Termelékenység és munkaidő: rosszul áll hazánk

A Fonality telefonos cég és a Webtorial kutató 2010 decembere és 2011 januárja között vizsgálta a kis- és közepes vállalatok alkalmazottainak munkabeosztását. Eszerint a teljes munkaidő több mint felét e-mailek küldésére és fogadására fordítják a dolgozók, harmadát pedig a kollégákkal való kapcsolatfelvételre, illetve találkozók szervezésére. További tizennégy százaléknyi idő megy el különböző információk megismétlésére.

A Webtorial kiadó-szerkesztője szerint az eredmények fontos üzenetet közvetítenek a cégeknek, hiszen ha egy-egy dolgozó produktivitását 25 százalékkal emelik, azzal évente 6 hétnyi plusz termelékenységhez jutnak fejenként. A Fonality egységes telekommunikációs rendszerek bevezetését javasolja. Számításaik szerint az integrált kommunikáció dolgozónként két óra plusz termelékenységet jelent naponta egy 50 fős cégnél, ami évi 950 ezer dolláros megtakarítást eredményez.

Termelékenység az OECD országaiban

Az OECD minden évben elkészíti felmérését, amelyben összeveti az ország teljes GDP-jét a fejenként ledolgozott teljesítménnyel. A 2009-es adatokból kiderül, hogy a magyarok fejenként átlagosan 1 968 órát dolgoztak, ami jóval meghaladja a németek 1 390 órás teljesítményét. Ez viszont sovány vigasz, mivel a termelékenység tekintetben a magyar munkavállalók messze elmaradnak a németektől, de más nyugat-európai országok polgáraitól is. Az OECD az ország által előállított GDP-t vetíti ki munkaórára úgy, hogy az Egyesült Államokat tekinti 100 százaléknak.

Eszerint a németek 92,9 százalékot termelnek meg GDP-arányosan, a magyarok viszont a jóval hosszabb munkaidejük mellett is csak 43,9 százalékot. Az Európai Unióban ez az arány 78,6 százalék. Az OECD a produktivitás változását is figyelemmel kíséri, eszerint Magyarországon 2001 és 2004 kötött növekedett erőteljesebben, 4-6,6 százalék között a termelékenység, 2005-től azonban a növekedés mértéke visszaesett, 2009-ben pedig egyenesen csökkent.

Világgazdaság Online