Új jelentkezési stratégiát hoz az állami férőhelyek megszűnése

A különböző szakokon 130 és 300 ezer forint között határozták meg a képzési költségek lehetséges mértékét 2013 szeptemberétől. Az államtitkárság, ahogy tavaly, idén is kijelölte a minimum és a maximum értékeket, amelyeken belül majd az intézmény írja elő a konkrét összeget. Tavaly a tárca hasonló kísérlete nem vezetett sikerre, a közétett iránymutató táblázat, amely jelentősen növelte volna a költségeket egy-egy szakon, nem ösztönözte az intézményeket az emelésre. Bár a nagyobb létszámú, magasabb díjat fizető önköltséges hallgatói csoportok több bevételt jelentettek volna, az intézmények többsége alacsonyabb összeget határozott meg, tartva annak elriasztó hatásától. A 2012 szeptemberében induló alapszakos képzéseken a kormány a bölcsészettudományi szakokon például 230-400 ezer, a természettudományi szakokon pedig 350-650 ezer forintos díjat kért volna szemeszterenként. Ehhez képest az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kara biológia, fizika illetve földrajz szakokra az előző három évhez hasonlóan 210 ezer forint képzési költséget írt elő, a bölcsészettudományi képzéseken pedig a legtöbb intézmény 115 és 130 ezer forintot kért el a diákoktól félévente, holott kétszázat is elvárhatott volna tőlük. A legfőbb ok valószínűleg a keretszámok módosítása volt, hiszen az intézmények tartottak attól, hogy az államilag finanszírozott férőhelyektől elesett hallgatók magasabb költségek esetén nem jelölik meg az önköltséges finanszírozási formát ugyanazon a szakon.

Újfajta jelentkezési stratégiát hoz a keretszám-módosítás

A keretszámok változása nem kizárólag a költségek alakulását módosította, a diákok jelentkezési stratégiáinak változása is kiolvasható a számok mögül. 2012-ig az állami szakokat első helyen megjelölők rendre magasabb átlagpontszámot értek el, így a költségtérítéses jelentkezés a gyengébb teljesítményűek biztosabb bejutását jelentette elsősorban. Ehhez képest 2012-ben mindkét finanszírozási forma esetében a korábbiaknál magasabb átlagpontszámot produkáltak a felvételizők.

"A gazdaságtudományok alapképzés ösztöndíjas szakján több mint 60 ponttal, az önköltséges szakon pedig csaknem 25-tel nőtt az átlagpontszám 2011 és 2012 között" - mondta el Kiss László, az Educatio Nonprofit Kft. munkatársa a Budapesti Corvinus Egyetemen november 30-án rendezett Belépés a felsőoktatásba című konferencián. A jogi osztatlan állami képzésen 20 ponttal, költségtérítésesen 13-mal emelkedett a bekerüléshez szükséges átlagos érték, és a természettudományos szakok ponthatárai is hasonlóan alakultak.

Az Educatio adatai rámutatnak arra, hogy az első helyen önköltséges képzést megjelölők 2012-ben már nem csupán biztosra mentek a költségtérítéssel, a csak egy helyet megjelölők aránya ugyanis erősen csökkent. A választás lehetősége tehát ugyanúgy motivációt jelentett már az önköltséges szakot jelölők táborában is.

Mivel a gazdaságtudományi szakok állami férőhelyei tavaly huszadára csökkentek, itt még inkább előtérbe került az önköltséges képzési forma. A gazdasági pályára készülő felvételizők kénytelenek voltak elfogadni a tényt, hogy többségüknek finanszírozni kell a tanulmányait, és ahelyett, hogy másik tudományterület szakjait választották volna, inkább mentek eredeti céljuk után - ha kellett, a költségek vállalásával is. Ezt bizonyítja, hogy a második helyen szintén gazdaságtudományi képzést választók átlagpontja például csaknem negyven ponttal volt magasabb azokénál, akik más területeket is megjelöltek.

Nemcsak a finanszírozás, de a mennyiség tekintetében is változott a jelentkezés. Bár az eddigi évekhez hasonlóan a felvételizők többsége három-négy képzést jelölt meg, 2012-ben a négy-tíz szakot választók aránya magasabb lett, a korábbi egyharmadról negyven százalékra nőtt. Az óvatosság tehát, amelyet eddig a költségtérítéses szakok bejelölése jelentett, most az egyre több - ösztöndíjas és nem ösztöndíjas - képzés megjelölésében mutatkozott meg.

Idén sem lesz drasztikus változás az önköltségek összegeiben

Bár a hírek és a közvélemény hangja a költségek jelentős növelését kérik számon, az elmúlt öt-hat év összegeit nézve nem lesz meglepő mértékű emelkedés. Átlagosan évente 10-20 ezer forinttal nőtt a különböző szakok önköltsége, és a jelenleg közétett adatok szerint ez a nagyságrend 2013-ban sem változik. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem energetikai mérnök és gépészmérnök szakán például 2009-ben és 2010-ben 300 ezer, 2011-ben 315 ezer, 2012-ben pedig 325 ezer forintot fizettek egy szemeszterért a költségtérítéses képzést választó hallgatók. Idén pedig a tavalyi évihez hasonló összeget kérnek majd tőlük. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) kommunikáció és médiatudomány szakán 264 ezerről 279 ezerre nőtt a képzés ára négy év alatt. Tény, hogy az önköltség összege itt is csupán 15 ezer forinttal emelkedett, azonban míg 2009-ben a BKF szakjára összesen 269 hallgató került be, akik közül 209 kapott költségtérítéses helyet, mára már egy állami hely sem várja a hallgatókat ebben az intézményben. A költségek csekély mértékű emelkedése tehát mégis teremthet nehezebb feltételeket, elsősorban azokon a szakokon, ahol az állami férőhely kevesebb lett, vagy teljesen megszűnt. Az ELTE jogi karán például 2012-re nyolcadára, 2013-ra pedig nullára csökkent az ösztöndíjas helyek száma, ezért sovány vigasz lehet, hogy az évi 7-10 ezer forintos emelkedés megmaradt, hiszen idén szeptembertől minden hallgatónak szemeszterenként 247 ezer forintot kell majd fizetnie.

www.edupress.hu