Több diplomást akarnak a 30 éves korosztályban

Tartani kell az oktatás terén az Európa 2020 stratégia keretében vállalt célokat, részben demográfiai okokból is, mert csökken a potenciális hallgatók száma - mondta el december 12-én Brüsszelben Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár az uniós oktatásügyi miniszterek tanácskozását követően.

Palkovics László ismertette, hogy a tagállamok tárcavezetői egyetértettek abban, hogy csökkenteni kell az iskolát annak befejezése nélkül elhagyók arányát, s növelni kell a diplomával rendelkezők hányadát. Az uniós tagállamok 2010-ben azt tűzték ki célul, hogy átlagosan 10 százalék alá mérséklik azok arányát, akik a kelleténél korábban hagyják abba a tanulást, és 40 százalékra emelik a diplomával rendelkezők arányát a 30-34 éves korosztályban.

A politikus szerint ehhez illeszkedik a magyar felsőoktatási stratégia is, amelyet Párizsban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) is bemutattak, s amely azzal, hogy a munkaerőpiac igényeihez igyekszik igazodni, s az intézmények szerkezetének átalakítását célozza, az OECD céljaival is egyezik.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatási államtitkára úgy ítélte meg, hogy nem hatékony az a képzés, amelyet elkezdenek, de nem fejeznek be a hallgatók. A politikus rámutatott, hogy a felsőoktatási stratégia a bejutási követelmények megemelésével senkit sem akar kizárni a felsőoktatásból, hanem a jelenleg 35-40 százalékos lemorzsolódást szeretnék csökkenteni, ezért szerinte nem a diplomások, hanem a kiesők aránya fog csökkenni, így végeredményben a végzettek aránya növekszik majd. Az államtitkár emlékeztetett: Magyarország az Európa 2020 stratégiában azt vállalta, hogy 30,3 százalékra növeli a diplomások arányát a 30-34 éves korosztályban.

Az államtitkár hangsúlyozta, arra is tekintettel kell lenni, hogy a magyar gazdaság szerkezete jelenleg 35 százalék körüli diplomás munkavállalói arányt igényel, ha pedig ez idővel változik, akkor a célt is felül lehet vizsgálni.

Beszélt Palkovics arról is, hogy önmagában nem tekint negatív dologként arra, ha egy diplomás szakember vagy egy hallgató külföldre megy, ha utána hazatér. A felsőoktatásban külföldön tanulóknak szerinte olyan vonzó mesterképzéseket és doktori iskolákat kell kínálni, amely miatt érdemes itthon folytatniuk tanulmányaikat.

Stefania Giannini, a miniszterek tanácsának elnökségét adó Olaszország oktatási minisztere sajtótájékoztatóján kijelentette: a gazdaság fellendítéséhez hatékonyabban kell megvalósítani az Európa 2020-as célokat, az oktatásnak pedig kulcsszerepet kell kapnia. "2014 és 2020 között koordinálni és mozgósítani kell minden tagállami és regionális forrást" - szögezte le a miniszter.

Navracsics Tibor oktatási biztos elmondta, különlegesnek tekinti a mai tanácskozást, amely első oktatási tanácsa biztosként. Kitért a fiatalok vállalkozási készségeire is, amelyek szerinte létfontosságúak az oktatás minden szintjén, taníthatóak és kulcsfontosságú, hogy minél többen megszerezzék, mivel az európai munkaerő 85 százalékát kis- és közepes vállalkozások foglalkoztatják, induló vállalkozások pedig minden évben 4 millió munkahelyet teremtenek.

"A minőségi oktatásba fektetett pénz bizonyítottan bevált útja a munkahelyteremtésnek, a növekedés beindításának és a versenyképesség növelésének" - mondta Navracsics Tibor, s hozzátette: az oktatás pozitív hatást gyakorol a gazdasági növekedésre.

A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy 2013-ban 12 százalék volt azok aránya, akik idő előtt elhagyták az iskolát, ami azt jelenti, hogy 5 millió ember még alapvető képesítéssel sem rendelkezik. "Nem meglepő, hogy 40 százalékuk munkanélküli" - mutatott rá a biztos. Megjegyezte: egyre nagyobb a veszélye, hogy a szükségesnél kevesebb befektetés valósul meg az oktatásban, ezt a trendet pedig meg kell fordítani. A befektetéseket növelni kell, ha csúcsminőségű oktatást szeretnénk - fogalmazott Navracsics Tibor.