítás 2010. január elsején hatályba lépő új módszere - vagyis a szuperbruttó - ellen érkezett beadványokat. Ezzel megszűnt a bizonytalanság, tudatja a Világgazdaság.
Az új számítási metódus szerint az adó alapját nemcsak a munkaszerződésben meghatározott bruttó jövedelem fogja képezni, hanem a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék is. Eközben megemelték a kedvezményes adókulcs sávhatárát, az adójóváírás összegét és alkalmazhatósági körét, valamint csökkentette adókulcsokat is.
A Világgazdaság szakemberei szerint az Alkotmánybíróság jelenlegi döntésével fellélegezhetnek a munkáltatók és a munkavállalók, hiszen a korábbiak szerint számolhatnak.
A vállalatok többsége már befejezte a jövő év tervezését, melyben a bérek meghatározása során figyelembe vette a 2010-től hatályba lépő adóváltozásokat is, így sok esetben a bérköltség szinten tartásával és járulékteher csökkenésével továbbra is számolhat. A munkavállalók jelentős része szintén profitálhat a jövő évi adóváltozásokból még akkor is, ha bruttó jövedelme nem változik - összegezte Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adócsoportjának vezetője.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint a bruttósításnak akkor lenne értelme, ha a minimálbért - amely több százezer, egyes számítások szerint egymillió embert érint - bevonták volna a bruttósítás hatálya alá. Párhuzamot vont az 1988-as bruttósítással, amellyel a személyi jövedelemadót építették be a bérbe. A jövőre életbe lépő szuperbruttósítással viszont nem valósul meg sem az, hogy minden munkajövedelem legyen adóköteles, sem az, hogy szélesedjen az adózók bázisa. Vagyis továbbra is fennmarad az a helyzet, hogy Magyarországon közel egymillió ember kivonja magát a közös teherviselés alól - fejtette ki a VOSZ főtitkára. Hozzátette: a munkabért alapvetően az is megkülönbözteti a segélyektől, és a támogatásoktól, hogy adót kell utána fizetni.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke emlékeztetett, hogy a munkaadók már a törvénytervezet vitájában is azon a véleményen voltak: a szuperbruttósításnak az ég világon semmi értelme nincs. Véleménye szerint az új számítási mód csak összezavarja a számokat, nehezíti, hogy az emberek megértsék, mennyi a bérük, mi után hogyan kell adózni. A többféle bruttó bér keveredést, komplikációt okoz a vállalatoknál is az adózásban.
A szuperbruttósítás csak egy egyszerű PR fogás arra, hogy kisebb százalékos személyi jövedelemadó kulcsokat lehessen kommunikálni - jelentette ki az MGYOSZ alelnöke.
A szakszervezetek bár nem tartják jó ötletnek a szuperbruttósítást, elfogadják az Alkotmánybíróság döntését, amellyel a testület alkotmányosnak ítélte a januárban életbe lépő személyi jövedelemadó-változásokat.
Világgazdaság/MTI
Az új számítási metódus szerint az adó alapját nemcsak a munkaszerződésben meghatározott bruttó jövedelem fogja képezni, hanem a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék is. Eközben megemelték a kedvezményes adókulcs sávhatárát, az adójóváírás összegét és alkalmazhatósági körét, valamint csökkentette adókulcsokat is.
A Világgazdaság szakemberei szerint az Alkotmánybíróság jelenlegi döntésével fellélegezhetnek a munkáltatók és a munkavállalók, hiszen a korábbiak szerint számolhatnak.
A vállalatok többsége már befejezte a jövő év tervezését, melyben a bérek meghatározása során figyelembe vette a 2010-től hatályba lépő adóváltozásokat is, így sok esetben a bérköltség szinten tartásával és járulékteher csökkenésével továbbra is számolhat. A munkavállalók jelentős része szintén profitálhat a jövő évi adóváltozásokból még akkor is, ha bruttó jövedelme nem változik - összegezte Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adócsoportjának vezetője.
A munkaadók nem ennyire pozitívak
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint a bruttósításnak akkor lenne értelme, ha a minimálbért - amely több százezer, egyes számítások szerint egymillió embert érint - bevonták volna a bruttósítás hatálya alá. Párhuzamot vont az 1988-as bruttósítással, amellyel a személyi jövedelemadót építették be a bérbe. A jövőre életbe lépő szuperbruttósítással viszont nem valósul meg sem az, hogy minden munkajövedelem legyen adóköteles, sem az, hogy szélesedjen az adózók bázisa. Vagyis továbbra is fennmarad az a helyzet, hogy Magyarországon közel egymillió ember kivonja magát a közös teherviselés alól - fejtette ki a VOSZ főtitkára. Hozzátette: a munkabért alapvetően az is megkülönbözteti a segélyektől, és a támogatásoktól, hogy adót kell utána fizetni.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke emlékeztetett, hogy a munkaadók már a törvénytervezet vitájában is azon a véleményen voltak: a szuperbruttósításnak az ég világon semmi értelme nincs. Véleménye szerint az új számítási mód csak összezavarja a számokat, nehezíti, hogy az emberek megértsék, mennyi a bérük, mi után hogyan kell adózni. A többféle bruttó bér keveredést, komplikációt okoz a vállalatoknál is az adózásban.
A szuperbruttósítás csak egy egyszerű PR fogás arra, hogy kisebb százalékos személyi jövedelemadó kulcsokat lehessen kommunikálni - jelentette ki az MGYOSZ alelnöke.
A szakszervezetek bár nem tartják jó ötletnek a szuperbruttósítást, elfogadják az Alkotmánybíróság döntését, amellyel a testület alkotmányosnak ítélte a januárban életbe lépő személyi jövedelemadó-változásokat.
Világgazdaság/MTI
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Ekkora fizetésért jönnének haza a külföldön dolgozó magyarok
A külföldre távozók legvonzóbb célpontja Németország, az Egyesült Királyság és Ausztria. Teljes cikk
Fülöp Attila: Magyarországon csaknem 50 százalékos a megváltozott munkaképességű emberek foglakoztatási rátája
A Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára elmondta, jelenleg 150 ezer megváltozott munkaképességű embernek van munkahelye. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Több millió ember személyijövedelemadó-bevallási tervezete készül el kérés nélkül 2 hónapja
- Ilyen szabályokkal hozhatóak be vendégmunkások 2 hónapja
- Minden, amit az új idegenrendészeti törvényről tudni kell - szakmai tájékoztatót szervez az Expat-Center 2 hónapja
- Megjelent a szabályozás - Ezeket a foglalkozásokat nem űzheti a vendégmunkások egy része 2 hónapja
- Sok vezetőt hozhat nehéz helyzetbe az új bevándorlási törvény 2 hónapja
- Jelentősen emelkednek a munkavédelmi és munkaügyi bírságok márciustól 2 hónapja
- Kisebb munkaügyi jogsértéseket találtak a cégnél, ahonnan kirúgták a vendégmunkásokat betanító magyarokat 2 hónapja
- Egy hónapban 30 napból 28-at dolgoztak a vendégmunkások - lesz változás a magyar munkajogban? 3 hónapja
- A pedagógusok háromnegyede nem vett részt a minősítésben 3 hónapja
- Mire számítanak a munkaerő-kölcsönzők 2024-ben? 3 hónapja
- DK: meg kell tiltani az EU-n kívüli vendégmunkások törvénytelen behozatalát 4 hónapja