Újra három év lesz a gyes

A képviselők 259 igen szavazattal, 69 nem ellenében, 43 tartózkodás mellett fogadták el az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztést. A kormánypártok támogatták, az MSZP és az LMP ellenezte az indítványt, a Jobbik tartózkodott.

A gyes három évre való visszaállítása vonatkozik azokra a gyermekekre is, akik 2010. április 30. után, azaz a gyes folyósítási idejét két évben meghatározó törvény hatályba lépését követően és e jogszabály hatályba lépése előtt születtek.

A törvény 30 órában korlátozza a gyes mellett folytatható keresőtevékenység időtartamát. Az elfogadott javaslat szerint a 2010. december 31-én még keresőtevékenységet folytató gyes-jogosultak egységesen legfeljebb 2011. március 31-ig még a korábbi feltételekkel, azaz munkaidőkorlát nélkül végezhetnek az ellátás mellett munkát.

A törvény kivételt is teremt, mert a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek gondozását ellátó jogosult a gyermekgondozási segély mellett - a gyermek egyéves korától - a napi munkaidő-keretre vonatkozó korlátozás nélkül végezhet munkát, valamint az ikrek utáni gyermekgondozási segély teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén is jár, azonban a törvény értelmében csak egy gyermek után.

A gyes folyósítási idejének visszaállításával összhangban a gyermeknevelési támogatást újra a legkisebb gyermek hároméves korától lehet majd igénybe venni. A törvény bevezeti az örökbefogadói gyermekgondozási segélyt.

A törvénymódosítással változik a lakásfenntartási támogatás jelenlegi rendszere. A változtatás célja egyrészt a szociális gáz- és távhőtámogatás megszűnése miatt ellátás nélkül maradó jogosultak befogadása a lakásfenntartási támogatás rendszerébe, másrészt a támogatás célzottságának és hatékonyságának növelése.

A jogosultsági jövedelemhatárt a törvény az öregségi nyugdíjminimum 250 százalékában határozza meg a korábbi 150 százalék helyett, ugyanakkor eltörli a lakásfenntartási költségek jövedelmen belüli arányára vonatkozó előírást. A jövedelemszámítás alapja az egy főre jutó jövedelem helyett a háztartás fogyasztási szerkezetét jobban kifejező fogyasztási egység lesz. A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetben kellene nyújtani a törvény alapján.

A rendelkezésre állási támogatás (rát) helyébe a bérpótló juttatás lép. Az általános szabályoktól eltérően a bérpótló juttatásra való jogosultság esetében nem kétévente, hanem évente történő felülvizsgálatot ír elő, azaz évente meg kell vizsgálni, hogy a jogosult legalább 30 nap időtartamban folytatott-e keresőtevékenységet, illetve részt vett-e munkaerő-piaci programban, képzésben. A bérpótló juttatás szabályainak többsége megegyezik a rát szabályaival. Új elem azonban, hogy a jövőben az önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy a juttatásban részesülő a lakókörnyezetét tartsa rendben.

A törvénnyel kibővül a közfeladatot ellátó személyek köre az intézményi ellátás keretében foglalkoztatott ápoló, intézményvezető ápoló, gondozó és szociális, mentálhigiénés munkatárs, továbbá a falu- és tanyagondnok személyével.

A települési önkormányzatok bölcsődés korú gyermekek napközbeni ellátásának biztosítására irányuló kötelezettségének - a bölcsőde működtetése mellett - családi napközi formájában is eleget tehet.

A törvény 2011-től az általános iskola 8. évfolyamán tanuló és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek számára is biztosítja az ingyenes gyermekétkeztetést.

A jogszabály szerint kizárólag a bölcsőde esetében növekednek az ellátásért fizetendő térítési díjak, a gyermekétkeztetés egyéb formáiban változatlanul az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege a térítési díj alapja.

A törvény lehetőséget teremt a várandós anya férjének vagy élettársának a befogadására a családok átmeneti otthonába. Ezt azzal indokolják: a gyermeket váró anya helyzete indokolja, hogy a számára ebben az időszakban támaszt, segítséget jelentő személy mellette legyen.