Újabb lökést kap a felelősségvállalás

Állandó CSR monitorozó bizottság alakult a Gazdasági és Szociális Tanácson (GSZT) belül, melynek ugyanazok lesznek a tagjai, mint a korábbi ideiglenes bizottságnak, ám a hatékonyabb munka érdekében néhány szakértővel is kiegészültek - közölte Fekete István, a csoport vezetője.

A hétfői ülésen a résztvevők háromlépcsős munkatervet fogadtak el, melynek első lépéseként a GSZT szervezetei eljuttatják tagjaiknak a szervezet társadalmi felelősségvállalás témájában kiadott novemberi ajánlásait. Fekete István szerint ezáltal igen széles körhöz juthatnak el javaslataik, mivel a GSZT "szépen lefedi a hazai társadalmat". Elmondása szerint november óta a tagszervezetek közül többen már terjesztették ezeket az elveket, ám most egységesen mindenkihez eljuttatják azokat.

A második lépcső az ellenőrzésé: áttekintik, hogy minden érintetthez eljutottak-e az ajánlások. Ennek érdekében nemcsak elektronikus úton, hanem nyomtatott formában is kiadják az elképzeléseiket, mivel "máig vannak olyan területek, ahova könnyebb papír alapon eljuttatni az információt, mint elektronikusan".

Ezzel egy időben a médiához is fordul a GSZT, hogy az adjon teret a társadalmi felelősségvállalás témájának, mivel "amivel a média nem foglalkozik, az nincs is". Az ösztönzés márpedig igen fontos Fekete István szerint, hiszen "sokan csak a kezdeti lökést igénylik, a jó szándék megvan a cégekben".

A harmadik lépés maga a monitoring tevékenység: szakértők bevonásával félévente felmérik, mennyire terjednek ezek a CSR-elvek, hány vállalat kezdett el ezzel foglalkozni, illetve készít fenntarthatósági jelentést.

Ajánlások a kormánynak

A nyomtatott kiadványt angol nyelven is elkészítik, mivel a magyar kezdeményezés egyedülálló abból a szempontból, hogy az államnak, illetve az önkormányzatoknak is tesz ajánlásokat - ezt pedig a GSZT megismertetné az EU-val is. Ilyen javaslat például, hogy a közbeszerzéseknél kapjon plusz pontokat az a cég, aki foglalkozik a társadalmi felelősségvállalással, vagy, hogy a "Magyar Termék" mintájára egy CSR-termékjegyet is vezessenek be, amivel a lakosság is láthatná, hogy mely cég törődik a környezetével. Ez Fekete István szerint azért is fontos lenne, mert a hazai társadalom elindult ebbe az irányba, ami a fogyasztói döntésekben is egyre inkább megjelenik.

A kormány még nem tárgyalta a novemberi ajánlásokat, ám ígéretük szerint néhány héten belül erre is sor kerülhet. Ez már csak azért is fontos, mert "a kormány a legnagyobb munkáltató, akinek példamutatóan kell eljárnia". Pozitív példák azonban már most is vannak: egyre több állami, önkormányzati tulajdonú cégnél (pl. Szerencsejáték, MÁV, BKV) jelennek meg a CSR-elvek, készítenek fenntarthatósági jelentést. (Egyre több cég igyekszik környezeti és társadalmi mutatóinak nyilvánossá tételével bizonyítani, hogy jó polgár. Itthon eddig összesen 56-an.)