Változó trendek: egyetemi diploma helyett gazdasági státusz
Miközben az idén majd százezer diák nyert felvételt a hazai felsőoktatási intézményekbe, a kutatás-fejlesztés alapgondja változatlan maradt: kevesen választják a műszaki-természettudományos szakokat.
"Ha valamit nem tudunk vagy nem akarunk megoldani, szervezzünk az adott témában konferenciát!" - ez jutott a Népszabadság munkatársának eszébe, amikor rövid időn belül másodszor hallgatott végig kerekasztal-beszélgetést a hazai kutatás-fejlesztés problémáiról, a felsőoktatási képzés gondjairól. Jellemző, hogy a Tempus Alapítvány keddi kerekasztala körül csupa férfi ült, a résztvevők átlagéletkora hatvan év körül lehetett.
A hazai kutatás-fejlesztés alapgondja, hogy kevesen jelentkeznek műszaki-természettudományos felsőoktatási intézményekbe. Ennek oka, hogy nem kell a természettudományos tárgyakból érettségizni, és nem divatos ez a pálya. Tétova lépések már történtek azért, hogy legalább egy természettudományos tárgy kötelező érettségi tantárgy legyen, az oktatási minisztérium azonban még nem hagyta jóvá.
Hunyady György, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnökségi tagja szerint meg kell reformálni a tanárképzést, és olyan biológia-, kémia- és fizikatanárokra van szükség, akik felkeltik a tanulók érdeklődését. Az idén hetvenéves Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke szerint hiába nőtt a rendszerváltás óta négyszeresére a hallgatók száma a felsőoktatásban, ha a jóké alig emelkedett. A nagy tömegben elveszhetnek a tehetségek, ezért az elittel foglalkozni kell.
Az egyetemek sem tudnak mit kezdeni a legjobbakkal. Korcsmáros Tamás, az ELTE biológusa saját szakterületének a példáját hozta fel: az országban évente ötszáz biológushallgatót vesznek fel, de az ezen a pályán a karriert megalapozó PhD-képzésre csak minden huszadik diák kerülhet be.
A kutatás-fejlesztést tárca nélküli miniszterként irányító Molnár Károly nehezményezte azt a tényt, hogy az egyik mérnöki szakra az idén 160 ponttal is be lehetett kerülni, és azt sem tudja elfogadni, hogy a felsőoktatási intézményekbe jelentkező 96 ezer diák szinte mindegyikét felvették valahová. A PhD-képzést érhetik kritikák, de szerinte elegendő az államilag támogatott ezer ösztöndíjas. A Műegyetem korábbi rektoraként azt sem tartja tragédiának, hogy a mérnök doktoranduszoknak csak ötöde szerez tudományos fokozatot. A doktori képzés másod-, harmadévében a cégek által félmilliós fizetéssel elcsábított diákok példája szerinte azt bizonyítja, hogy piacképes tudást kapnak a Műegyetemen.
Az a vélemény is elhangzott, hogy míg a rendszerváltás előtt az egyetemi diploma volt a karrier első érdemi állomása, ma a gazdasági státus a legfontosabb, amihez nem kell feltétlenül diploma. A tehetséggondozást viszont már az óvodákban el kell kezdeni, mert valamiben mindenki jó. Csak azt a valamit nehéz megtalálni. És szerencse is kell, mert ha az ember nem találkozik kihívásokkal, nem derül ki, mire is képes valójában.
Népszabadság
A hazai kutatás-fejlesztés alapgondja, hogy kevesen jelentkeznek műszaki-természettudományos felsőoktatási intézményekbe. Ennek oka, hogy nem kell a természettudományos tárgyakból érettségizni, és nem divatos ez a pálya. Tétova lépések már történtek azért, hogy legalább egy természettudományos tárgy kötelező érettségi tantárgy legyen, az oktatási minisztérium azonban még nem hagyta jóvá.
Hunyady György, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnökségi tagja szerint meg kell reformálni a tanárképzést, és olyan biológia-, kémia- és fizikatanárokra van szükség, akik felkeltik a tanulók érdeklődését. Az idén hetvenéves Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke szerint hiába nőtt a rendszerváltás óta négyszeresére a hallgatók száma a felsőoktatásban, ha a jóké alig emelkedett. A nagy tömegben elveszhetnek a tehetségek, ezért az elittel foglalkozni kell.
Az egyetemek sem tudnak mit kezdeni a legjobbakkal. Korcsmáros Tamás, az ELTE biológusa saját szakterületének a példáját hozta fel: az országban évente ötszáz biológushallgatót vesznek fel, de az ezen a pályán a karriert megalapozó PhD-képzésre csak minden huszadik diák kerülhet be.
A kutatás-fejlesztést tárca nélküli miniszterként irányító Molnár Károly nehezményezte azt a tényt, hogy az egyik mérnöki szakra az idén 160 ponttal is be lehetett kerülni, és azt sem tudja elfogadni, hogy a felsőoktatási intézményekbe jelentkező 96 ezer diák szinte mindegyikét felvették valahová. A PhD-képzést érhetik kritikák, de szerinte elegendő az államilag támogatott ezer ösztöndíjas. A Műegyetem korábbi rektoraként azt sem tartja tragédiának, hogy a mérnök doktoranduszoknak csak ötöde szerez tudományos fokozatot. A doktori képzés másod-, harmadévében a cégek által félmilliós fizetéssel elcsábított diákok példája szerinte azt bizonyítja, hogy piacképes tudást kapnak a Műegyetemen.
Az a vélemény is elhangzott, hogy míg a rendszerváltás előtt az egyetemi diploma volt a karrier első érdemi állomása, ma a gazdasági státus a legfontosabb, amihez nem kell feltétlenül diploma. A tehetséggondozást viszont már az óvodákban el kell kezdeni, mert valamiben mindenki jó. Csak azt a valamit nehéz megtalálni. És szerencse is kell, mert ha az ember nem találkozik kihívásokkal, nem derül ki, mire is képes valójában.
Népszabadság
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
További cikkek
Így képzik a jövő AI-szakembereit Magyarországon
Magyarország első mesterséges intelligencia ipari tanszéke, az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszék öt év után tovább bővül. Az ELTE és a... Teljes cikk
Meghossszabbítják az év végéig felvett diákhitelek kamatstopját
A Diákhitel2 és a Képzési Hitel továbbra is kamatmentesen igényelhetők. Teljes cikk
Itt a tanév vége, pontozással értékelik a pedagógusok egyéni teljesítményét
A kormány a köznevelés minőségének javítása érdekében 2023-ban bevezette a pedagógusok egyéni teljesítményértékelését (TÉR), amit a KRÉTA... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- 800 ezer magyar nyugdíjas a létminimum alatt él 4 hete
- Így változott a gazdaság teljesítménye a KSH friss adatai szerint 1 hónapja
- A magyar népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint - grafikon 3 hónapja
- 2024 tanulságai és 2025 kihívásai a munkaerő-kölcsönzés piacán 5 hónapja
- Ilyen igényekkel érkeznek a munkaerőpiacra a friss diplomások 5 hónapja
- Orbán Viktor: Magyarországon mindenkinek van munkája 6 hónapja
- 200 milliárdos programot indít a kormány a lakhatási válság kezelésére 7 hónapja
- Így gyorsult fel az infláció az OECD-ben 7 hónapja
- Várják a fiatalokat a Mi a pálya? műszaki pályaválasztó fesztiválon 8 hónapja
- A Demján Sándor Program célja: a hazai vállalkozások méretének megduplázása 9 hónapja
- Orbán Viktor gazdasági programot hirdetett: megfizethető lakhatás, egymilliós jövedelem és munkáshitel 9 hónapja