10 kérdés és válasz a munkaerő-kölcsönzésről munkavállalói szemmel

1. Mi a munkaerő-kölcsönzés lényege?

A munkaerő-kölcsönzés atipikus foglalkoztatási forma. Három szereplős jogviszony, melyben a munkavállaló a kölcsönzőcéggel köt munkaszerződést, és az kölcsönadja a megbízónak, ahol a munkavállaló a munkát végez. A kölcsönzött munkavállaló felett a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolja. A kölcsönbeadó utalja a munkabért, végzi a bérszámfejtést, a kölcsönvevő felel a munkavédelmért, a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítja, az ő utasításai szerint történik a munkavégzés, a munkaidőt, a pihenőidőt ő tartja nyilván. Mindkét félnek van bejelentési kötelezettsége az adóhatóság felé.

2. Milyen munkákra alkalmazzák a kölcsönzést?

Magyarországon többségében fizikai pozíciókra: betanított munkára, szakmunkára. Ám egyre több a fehérgalléros álláslehetőség is: nemzetközi ügyfélszolgálati pozíciókba (ssc), irodai adminisztratív munkára, határozott időre is projektekre bérszámfejtői, call centeres, toborzói, vezetői munkákra. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már a kölcsönzötti munkák közel fele fehérgalléros.

3. Miért éri meg egy munkavállalónak kölcsönzöttként dolgozni?

Bizonyos cégeknél csak így lehet kezdeni, ez az első lépés a saját állományba kerüléshöz. Ők a toborzást, a felvételt és az első hat hónapos alkalmazást az adminisztrációval együtt teljesen kiszervezik a kölcsönbeadónak. Aki beválik, később saját állományba veszik. Munkavállalóként érdemes igénybe venni a kölcsönző cégek szolgáltatásait: egy-egy munka megszűnése esetén segítenek az elhelyezkedésben, munkaügyi tanácsadást nyújtanak, és ha bármilyen problémája van a munkavállalónak a kölcsönvevővel, azt a kölcsönző segít rendezni.

4. Milyen jellegű munkaszerződés köthető a kölcsönzöttel?

A munkaviszony lehet határozatlan idejű, mi ezt kötjük a leggyakrabban. Ezen kívül lehet határozott idejű, irányulhat távmunka-végzésre, egyszerűsített foglalkoztatásra, vezető állás betöltésére. Lehet teljes munkaidős, részmunkaidős is. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell, hogy a munkaszerződés kölcsönzés céljából jön létre, meg kell jelölni a munkavégzés jellegét, az alapbér mértékét, és meg kell adni a munkavállaló nyilvántartásba vételi számát.
Része a dokumentumoknak egy tájékoztató is, amely tartalmazza a kölcsönvevő adatait, a kikölcsönzés kezdetét, a munkavégzés helyét, a munkarendet, a kölcsönvevő részéről a munkáltatói jogkört gyakorló személyt, és a munkába járás, a szállás, az étkezés feltételeit és a esetleges béren kívüli juttatásokat.

Nem jöhet létre munkaerő-kölcsönzés behívás alapján történő munkavégzésre, megosztott munkakörre, több munkáltató által létesített munkaviszonynál, bedolgozói munkaviszonyra, valamint cselekvőképtelen munkavállaló sem foglalkoztatható munkaerő-kölcsönzésben.

5. Miben más a kölcsönzötti státusz a saját állományú munkavállalókkal összevetve?

A kölcsönzöttnek az első hat hónap után (a 184. naptól) ugyanazt a bér és juttatást kell kapnia, mint amit a kölcsönvevő az ugyanabban a munkakörben dolgozó belső állományú munkavállalójának biztosít. Ebbe az időtartamba beletartozik az az időszak is, ha 6 hónapon belül újra ugyanannál a kölcsönvevő munkáltatónál dolgozik a munkavállaló.

A saját állományúak felmondási ideje 30 nap, a kölcsönzötteké 15 nap. A kölcsönzötti 15 nap fix, nem növekszik attól függően, hogy a munkavállaló mennyi időt töltött munkaviszonyban a kölcsönbeadó munkáltatónál. A kölcsönzötteket is megilleti a munkaviszonnyal járó minden szociális ellátás (pl. táppénz, gyes, álláskeresési járadék stb.)

A jó céges kultúrákban a munkaadók nem tesznek különbséget bánásmódban és kommunikációban a belsősök és a kölcsönzöttek között. A hozzáállás és a munkavégzés minősége számít igazán.

6. Mennyi ideig dolgozhat kölcsönzöttként egy munkavállaló egy cégnél?
 
Egy kölcsönbevevőnél maximum 5 évig lehet folyamatosan állományban lenni. Utána dönteni kell: vagy saját állományba veszi a kölcsönbevevő vagy lemond róla és a munkavállaló más munkáltatónál helyezkedik el vagy máshol talál munkát kölcsönzöttként. A gyakorlatban nagyon ritka, hogy valaki 5 évet dolgozzon ugyanannál a kölcsönbevevőnél. Fél-egy év után saját állományba kerül, vagy otthagyja munkahelyét.

7. Ha a kölcsönzött akar felmondani, kivel kell közölnie?

Az erre vonatkozó jognyilatkozatot a kölcsönbeadó munkáltatóval kell közölnie, tehát nem a kölcsönvevővel.

8. Kaphat-e és ha igen, mennyi végkielégítést a kölcsönzött?

A végkielégítés meghatározásakor az utolsó kikölcsönzés kezdetétől eltelt idő idő számít. Ez a Munka törvénykönyve alapján történik, például 3 év után 1 havi bér.

9. Jelent-e hátrányt hitelbírálatnál a kölcsönzötti státusz?

Nem. A bankok ugyanolyan szempontok szerint bírálják a hitelt, mint a saját állományú munkavállalóknál. Hátránya abból származhat a munkavállalónak, ha gyakran vált munkahelyet, ám ez nem a kölcsönzötti státuszból következik.

10. Von(hat)-e le bármilyen díjat a kölcsönző cég a munkavállalótól a kölcsönzési szolgáltatásért?

Nem. A kölcsönző cég szolgáltatási díját kizárólag a kölcsönvevő cég fizeti. A kölcsönző cég a munkavállaló bruttó béréből csak az azt terhelő adókat és járulékokat vonja le és az esetleges letiltást (például tartásdíj) hajtja végre.

A nyitóképen Küzmös László