Ugyanazt játsszák a nyugdíjakkal Orbánék, mint idén
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatAhogy az idei évben, jövőre is úgy áll össze a történet, hogy nem csak a nyugdíjak reálértékét őrzik meg Orbánék.
A második Orbán-kormány kiemelt célja a nyugdíjak reálértékének megőrzése, aminek megfelelően jövőre is a várható infláció mértékének megfelelően emelik a nyugdíjakat. Ha egyébként a tényleges infláció meghaladja a vártat, akkor novemberben visszamenőleg nyugdíjkiegészítést kapnak az érintettek. Viszont idén nem történt ilyen, és nagy valószínűség szerint jövőre sem fog.
Szűk egy évvel ezelőtt ugyanis arról írtunk, hogy miközben a kormány 5,2 százalékos inflációval számolt erre az évre, és a nyugdíjakat is ennyivel emelte, a jegybank az akkori legfrissebb inflációs jelentésében már "csak" 3,5 százalékos árindexet prognosztizált mégpedig a januártól életbe lépett rezsicsökkentés miatt. És mivel a nyugdíjakat nagyobb mértékben emelték, az infláció pedig az MNB akkori előrejelzésénél is kisebb, jókora reálnövekedés lett a sztori vége. Egészen pontosan egyébként január-november viszonylatban az idei infláció 1,9 százalék (ez feltehetően kicsit még lejjebb fog kerülni a legutóbbi, novemberi rezsicsökkentés miatt), amit ha az 5,2 százalékos emeléssel párosítunk, akkor 3,2 százalékos reálnövekedést kapunk. Itt jegyezzük meg, hogy a rekord és némileg talán meglepően alacsony infláció miatt az átlagos bérek és a minimálbérek reálértéke is növekedni tudott idén.
Akárcsak tavaly, most is a jegybank legfrissebb inflációs jelentése kavarta meg az állóvizet. Az MNB szakemberei ugyanis a korábbi, és egyben a kormányéval megegyező 2,4 százalékos inflációs prognózist kvázi megfelezték: 1,3 százalékra módosították (ez még nem vette figyelembe a most bejelentett, jövő évi körét a rezsicsökkentésnek). A módosítás minden bizonnyal a novemberi rezsicsökkentés hatásával magyarázható: egy 10-10 százalékos árcsökkentés a villany, gáz és távhő árában ugyanis átlagosan 0,9 százalékponttal mérsékli a fogyasztói árindexet is.
A jegybanki korrekció pedig azt is jelenti, hogy mivel a kormány 2,4 százalékkal emelte a nyugdíjakat, jövőre ők szintén a "változások nyertesei lehetnek". 2014-ben ugyanis megint nem csak értékálló lehet a nyugdíj, hanem ismét növekedhet reálszinten. Egészen pontosan az ideinél kisebb mértékben, 1,1 százalékkal. Persze mindez csak akkor állja meg a helyét, ha a tényleges infláció a jegybanki várakozással fog megegyezni.
Ha már a cikkünk elején megjegyeztük: a kormány célja a nyugdíjak reálértékének megőrzése, nem tehettük meg, hogy ne vizsgáljuk meg a változásokat 2010-es bázison. Bár a törvényből kifolyólag kvázi egyértelmű, hogy teljesítik, amit vállaltak.
2010-hez képest a nyugdíjak jövő évi állapot szerint 16,5 százalékos emelkedésnél fognak tartani, emellé kumuláltan 14,7 százalékos infláció társul, az eltérés lényegében az idei és a jövő évi inflációt meghaladó mértékű nyugdíjemelésnek köszönhető. Így tehát ennek fényében nemcsak tartják Orbánék a vállalásukat, de a kormányzati egyéb intézkedéseknek köszönhetően egy hajszállal még túl is teljesítik, ami így választások előtt nagyon jól fog jönni.
Székely Sarolta
Szűk egy évvel ezelőtt ugyanis arról írtunk, hogy miközben a kormány 5,2 százalékos inflációval számolt erre az évre, és a nyugdíjakat is ennyivel emelte, a jegybank az akkori legfrissebb inflációs jelentésében már "csak" 3,5 százalékos árindexet prognosztizált mégpedig a januártól életbe lépett rezsicsökkentés miatt. És mivel a nyugdíjakat nagyobb mértékben emelték, az infláció pedig az MNB akkori előrejelzésénél is kisebb, jókora reálnövekedés lett a sztori vége. Egészen pontosan egyébként január-november viszonylatban az idei infláció 1,9 százalék (ez feltehetően kicsit még lejjebb fog kerülni a legutóbbi, novemberi rezsicsökkentés miatt), amit ha az 5,2 százalékos emeléssel párosítunk, akkor 3,2 százalékos reálnövekedést kapunk. Itt jegyezzük meg, hogy a rekord és némileg talán meglepően alacsony infláció miatt az átlagos bérek és a minimálbérek reálértéke is növekedni tudott idén.
Mi történik jövőre?
Akárcsak tavaly, most is a jegybank legfrissebb inflációs jelentése kavarta meg az állóvizet. Az MNB szakemberei ugyanis a korábbi, és egyben a kormányéval megegyező 2,4 százalékos inflációs prognózist kvázi megfelezték: 1,3 százalékra módosították (ez még nem vette figyelembe a most bejelentett, jövő évi körét a rezsicsökkentésnek). A módosítás minden bizonnyal a novemberi rezsicsökkentés hatásával magyarázható: egy 10-10 százalékos árcsökkentés a villany, gáz és távhő árában ugyanis átlagosan 0,9 százalékponttal mérsékli a fogyasztói árindexet is.
A jegybanki korrekció pedig azt is jelenti, hogy mivel a kormány 2,4 százalékkal emelte a nyugdíjakat, jövőre ők szintén a "változások nyertesei lehetnek". 2014-ben ugyanis megint nem csak értékálló lehet a nyugdíj, hanem ismét növekedhet reálszinten. Egészen pontosan az ideinél kisebb mértékben, 1,1 százalékkal. Persze mindez csak akkor állja meg a helyét, ha a tényleges infláció a jegybanki várakozással fog megegyezni.
Orbánék tartják, amit ígértek?
Ha már a cikkünk elején megjegyeztük: a kormány célja a nyugdíjak reálértékének megőrzése, nem tehettük meg, hogy ne vizsgáljuk meg a változásokat 2010-es bázison. Bár a törvényből kifolyólag kvázi egyértelmű, hogy teljesítik, amit vállaltak.
2010-hez képest a nyugdíjak jövő évi állapot szerint 16,5 százalékos emelkedésnél fognak tartani, emellé kumuláltan 14,7 százalékos infláció társul, az eltérés lényegében az idei és a jövő évi inflációt meghaladó mértékű nyugdíjemelésnek köszönhető. Így tehát ennek fényében nemcsak tartják Orbánék a vállalásukat, de a kormányzati egyéb intézkedéseknek köszönhetően egy hajszállal még túl is teljesítik, ami így választások előtt nagyon jól fog jönni.
Székely Sarolta
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?