Változó trendek: egyetemi diploma helyett gazdasági státusz

"Ha valamit nem tudunk vagy nem akarunk megoldani, szervezzünk az adott témában konferenciát!" - ez jutott a Népszabadság munkatársának eszébe, amikor rövid időn belül másodszor hallgatott végig kerekasztal-beszélgetést a hazai kutatás-fejlesztés problémáiról, a felsőoktatási képzés gondjairól. Jellemző, hogy a Tempus Alapítvány keddi kerekasztala körül csupa férfi ült, a résztvevők átlagéletkora hatvan év körül lehetett.
A hazai kutatás-fejlesztés alapgondja, hogy kevesen jelentkeznek műszaki-természettudományos felsőoktatási intézményekbe. Ennek oka, hogy nem kell a természettudományos tárgyakból érettségizni, és nem divatos ez a pálya. Tétova lépések már történtek azért, hogy legalább egy természettudományos tárgy kötelező érettségi tantárgy legyen, az oktatási minisztérium azonban még nem hagyta jóvá.

Hunyady György, a Magyar Akkreditációs Bizottság elnökségi tagja szerint meg kell reformálni a tanárképzést, és olyan biológia-, kémia- és fizikatanárokra van szükség, akik felkeltik a tanulók érdeklődését. Az idén hetvenéves Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke szerint hiába nőtt a rendszerváltás óta négyszeresére a hallgatók száma a felsőoktatásban, ha a jóké alig emelkedett. A nagy tömegben elveszhetnek a tehetségek, ezért az elittel foglalkozni kell.

Az egyetemek sem tudnak mit kezdeni a legjobbakkal. Korcsmáros Tamás, az ELTE biológusa saját szakterületének a példáját hozta fel: az országban évente ötszáz biológushallgatót vesznek fel, de az ezen a pályán a karriert megalapozó PhD-képzésre csak minden huszadik diák kerülhet be.

A kutatás-fejlesztést tárca nélküli miniszterként irányító Molnár Károly nehezményezte azt a tényt, hogy az egyik mérnöki szakra az idén 160 ponttal is be lehetett kerülni, és azt sem tudja elfogadni, hogy a felsőoktatási intézményekbe jelentkező 96 ezer diák szinte mindegyikét felvették valahová. A PhD-képzést érhetik kritikák, de szerinte elegendő az államilag támogatott ezer ösztöndíjas. A Műegyetem korábbi rektoraként azt sem tartja tragédiának, hogy a mérnök doktoranduszoknak csak ötöde szerez tudományos fokozatot. A doktori képzés másod-, harmadévében a cégek által félmilliós fizetéssel elcsábított diákok példája szerinte azt bizonyítja, hogy piacképes tudást kapnak a Műegyetemen.

Az a vélemény is elhangzott, hogy míg a rendszerváltás előtt az egyetemi diploma volt a karrier első érdemi állomása, ma a gazdasági státus a legfontosabb, amihez nem kell feltétlenül diploma. A tehetséggondozást viszont már az óvodákban el kell kezdeni, mert valamiben mindenki jó. Csak azt a valamit nehéz megtalálni. És szerencse is kell, mert ha az ember nem találkozik kihívásokkal, nem derül ki, mire is képes valójában.

Népszabadság