Vita övezi a fővárosi cégvezetők béremelését

Lakos Imre szakbizottsági elnök viszont időszerűtlennek tartja a múlt heti döntést, amelyet szerinte a mérlegbeszámolókkal együtt májusban, és a kormánypárti frakciók előzetes véleménye után kellett volna meghozni - az SZDSZ-es politikusok erről egy keddi tájékoztatón beszéltek.

A főpolgármester azzal is egyetért, hogy a prémiumfeltételek teljesítése esetén a BKV vezérigazgatója ne keressen idén kevesebbet, mint elődje 2006-ban. Hozzátette, a változás lényege az, hogy amit jutalomként kaptak a cégvezetők, azt ezután jórészt bérként kapják. Ezzel áttekinthetőbbé vált a cégvezetők javadalmazása - jegyezte meg.

Demszky Gábor közölte, hogy a BKV vezérigazgatójának a bérét egy hasonló nagyságrendű közlekedési vállalat vezetőjének a javadalmazásával kell összehasonlítani. Mint mondta, tudomása szerint a MÁV vezérigazgatója a kétszeresét keresi annak, mint amit a BKV-vezető kap. Ez utóbbi egyébként januártól 1,5 millió forintos havi fizetést, és 100 százalékos prémiumot kaphat.

A főpolgármester leszögezte, ha megfelelő szakértelemmel, gyakorlattal rendelkező "topmenedzsereket akarunk alkalmazni", akkor őket meg kell fizetni, és ezt fel is kell vállalni.

Demszky Gábor a cégvezetők jövedelme kapcsán még hátralévő fontos feladatnak nevezte a prémiumfeltételek pontos meghatározását. Közölte, hogy a kritériumrendszernek a kidolgozásával városüzemeltetési helyettesét, Hagyó Miklóst (MSZP) bízta meg. Hozzátette, hogy a veszteséges cégek vezetői is kaphatnak jutalmat, ha például csökkentik a veszteséget, vagy ha nem vesznek fel hitelt.

Lakos Imre, a városüzemeltetési bizottság elnöke egyetért a topmenedzseri megközelítéssel, mivel azonban köztulajdonú cégekről van szó, az ilyen típusú ügyeket egyben politikai jellegűnek is tartja. Úgy vélte, hogy ezért nem jó időben, illetve nem jó módon hoztak döntést ez ügyben, még ha az előterjesztő meg is tudja ezt indokolni és magyarázni. Az elnök hangsúlyozta, hogy a jól megfizetett topmenedzserek munkáját az eddigieknél sokkal szigorúbban kell számon kérni a képviselőknek.

A szabad demokrata politikus szerint önmagában az, hogy a közgyűlés helyett bizottsági döntés született, nem jelent gondot, így is megvolt az ügy nyilvánossága. A problémát abban látja, hogy a kormánypárti frakciók közt nem volt egyeztetés, és a Főpolgármesteri Kabinet elé sem került előzetesen ez a fajsúlyos kérdés.