Veszélyben van-e a tulajdonos ügyvezetők munkabére?
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk) hatálybalépését követően sok téves jogértelmezés látott napvilágot. A Ptk. 3:112.§-a az ügyvezetés tekintetében átvette a régi Gt. azon szabályozását, miszerint a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő - a társasággal kötött megállapodás szerint - megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. Ez a szabályozás igaz a társaság tagjára, tulajdonosára is, amennyiben a társaság ügyvezetői tisztségét ő tölti be.
A megbízási jogviszonyra a Ptk. szabályozását kell alkalmazni, míg a munkaviszonyra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény ( Mt.) szabályait. Az Mt. tekintetében a Ptk. általános szabályként alkalmazandó, azonban a munka világát, a munkaviszonyt különös szabályként az Mt. szabályozza.
E szerint a munkáltató a munkaszerződés alapján a munkavállalónak munkabért köteles fizetni, a felek eltérő megállapodása ettől érvénytelen az Mt. 42.§ (2) bekezdésének b) pontja és az 50.§ (1) bekezdésének a) pontja értelmében. A munkavállaló a megélhetéséhez szükséges jövedelmet – munkaviszonya alapján - a munkáltatótól járó munkabér biztosítja, ezért a munkaviszony elengedhetetlen tartalmi eleme, hogy a munkavégzés - jelen esetben a társaság ügyvezetése - munkabér fejében történjen. A munkavállaló részére járó munkabért utólag, legalább havonta egyszer el kell számolni, és a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki is kell fizetni.
Az új Ptk. hatálybalépését követően több publikációban ettől eltérő jogértelmezés jelent meg a tulajdonos ügyvezetők munkaviszonyban történő ügyvezetésének díjazását illetően.
A Ptk. 3:184.§-a ugyanis korlátozást tartalmaz a tagok javára történő kifizetések tekintetében. A szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy a társaság saját tőkéjéből a tagok javára kifizetést a társaság fennállása során kizárólag a törvényben meghatározott esetekben, és csak a számviteli törvényben meghatározott egyéb feltételek teljesülése esetén teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaság számviteli törvény szerinti saját tőkéje nem éri el, vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét, továbbá ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét. A törvény továbbra is kifizetésnek minősíti a pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni érték juttatását. Azokat a kifizetéseket, melyeket a törvény által előírt korlátok ellenére teljesítenek a tagok számára, a társaság részére vissza kell fizetni. Tagsági jogviszonyra tekintettel történő kifizetésnek minősül például az osztalék, a személyes közreműködés díja, ha az nem munkaviszony keretében történik.
Fenti szabályozást a Ptk. azokra az esetekre is alkalmazza, ha a tagoknak nem a tagsági jogviszonyukra tekintettel történik kifizetés. Ilyen lehet például a tiszteletdíj, a tulajdonos ügyvezető megbízási díja, stb. Vélhetően ezt a jogszabályi helyet értelmezik félre azon publikációk, melyek a munkaviszonyban lévő ügyvezetők munkabérének kifizetését is korlátoznák.
Álláspontunk szerint az Mt. - mint különös szabály - érvényes a munkabérekre az ügyvezető tagok esetében is, azaz a munkabért számukra is ki kell fizetni.
Kissné Horváth Marianna
Saldo Zrt.
Az új Ptk. hatálybalépésével kapcsolatos, a munkaviszonyt érintő aktuális kérdések
Saldo előadás - JELENTKEZZEN MOST!
A Ptk és az Mt alkalmazásának összhangjáról május 5-én dr. Cséffán József tart előadást, mely számos területen tisztázza a helyes alkalmazás szabályait, irányelveit.
E szerint a munkáltató a munkaszerződés alapján a munkavállalónak munkabért köteles fizetni, a felek eltérő megállapodása ettől érvénytelen az Mt. 42.§ (2) bekezdésének b) pontja és az 50.§ (1) bekezdésének a) pontja értelmében. A munkavállaló a megélhetéséhez szükséges jövedelmet – munkaviszonya alapján - a munkáltatótól járó munkabér biztosítja, ezért a munkaviszony elengedhetetlen tartalmi eleme, hogy a munkavégzés - jelen esetben a társaság ügyvezetése - munkabér fejében történjen. A munkavállaló részére járó munkabért utólag, legalább havonta egyszer el kell számolni, és a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki is kell fizetni.
Az új Ptk. hatálybalépését követően több publikációban ettől eltérő jogértelmezés jelent meg a tulajdonos ügyvezetők munkaviszonyban történő ügyvezetésének díjazását illetően.
A Ptk. 3:184.§-a ugyanis korlátozást tartalmaz a tagok javára történő kifizetések tekintetében. A szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy a társaság saját tőkéjéből a tagok javára kifizetést a társaság fennállása során kizárólag a törvényben meghatározott esetekben, és csak a számviteli törvényben meghatározott egyéb feltételek teljesülése esetén teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaság számviteli törvény szerinti saját tőkéje nem éri el, vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét, továbbá ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét. A törvény továbbra is kifizetésnek minősíti a pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni érték juttatását. Azokat a kifizetéseket, melyeket a törvény által előírt korlátok ellenére teljesítenek a tagok számára, a társaság részére vissza kell fizetni. Tagsági jogviszonyra tekintettel történő kifizetésnek minősül például az osztalék, a személyes közreműködés díja, ha az nem munkaviszony keretében történik.
Fenti szabályozást a Ptk. azokra az esetekre is alkalmazza, ha a tagoknak nem a tagsági jogviszonyukra tekintettel történik kifizetés. Ilyen lehet például a tiszteletdíj, a tulajdonos ügyvezető megbízási díja, stb. Vélhetően ezt a jogszabályi helyet értelmezik félre azon publikációk, melyek a munkaviszonyban lévő ügyvezetők munkabérének kifizetését is korlátoznák.
Álláspontunk szerint az Mt. - mint különös szabály - érvényes a munkabérekre az ügyvezető tagok esetében is, azaz a munkabért számukra is ki kell fizetni.
Kissné Horváth Marianna
Saldo Zrt.
Az új Ptk. hatálybalépésével kapcsolatos, a munkaviszonyt érintő aktuális kérdések
Saldo előadás - JELENTKEZZEN MOST!
A hitelesség, az elfogadás, a megértés attitűdjét „létezési módként” megvalósító szülők, tanárok, vezetők jobbá tették az életet azáltal, hogy bevitték a személyközpontú megközelítést a családba, az iskolába, a munkahelyre.
Aki kérdez: Deák Zsolt