Vigyázzunk a szemünk fényére!

Már javában benne "taposunk" az új esztendőben és ki-ki megalkotta a személyes éves tervét, amelynek rövid vázlata ott lapul a pénztárcájában, a határidőnaplója elején, illetve a legmegfelelőbb helyen ahhoz, hogy naponta legalább egyszer emlékeztesse rá. A terv, ha van, jellemzően kitér az élet minden fontos területére (egészség, munka, karrier, pénz, kapcsolatok), ugyanakkor az eseteknek csak elenyésző hányadában tartalmaz apró stratégiákat, amelyek a szó szoros értelmében létfontosságúak lehetnek.

Egy friss sajtóhír szerint a 175 millió amerikai számítógépes felhasználó 75 százaléka panaszkodott már látásproblémákra, amelyek a képernyő előtti munkára vezethetők vissza. A magyar statisztikai adatokat nem ismerjük, de feltehetően nálunk sem rózsásabb a helyzet.

Vigyázzunk a szemünk fényére!

Száraz, irritált szem, nehéz fókuszálás, fejfájás, hátfájás, nyakmerevség, kettős látás... ezek mind a számítógépes munka "eredményei". A számítógép okozta közeli pont stressz a rohamosan terjedő közellátás egyik fő okozója.

Miként rontja a számítógép a szemet?

Az emberi szemet nem a képernyő bámulására találták ki. A képernyő sok ezer pixelből, lényegében színes pontokból áll, amelyek együttesen adják ki a látott képet vagy az olvasott szöveget. Minél több pixelből áll a kép, annál élesebben jelenik meg a képernyőn. Csakhogy a szemünk nem képes közvetlenül, külön-külön észlelni a pontokat. Ezért a kép élesben látásához újra és újra fókuszálnia kell, ami jelentős plusz megterhelést és belső nyomásnövekedést okoz. Ez bizony stressz helyzet a javából.

Nem is hinnénk, hogy a képernyőt bámulva ötször ritkábban pislogunk a normálisnál. Ezért érezzük bizonyos idő múltán száraznak és irritáltnak a szemünket. A pislogás olyan a szemnek, mint a levegővétel: nem élhetünk nélküle. A kérdés természetesen nem úgy vetődik fel, hogy holnaptól visszatérünk a kockás irkához. Hozzá kell azonban szoknunk, hogy a napi fogmosás természetességével végezzük el a szemünk védelmét szolgáló gyakorlatokat, illetve tegyük meg a szükséges óvintézkedéseket.

Mit tehetünk a szemünkért?

Kezdjük a monitor helyes beállításával. A képernyő legyen 45-70 cm távolságra a szemünktől, s a teteje (nem a képernyő) legyen egy síkban a szemünkkel. A képernyőt állítsuk olyan szögbe, amely megfelel a szem természetes helyzetének (egyenesen előre, kissé lefelé nézzünk.)

Fontos a fényviszonyok megfelelő szabályozása, amivel különösen sokat segíthetünk a szemnek. Derítsük ki, hogy a visszaverődés ablakból, irodai olvasólámpától vagy magától a képernyőtől származik-e. Szükség esetén a redőnyöket, függönyöket húzzuk le, illetve be. Az olvasólámpa fénye a dokumentumra vagy más munkaeszközre irányuljon, ne a képernyőre.

Tartsuk be a 10-10-3-as szabályt!

A számítógép mellett könnyen belefeledkezhetünk a munkába, az időérzékünk gyengül. Tízpercenként nézzünk fel, irányítsuk figyelmünket legalább 10 másodpercig olyan tárgyra, amely minimum 3 méterre van tőlünk.

Eleinte segítségül hívhatjuk a konyhai stopperórát vagy az ébresztőóránkat, hogy ne feledkezzünk meg a 10 percről. (Alternatíva: az interneten találunk ingyen letölthető szoftvereket, amelyek a beállított idő leteltével a képernyő sarkában figyelmeztetnek minket a kötelező máshová nézésre.)

Az ötvenen túliaknak a fiatalabbakhoz képest kétszeres fényerőre van szükségük. Ügyeljünk arra, hogy a felnőttekhez beállított monitort gyermekek ne használhassák. Ahol egy számítógép van, feltétlenül vezessék be azt a házirendet, hogy használat előtt az aktuális felhasználó saját testi adottságaihoz (test- és szemmagasság) köteles beállítani a képernyőt.

Ezek apróságok, néhány nap alatt kialakítható szokások. Minimális energiabefektetést, inkább odafigyelést igényelnek. Cserében hosszú ideig megőrzik a szemünk fényét.