Túl vagyunk a válság nehezén

A UBS - az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport - londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai arról számoltak be, hogy saját aktivitás-előrejelző modelljük alapján kidolgozott, két-három hónapra előremutató gazdasági indikátoruk Magyarország és Csehország esetében az elmúlt hónapokban "oldalazó" mozgást végzett, a legutóbbi időszakban azonban a magyar gazdaságra vonatkoztatva valamelyest javult, ahogyan Lengyelország és Törökország esetében is , ami azt jelenti, hogy ezekben a gazdaságokban az idei első negyedévben a gazdasági aktivitás élénkülése várható.

Mindezek alapján a UBS londoni közgazdászai közölték: véleményük szerint az általuk vizsgált felzárkózó térség - amelybe a közép-európai EU-gazdaságok mellett Oroszország, Izrael, Törökország és Dél-Afrika is beletartozik - a tavalyi negyedik negyedévben túljuthatott az aktivitási mélyponton, és mára - igaz, óvatos, a korábbi trendütemeknél lassabb - élénkülés vehette kezdetét ebben a csoportban.

A vártnál rosszabb tavalyi negyedik negyedévi térségi GDP-adatokkal kapcsolatban a cég szakértői kiemelték, hogy a gyenge euróövezeti teljesítmény miatt nem volt meglepő a felzárkózó gazdaságok lassulása. A ház szerint mindemellett a régió egyes gazdaságai a decemberi naptári hatásokat is megszenvedhették, tekintettel arra, hogy karácsony előestéje, valamint első és második napja is hétköznapra esett 2012-ben. Egy évvel korábban viszont egy szombattól hétfőig tartó időszakot érintettek a karácsonyi ünnepek, és ez a tényező is megterhelhette az éves összevetésű GDP-adatokat.

A UBS szakelemzői Magyarországon 2013 egészére mindezt egybevetve 0,6 százalékos, 2014-re 1,5 százalékos gazdasági növekedést jósoltak hétvégi prognózisukban.

Mások szerint folytatódik a recesszió

Ez mindazonáltal jóval derűlátóbb prognózis a szélesebb körű citybeli elemzői konszenzusnál, több más nagy londoni ház ugyanis egyöntetűen azzal számol, hogy a magyar gazdaság az idei évet is recesszióban tölti.

JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató közgazdászai közölték, hogy az idei év egészében reálértéken 0,5 százalékos GDP-visszaesést várnak a magyar gazdaságban. Ez jelentősen rontott prognózis, mivel a ház korábban stagnálást valószínűsített Magyarországon 2013-ra. Hétvégi elemzésükben a JP Morgan londoni közgazdászai annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a tavalyi gyenge teljesítmény negatív áthúzódó hatása a 2013-as GDP-re is komoly visszahúzó erővel hat majd.

A KSH gyorsbecslése 2,7 százalékos éves összevetésű GDP-mínuszt jelzett a tavalyi negyedik negyedévre. Az MTI előzetes felmérésébe bevont londoni szakelemzők 1,8-2,8 százalék közötti prognózisokat adtak az éves összehasonlítású GDP-visszaesés mértékére, de az előrejelzések zöme 2 százaléknál kisebb mértékű csökkenést valószínűsített a tavalyi utolsó három hónapra.

A JP Morgan londoni elemzői az új adatok alapján felülvizsgált hétvégi prognózisukban közölték: most már azt várják, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 4,50 százalékig csökkenti alapkamatát 2013 közepére. Ez 0,50 százalékponttal alacsonyabb kamatszint a ház eddigi előrejelzésénél. A cég szakértői szerint az éves magyarországi infláció már a következő hónapokban az MNB 3 százalékos célszintje alá süllyedhet.

A JP Morgan elemzői azzal számolnak, hogy a háztartási áram- és földgázdíjszabások 10 százalékos csökkentésének hatására márciusra vagy áprilisra valószínűleg 2,5 százalékig süllyed a tizenkét havi magyarországi infláció üteme. A ház londoni közgazdászai közölték, hogy az idei egész évi átlagos magyarországi inflációra szóló előrejelzésüket az eddigi 3,2 százalékról 2,9 százalékra módosították.

A Világbank bizakodó

A válság legrosszabb része már mögöttünk van, ugyanakkor meg kell erősíteni a stabilitást, és a növekedést kell megcélozni - jelentette ki Jim Yong Kim, a Világbank elnöke pénteken Moszkvában, a G20-as csoport pénzügyminiszterei és jegybankelnökei, valamint az orosz államfő találkozóján.

A Világbank tavaly áprilisban egyebek között Oroszország támogatásával megválasztott elnöke ugyanakkor figyelmeztetett: "nem szabad megfeledkezni arról, hogyan hatnak lépéseink a legszegényebb államokra".

Jim Yong Kim a Vlagyimir Putyinnal lezajlott találkozón kifejtette azt is, hogy aggódik a globális klímaváltozás miatt, ami hátráltathatja a világgazdaság stabil fejlődését. Kim köszönetet mondott Oroszországnak, hogy a G20 elnök-országaként ezt a kérdést előtérbe helyezte.

Ben Bernanke, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke arról beszélt, hogy az Egyesült Államok gazdasága helyreáll, de a munkanélküliség továbbra is 8 százalékos, és a Fed olyan monetáris politikát folytat, ami kedvez az árstabilitásnak. Úgy vélte, hogy az Egyesült Államokon belül megvalósítandó célok elérése elősegíti azt, hogy a világon mindenütt beinduljon a gazdasági növekedés.

Bernanke szerint a G20-as csoportban el kell érni a pénzügyi rendszerek egyensúlyát. Az Egyesült Államok kész az úgynevezett Bázel III, a nemzetközi pénzpiacok szabályozásáért felelős Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság 2010-ben hozott keretrendszerének szabályait betartani. A pénzügy szabályozás ettől az évtől 2018-ig szól.

Vlagyimir Putyin arra kérte a G20-as csoport tagállamainak pénzügyminisztereit, valamint jegybankelnökeit, hogy célszerű és megvalósítható döntéseket hozzanak. Az orosz államfő hangsúlyozta, bár minden állami vezető politikai döntéseket hoz, a gazdaságban egyetlen államfő vagy kormányfő sem hagyhatja figyelmen kívül a pénzügyi és banki vezetők véleményét. "Aligha engedheti meg bárki magának, hogy vitatkozzon önökkel" - mondta Putyin.

A G20 a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő szervezet. A 20 ország gazdasága a világ bruttó GDP-jének 90 százalékát és a világkereskedelem 80 százalékát adja. Tagállamaiban él a világ népességének kétharmada.

Oroszország 2012 december elsején vette át a soros elnöki teendőket.