Uniós munkanélküliség: Csehországban a legjobb, a spanyoloknál a legrosszabb a helyzet
Enyhén emelkedett a munkanélküliségi ráta az euróövezetben júniusban, párhuzamosan azzal, hogy a legtöbb tagállamban elkezdték lazítani a koronavírus-járvány terjedésének megfékezését célzó, ámde a gazdaságot megbénító szigorú intézkedéseket.
Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által kiadott jelentés szerint júniusban az euróövezet 19 tagállamában 7,8 százalékra, az Európai Unió 27 tagállamában pedig 7,1 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta szezonális kiigazítással számolva.
Elemzők 7,7 százalékos rátát vártak az euróövezetre.

A felülvizsgálat során az Eurostat jelentősen, 0,3 százalékponttal emelte a májusi munkanélküliségi rátákat: az euróövezet esetében 7,4 százalékról 7,7 százalékra, az uniót illetően pedig 6,7 százalékról 7,0 százalékra.
Egy évvel ezelőtt, 2019 júniusában az euróövezetben 7,5 százalékon, az EU-ban pedig 6,6 százalékon állt a munkanélküliségi ráta.
Júniusban 15 millió 23 ezren kerestek munkát az Európai Unióban, ebből 12 millió 685 ezren az euróövezet tagországaiban. A májusival összevetve a munkanélküliek száma az EU egészében 81 ezerrel, az euróövezetben pedig 203 ezerrel nőtt.
A 2019. júniusival összevetve az EU-ban 824 ezerrel, az euróövezetben pedig 395 ezerrel emelkedett a munkanélküliek száma.
A legnagyobb európai gazdaságban, Németországban tavaly júniusban 3 százalékon, idén májusban 4,1 százalékon, júniusban pedig 4,2 százalékon állt a munkanélküliségi ráta. Franciaországban a májusi 8,2 százalékról 7,7 százalékra süllyedt a mutató, ami alacsonyabb az egy évvel korábbi 8,5 százaléknál. Olaszországban egy éve 9,6 százalékon, májusban pedig 8,3 százalékon, júniusban pedig 8,8 százalékon állt a mutató.
A legalacsonyabb munkanélküliségi rátát júniusban is Csehországban regisztrálták, 2,6 százalékost, majd Lengyelország következik 3 százalékkal, illetve Németország és Málta egyaránt 4,2 százalékkal. A helyzet Spanyolországban a legrosszabb, 15,6 százalékkal, illetve Görögországban 15,5 százalékkal (áprilisi adat).
Magyarország esetében az Eurostat statisztikájában a májusi az utolsó adat: 4,8 százalékon állt a munkanélküliségi ráta, emelkedett az előző havi 4,1 százalékhoz képest. Egy évvel korábban, 2019 májusában 3,4 százalékon állt a munkanélküliségi ráta Magyarországon.
Elemzők 7,7 százalékos rátát vártak az euróövezetre.

A felülvizsgálat során az Eurostat jelentősen, 0,3 százalékponttal emelte a májusi munkanélküliségi rátákat: az euróövezet esetében 7,4 százalékról 7,7 százalékra, az uniót illetően pedig 6,7 százalékról 7,0 százalékra.
Egy évvel ezelőtt, 2019 júniusában az euróövezetben 7,5 százalékon, az EU-ban pedig 6,6 százalékon állt a munkanélküliségi ráta.
Júniusban 15 millió 23 ezren kerestek munkát az Európai Unióban, ebből 12 millió 685 ezren az euróövezet tagországaiban. A májusival összevetve a munkanélküliek száma az EU egészében 81 ezerrel, az euróövezetben pedig 203 ezerrel nőtt.
A 2019. júniusival összevetve az EU-ban 824 ezerrel, az euróövezetben pedig 395 ezerrel emelkedett a munkanélküliek száma.
A legnagyobb európai gazdaságban, Németországban tavaly júniusban 3 százalékon, idén májusban 4,1 százalékon, júniusban pedig 4,2 százalékon állt a munkanélküliségi ráta. Franciaországban a májusi 8,2 százalékról 7,7 százalékra süllyedt a mutató, ami alacsonyabb az egy évvel korábbi 8,5 százaléknál. Olaszországban egy éve 9,6 százalékon, májusban pedig 8,3 százalékon, júniusban pedig 8,8 százalékon állt a mutató.
A legalacsonyabb munkanélküliségi rátát júniusban is Csehországban regisztrálták, 2,6 százalékost, majd Lengyelország következik 3 százalékkal, illetve Németország és Málta egyaránt 4,2 százalékkal. A helyzet Spanyolországban a legrosszabb, 15,6 százalékkal, illetve Görögországban 15,5 százalékkal (áprilisi adat).
Magyarország esetében az Eurostat statisztikájában a májusi az utolsó adat: 4,8 százalékon állt a munkanélküliségi ráta, emelkedett az előző havi 4,1 százalékhoz képest. Egy évvel korábban, 2019 májusában 3,4 százalékon állt a munkanélküliségi ráta Magyarországon.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?