Trükkel teszik rendbe a nyugdíjkasszát Orbánék

A nemzetgazdasági miniszter a 2012-es költségvetési terv bemutatásakor sikerként kommunikálta, hogy a kormány jövőre a saját lábára állítja a nyugdíjkasszát. Első ránézésre ez így is van, hiszen a Nyugdíjbiztosítási Alap bevétele és kiadása egyaránt 2796,9 milliárd forint lesz. Ebből azonban jövőre már csak az öregségi és a hozzátartozói nyugdíjakat fedezi a büdzsé, a korkedvezményes és a rokkantsági nyugdíjak kikerültek a kalapból, holott ezek további 655 milliárd forintot tesznek ki.

Az elszámolásban az mindenképpen hasznos, hogy a jövőben elkülönülnek az öregségi ellátások a korhatár alatti és rokkantsági nyugdíjaktól. Ettől azonban még nem lesz fenntarthatóbb a nyugdíjrendszer, hiszen ezeket az ellátásokat ugyanúgy ki kell fizetni. A különbség csak annyi, hogy ezentúl adóbevételekből kell fedezni ezt az összeget, ami a gyakorlatban eddig is így volt, csak éppen a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetési támogatásában jelentek meg ezek a bevételek.

Januártól viszont a korhatár előtti nyugdíjakat a Nemzeti Szociálpolitikai Alap (NSZA), míg a rokkantnyugdíjakat az Egészségbiztosítási Alap fizeti ki. Az NSZA összesen 312,7 milliárdot, míg az E-Alap 342,4 milliárdot költ 2012-ben nyugdíjszerű ellátásokra a tervezet szerint. Előbbi esetében az előrehozott öregségi ellátás teszi ki a legnagyobb részt 189,6 milliárddal, míg az E-Alap 284,4 milliárdot fordít korhatár alatti rokkantsági ellátásokra és rehabilitációs járadékokra.

Első ránézésre egyébként jelentősen csökken a rokkantsági ellátásokra fordított összeg, hiszen a tavalyi 695 milliárd után most csak az említett 284,4 milliárd szerepel dedikáltan ezen a soron. Azonban a törvényjavaslatból az is kiderül, hogy ez csak a korhatár alatti rokkantsági ellátások három csoportját és a rehabilitációs járadékot fedezi, a korhatár felettiek maradnak a Nyugdíjbiztosítási Alapnál. Márpedig az idei költségvetésben 279 milliárd forint korhatár alatti ellátás és 25,6 milliárdos rehabilitációs járadék mellett 380,5 milliárdos korhatár feletti rokkantnyugdíj kifizetése szerepel. Vagyis tulajdonképpen a 304,6 milliárd (korhatár alatti+rehabilitációs) csökken 284,4 milliárdra. Ez 20 milliárdos megtakarítást jelent 2011-hez képest, ami akár dicséretes is lehetne, ha a Széll Kálmán Terv nem 88 milliárdot irányzott volna elő ezen a soron 2012-re.

Ha összességében nézzük, mennyit költ az állam nyugdíjszerű ellátásokra idén és jövőre, akkor máris nem az látszik, hogy fenntarthatóbb lenne a nyugdíjrendszer januártól: a 2011-es költségvetésben előirányzott 3053,5 milliárd forint után jövőre a Nyugdíjbiztosítási Alapból, a Nemzeti Szociálpolitikai Alapból és az E-Alapból összesen 3148,86 milliárd forint megy el nyugdíjszerű ellátásokra.

Ez a 3 százalékos növekedés persze indokolt is lehet a 4,2 százalékos várható infláció függvényében, hiszen az öregségi ellátások is emelkednek a pénzromlásnak megfelelő ütemben. Azonban a nyugdíjrendszer nem, vagy csak minimális mértékben lesz fenntarthatóbb, inkább csak kommunikációs szempontból hangzik jól, hogy sikerül egyensúlyba hozni a kiadásokat és a bevételeket.

Ráadásul a kormányzati kommunikációval ellentétben ezzel a lépéssel nem sikerül megvédeni a nyugdíjakat, hiszen továbbra is több mint 600 milliárd forintot kell más bevételből fedezni, akárcsak eddig. Szóval magával a lépéssel egyet lehet érteni, hiszen átláthatóbbá teszi a rendszert az, hogy az öregségi nyugdíjakat az erre szolgáló járulékokból fizeti ki a költségvetés. A fenntarthatóság azonban ugyanolyan kérdéses lesz, mint eddig, továbbra is állami adóforintokból kell kifizetni az ellátások egy részét.