Megjelent: 2 éve

13/2007. (V. 24.) Korm. rendelet a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról- Értelmező rendelkezések

A Kormány a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Tv.) 86. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában
a) EGT-állampolgár: a Tv. 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy;
b) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
c) schengeni állam: a Tv. 2. § e) pontjában meghatározott állam;
d) háztartás: az EGT-állampolgárral vagy magyar állampolgárral egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége.

Eljáró hatóságok

2. § A Tv.-ben szabályozott közigazgatási hatósági eljárások során a következő hatóságok járnak el:
a) A 2. § a) pontját a 282/2011. (XII. 21.) Korm. rendelet 23. §-a hatályon kívül helyezte.
b) a külpolitikáért felelős miniszter;
c) a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal);
d) a Hivatal területi szerve (a továbbiakban: regionális igazgatóság);
e) a vízumkiadásra feljogosított magyar konzuli tisztviselő (a továbbiakban: konzuli tisztviselő);
f) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: Rendőrség).

A beutazás, valamint a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodás joga


3. § A Tv. 3. § (1)–(4) bekezdése szerinti feltételek fennállását a Magyarország területére történő beléptetést megelőzően a Rendőrség ellenőrzi.
A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag számára kiadott vízum
4. § A 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vízumkódex) szerinti száznyolcvan napon belül kilencven napot meg nem haladó, tervezett (a továbbiakban: kilencven napot meg nem haladó, tervezett) tartózkodásra jogosító vízum kiadására irányuló eljárás
a) a külpolitikáért felelős miniszter,
b) a konzuli tisztviselő,
c) a Hivatal
d) az országos illetékességgel rendelkező Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság
(a továbbiakban együtt: vízumkiadó hatóság) hatáskörébe tartozik.
5. § Az 5. §-t a 96/2010. (III. 31.) Korm. rendelet 9. §-a hatályon kívül helyezte.
6. § A külpolitikáért felelős miniszter bírálja el – külön jogszabály szerint – a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyek családtagjainak vízumkérelmeit.
7. § (1) A Vízumkódex VI. fejezetében szabályozott kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet Magyarország közúti, légi, valamint vízi határátkelőhelyén (a továbbiakban együtt: határátkelőhely) a Rendőrségnél lehet előterjeszteni.
(2) A határátkelőhelyen előterjesztett kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet a Rendőrség köteles haladéktalanul – elektronikus úton – döntésre felterjeszteni az országos illetékességgel rendelkező Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósághoz (a továbbiakban Igazgatóság).
(3) Az Igazgatóság a kérelemről a kézhezvételt követően azonnal, de legkésőbb három órán belül határoz, és döntését – a Rendőrség útján – közli a kérelmezővel.
(4) A kérelemnek helyt adó döntés esetén a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumot a Rendőrség állítja ki a kérelmező részére.
(5) A határátkelőhelyen előterjesztett kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést a döntés közlését követő három napon belül a határátkelőhelyen, az Igazgatóságnál, vagy a Hivatalnál lehet előterjeszteni.
(6) A határátkelőhelyen előterjesztett fellebbezést a Rendőrség haladéktalanul felterjeszti az Igazgatósághoz. Az Igazgatóság a fellebbezést soron kívül felterjeszti a Hivatalnak.
(7) A Hivatal a döntését öt napon belül hozza meg.
8. § A 8. §-t a 96/2010. (III. 31.) Korm. rendelet 9. §-a hatályon kívül helyezte.
9. § (1) A vízumkiadó hatóság a tartózkodás teljes időtartamára, valamint a vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges anyagi fedezet meglétét vélelmezi.
(1a) A családtag családtagi jogállását a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadására irányuló eljárás során a családi kapcsolat fennállását igazoló okirattal, így különösen
a) születési anyakönyvi kivonattal,
b) házassági anyakönyvi kivonattal,
c) bejegyzett élettársi kapcsolatot igazoló anyakönyvi kivonattal,
d) örökbefogadásról szóló okirattal, vagy
e) egyéb hitelt érdemlő módon igazolhatja.
(1b) Ahol e rendelet anyakönyvi kivonatot említ, azon a külföldi hatóság által kiállított, ezzel egyenértékű okiratot is érteni kell. A magyar állampolgár harmadik országbeli családtagja által benyújtott házassági anyakönyvi kivonat a hazai anyakönyvezést követően fogadható el.
(2) A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadására irányuló eljárás során a családi kapcsolat valódiságát az eljáró vízumkiadó hatóság a rendelkezésre álló iratok, helyszíni szemle, az ügyfél és a családtag, valamint a tanú meghallgatása, és szakértői vélemények alapján ellenőrzi.
(3) Ha a vízumkiadó hatóság a (2) bekezdésében meghatározott bizonyítékok alapján megállapítja, hogy a kérelmező a családi kapcsolatot a beutazás engedélyezése érdekében létesítette, részére csak akkor adható vízum, ha a kérelmező a vízumkiadásnak a Vízumkódexben a harmadik országbeli állampolgárokra meghatározott más célból történő beutazási feltételeit teljesíti.
10. § A 10. §-t a 96/2010. (III. 31.) Korm. rendelet 9. §-a hatályon kívül helyezte.
11. § A konzuli tisztviselő a vízum iránti kérelemről tizenöt napon belül dönt.
12. § (1) A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést nyolc napon belül lehet az illetékes konzuli tisztviselőnél előterjeszteni.
(2) A fellebbezést a külpolitikáért felelős miniszter tizenöt napon belül bírálja el.
(3) A 12. § (3) bekezdését a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
13. § A 13. §-t a 96/2010. (III. 31.) Korm. rendelet 9. §-a hatályon kívül helyezte.
14. § (1) A külpolitikáért felelős miniszter, valamint a konzuli tisztviselő a vízum iránti kérelemről a Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ véleményét kérheti.
(2)2 (2) A Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ köteles a megkeresésnek tíz napon belül eleget tenni.
15. § Az úti okmánya elvesztését, eltulajdonítását, megsemmisítését bejelentő harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag elvesztett, eltulajdonított, megsemmisült úti okmányában található kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító érvényes vízumát a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag kérelmére az illetékes konzuli tisztviselő vagy magyarországi tartózkodás esetén a tartózkodási helye szerint illetékes regionális igazgatóság az érvényes úti okmányában haladéktalanul, legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított 2 napon belül az eredeti vízumbélyegen szereplő adatokkal pótolja.
16. § (1) A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum megsemmisítéséről vagy visszavonásáról a Magyarország területére történő beutazást megelőzően a vízumot kiállító konzuli tisztviselő dönt.
(2) A 2016/399/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet V. melléklet A. részében foglaltak alapján a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum megsemmisítéséről vagy visszavonásáról a Rendőrség dönt.
(3) A Magyarország területén tartózkodó harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumának megsemmisítéséről vagy visszavonásáról a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye szerint illetékes regionális igazgatóság dönt.
16/A. § (1) Amennyiben a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum megsemmisítéséről vagy visszavonásáról a konzuli tisztviselő döntött, a döntés elleni fellebbezést három napon belül lehet az illetékes konzuli tisztviselőnél előterjeszteni. A fellebbezést a konzuli tisztviselő haladéktalanul felterjeszti a külpolitikáért felelős miniszternek.
(2) A fellebbezést a külpolitikáért felelős miniszter öt napon belül bírálja el.
(3) Amennyiben a vízum megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezésnek a külpolitikáért felelős miniszter helyt ad, a harmadik országbeli állampolgár részére a konzuli tisztviselő új vízumot állít ki.
16/B. § (1) A kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum 16. § (2) bekezdése szerinti megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést a döntés közlését követő három napon belül a Rendőrségnél lehet előterjeszteni.
(2) A fellebbezést a Rendőrség másodfokon eljáró szerve öt napon belül bírálja el.
(3) Amennyiben a vízum 16. § (2) bekezdése szerinti megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezésnek a Rendőrség másodfokon eljáró szerve helyt ad, a harmadik országbeli állampolgár részére új vízumot állít ki.
16/C. § (1) Amennyiben a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum megsemmisítéséről vagy visszavonásáról a regionális igazgatóság döntött, a döntés elleni fellebbezést három napon belül lehet a regionális igazgatóságnál előterjeszteni. A fellebbezést a regionális igazgatóság haladéktalanul felterjeszti a Hivatalhoz.
(2) A fellebbezést a Hivatal öt napon belül bírálja el.
(3) Amennyiben a vízum megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezésnek a Hivatal helyt ad, a harmadik országbeli állampolgár részére a regionális igazgatóság új vízumot állít ki.
17. § (1) A központi vízumhatóságnak a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: VIS rendelet), a Vízumkódexben, valamint a Tv.-ben meghatározott feladatait a Hivatal látja el.
(2) A 17. § (2) bekezdését a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
(3) A központi vízumhatóság a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízum kiadásához való hozzájárulásáról vagy a hozzájárulás megtagadásáról
a) ha a Tv. 3. § (7) bekezdése szerinti egyeztetésre nincs szükség, vagy attól a központi vízumhatóság eltekint, vagy a Vízumkódex 8. cikke szerinti képviseleti megállapodás szerint az egyeztetést a képviselő tagállam végzi, a vízumkérelem felterjesztésétől számított hét napon belül,
b) a Tv. 3. § (7) bekezdése szerinti egyeztetés esetén, valamennyi válasz beérkezését vagy a válaszok beérkezésére nyitva álló határidő lejártát követően haladéktalanul
tájékoztatja a konzuli tisztviselőt.
(4)–(5) A 17. § (4)–(5) bekezdését a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
18. § (1) A központi vízumhatóság a Tv. 3. § (7) bekezdése szerinti egyeztetés során történő válaszadás előtt köteles a vízumkérelemről az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ véleményét kérni.
(2) Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ köteles a központi vízumhatóság megkeresésében foglaltaknak hat napon belül eleget tenni.

A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag számára kiadott kishatárforgalmi engedély

18/A. § (1) A tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom szabályainak meghatározásáról, valamint a Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek módosításáról szóló, 2006. december 20-i, 1931/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, külön nemzetközi szerződés szerinti kishatárforgalmi engedély (a továbbiakban: kishatárforgalmi engedély) kiadására irányuló közigazgatási hatósági eljárás a nemzetközi szerződésben meghatározott konzuli szolgálat konzuli tisztviselőjének a hatáskörébe tartozik.
(2) A kishatárforgalmi engedélyt a hatóságnak a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet szerint kártya formátumban kell kiállítani.
18/B. § (1) A kishatárforgalmi engedély iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell előterjeszteni.
(2) A kishatárforgalmi engedély iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmezőnek be kell mutatnia érvényes úti okmányát. Az úti okmány érvényességi ideje nem lehet kevesebb a kérelem benyújtását követő harmincadik naptól számított egy évnél.
(3) A kishatárforgalmi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) egy darab arcfényképet;
b) a külön nemzetközi szerződésben meghatározott, a határ menti területen fekvő állandó lakóhely igazolására szolgáló okiratot.
18/C. § (1) A kishatárforgalmi engedély kiadását meg kell tagadni, illetve a kiadott kishatárforgalmi engedélyt vissza kell vonni, ha a kérelmező vagy a kiadott kishatárforgalmi engedély jogosultja
a) a kishatárforgalmi engedély kiadási feltételeit nem teljesíti;
b) a kishatárforgalmi engedély megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt;
c) a beutazás és tartózkodás célja tekintetében az eljáró hatóság megtévesztésére törekedett.
(1a) A kishatárforgalmi engedély visszavonásáról a Magyarország területére történő beutazást megelőzően a kishatárforgalmi engedélyt kiállító hatóság, a Magyarország területére történő beléptetés vagy onnan kiléptetés során a Rendőrség, a Magyarország területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár esetében a visszavonásra okot adó körülmény bekövetkezésének helye szerint illetékes regionális igazgatóság dönt.
(2) A kishatárforgalmi engedély érvénytelen, ha
a) a kishatárforgalmi engedélyt jogerősen visszavonták;
b) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált;
c) hamis adatot tartalmaz, vagy meghamisították;
d) jogosultja meghalt;
e) jogosultja magyar állampolgárságot szerzett.
(3) A kishatárforgalmi engedély kiállítása, valamint a kiállító konzuli tisztviselő által a kishatárforgalmi engedély visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezést az illetékes konzuli tisztviselőnél lehet előterjeszteni.
(4) A fellebbezést a konzuli tisztviselő haladéktalanul felterjeszti a külpolitikáért felelős miniszternek.
(5) A fellebbezést a külpolitikáért felelős miniszter bírálja el.
(6) Ha a kishatárforgalmi engedély visszavonásáról a Rendőrség döntött, a döntés elleni fellebbezést a Rendőrségnél lehet előterjeszteni.
(7) A fellebbezést a Rendőrség másodfokon eljáró szerve bírálja el.
(8) Ha a kishatárforgalmi engedély visszavonásáról a regionális igazgatóság döntött, a döntés elleni fellebbezést az illetékes regionális igazgatóságnál lehet előterjeszteni. A fellebbezést a regionális igazgatóság haladéktalanul felterjeszti a Hivatalhoz.
(9) A fellebbezést a Hivatal bírálja el.

A száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodás feltételeinek igazolása

19. § (1) Az EGT-állampolgár a Tv.-ben meghatározott feltételeket a tartózkodás jogcímének megfelelően okirattal vagy más irattal igazolhatja.
(2) A Tv. alkalmazásában az eljáró hatóság a kérelmező által benyújtott, külföldön kiállított közokiratot diplomáciai felülhitelesítés és hiteles magyar fordítás hiányában is elfogadhatja.
20. § (1) Ha a tartózkodás célja keresőtevékenység folytatása, azt a kérelmező különösen a következő módon igazolhatja:
a) munkavégzésre irányuló jogviszony keletkezését igazoló okirattal;
b) ha a kérelmező gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, ügyvezetőjeként, vezetői, képviseleti vagy felügyeleti szerve tagjaként végzi tevékenységét, érvényes szerződéssel vagy a cégjegyzékbe bejegyzett cég nevét, cégjegyzékszámát és adószámát tartalmazó nyilatkozattal;
c) érvényes vállalkozói igazolvánnyal vagy azzal egyenértékű – más tagállam hatósága által kiállított – vállalkozási tevékenység folytatására jogosító engedéllyel, egyéni vállalkozói igazolvány hiányában egyéni vállalkozói nyilvántartási számmal;
d) munkát kereső személy esetén olyan dokumentumokkal, amelyek alátámasztják, hogy munkát keres, és a keresőtevékenység megkezdése valószínű, vagy
e) egyéb hitelt érdemlő módon.
(1a) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a cégkivonatot a Tv. alkalmazásában eljáró hatóság a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
(2) Azon EGT-állampolgárok esetében, akiket Magyarország más elbánásban részesít, mint amit a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968. október 25-i 1612/68/EGK tanácsi rendelet 1–6. cikke előír, a munkavállalási engedély csatolása is szükséges.
21. § (1) Elegendő forrással rendelkezik a kérelmező, ha a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. Nem rendelkezik elegendő forrással az a személy, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.)
a) 32/B. §-ának (1) bekezdése alapján időskorúak járadékában,
b) 33. §-a alapján aktív korúak ellátásában,
c) 43/B. §-a alapján ápolási díjban három hónapnál hosszabb ideig részesül.
(2) Ha a kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot, az eljáró hatóság a kérelmező jövedelmi, vagyoni helyzetének vizsgálata után megállapítja, hogy a kérelmező elegendő forrással rendelkezik-e önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére.
(3) Ha a tartózkodás célja tanulmányok folytatása, az eljáró hatóság az elegendő forrás meglétét a (2) bekezdésben foglalt vizsgálat lefolytatása nélkül megállapítja, ha a kérelmező nyilatkozik arról, hogy elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet Magyarország szociális ellátórendszerére.
(4) A (2) bekezdésben foglalt vizsgálat során különösen az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
a) az egy háztartásban jövedelemmel vagy vagyonnal rendelkezők száma;
b) az egy háztartásban eltartottak száma;
c) a kérelmező a saját és családtagjai lakhatását szolgáló ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője vagy használója-e.
(5) A kérelmező az elegendő forrás meglétét különösen a megélhetését biztosító vagyonával vagy olyan jövedelmével igazolhatja, amely
a) EGT-állam társadalombiztosítása vagy egyéb szociális ellátórendszere alapján jár;
b) tagdíjfizetésen vagy rendszeres befizetésen alapuló részesedésből vagy ellátásból származik;
c) EGT-államban vezetett névre szóló betét vagy betétszerződés vagy más banki, illetve befektetési eszköz, EGT-állam hitelintézete által vállalt bankgarancia vagy EGT-állam székhelyén működő jogi személy által vállalt készfizető kezesség alapján garantált;
d) tartásdíj esetén az erről szóló közokiraton alapul.
(6) Nem lehet az (5) bekezdésben meghatározott vagyonnak tekinteni különösen
a) a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakat;
b) az EGT-állampolgár olyan ingatlanát, amely saját és az általa eltartottak lakhatását szolgálja;
c) a mozgáskorlátozott személy gépjárművét, és
d) azokat a vagyontárgyakat, amelyek az EGT-állampolgár jövedelmének megszerzéséhez szükségesek.
(7) A havi jövedelem kiszámításakor
a) rendszeres jövedelem esetén a tartózkodás bejelentését megelőző három hónap,
b) nem rendszeres jövedelem esetén a tartózkodás bejelentését megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni.
(8) E rendelet alkalmazásában jövedelemnek, illetve vagyonnak minősül az Szt. 4. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározott jövedelem, illetve vagyon.
22. § A Tv. hatálya alá tartozó személy jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, ha a magyarországi tartózkodás teljes időtartamára
a) részére a magyar biztosítottakkal azonos feltételek mellett nyújtott szolgáltatások finanszírozása közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus, nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján rendezett; ennek hiányában
b) külön törvényben meghatározottak szerint jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére.
23. § Ha a tartózkodás célja tanulmányok folytatása, azt a kérelmező különösen
a) a nemzeti köznevelésről vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó oktatási intézmény felvételi igazolásával,
b) tanulói vagy hallgatói jogviszonyt igazoló okirattal, vagy
c) egyéb hitelt érdemlő módon igazolhatja.
24. § (1) A családtag családtagi jogállását a családi kapcsolat fennállását igazoló okirattal, így különösen
a) születési anyakönyvi kivonattal,
b) házassági anyakönyvi kivonattal,
c) bejegyzett élettársi kapcsolatot igazoló anyakönyvi kivonattal,
d) örökbefogadásról szóló okirattal, vagy
e) egyéb hitelt érdemlő módon igazolhatja.
(2) Ahol e rendelet anyakönyvi kivonatot említ, azon a külföldi hatóság által kiállított, ezzel egyenértékű okiratot is érteni kell. A magyar állampolgár harmadik országbeli családtagja által benyújtott házassági anyakönyvi kivonat a hazai anyakönyvezést követően fogadható el.
25. § (1) A (2) bekezdésben foglalt kivétellel az EGT-állampolgár és a magyar állampolgár külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon (a továbbiakban: eltartási nyilatkozat) nyilatkozik arról, hogy a családtag eltartására kötelezettséget vállal.
(2) Eltartási nyilatkozat tételére nincs szükség, ha az EGT-állampolgár vagy a magyar állampolgár keresőtevékenységet folytat.
(3) Az eltartási nyilatkozatot az EGT-állampolgár családtag tartózkodásának bejelentésekor, illetve a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási kártya kiállítására irányuló kérelmével egyidejűleg csatolni kell.
26. § (1) Az EGT-állampolgár családtagjának – kivéve, ha az EGT-állampolgár regisztrációs igazolással vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkezik – igazolnia kell, hogy az az EGT-állampolgár, akit kísér, vagy akihez csatlakozik, teljesíti a Tv. 6. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontjában meghatározott feltételeket.
(2) A magyar állampolgár családtagjának igazolnia kell, hogy ő maga vagy az a magyar állampolgár, akinek jogán kíván Magyarország területén tartózkodni, megfelel a Tv. 7. §-ában meghatározott feltételeknek.
27. § (1) Aki a Tv. 8. § (1) bekezdése alapján kéri a tartózkodás engedélyezését,
a) okirattal köteles igazolni, hogy tartási vagy életjáradéki szerződés, illetve külön törvényben meghatározott tartási kötelezettség vagy a 25. § (1) bekezdése szerinti eltartási nyilatkozat alapján magyar állampolgár eltartottja, illetőleg jogszabály vagy szerződés alapján az EGT-állampolgár a tartására köteles;
b) a kezelőorvos által kiállított igazolással köteles igazolni, hogy súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár, illetve a magyar állampolgár személyes ápolására szorul;
c) arra hivatkozva, hogy – abban az országban ahonnan érkeznek – az EGT-állampolgárral egy háztartásban élt, köteles ezt okirattal – különösen az erről kiállított hatósági bizonyítvánnyal – vagy egyéb hitelt érdemlő módon igazolni.
(2) A regionális igazgatóság a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból adatot igényel arra vonatkozóan, hogy a kérelmezőnek legalább egy éve a magyar állampolgár lakóhelyével vagy a tartózkodási helyével azonos-e a lakóhelye vagy a tartózkodási helye.
(3) Az eljáró hatóság az (1) és (2) bekezdésekben foglaltakon túl a Tv. 8. § (1) bekezdés a) pontja alapján előterjesztett tartózkodási kártya kiadására irányuló kérelem elbírálása során értékeli az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába történő bejegyzésről szóló határozatot is.
28. § (1) A keresőtevékenység megszűnésére vonatkozó – különösen a munkáltató bejelentéséből származó – adat felmerülése esetén az EGT-állampolgár a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság felhívására köteles a tartózkodás feltételeinek fennállását igazolni.
(2) Ha az EGT-állampolgár a Tv. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tartózkodási jogát a Tv. 9. §-a alapján tartja meg, a tartózkodás feltételeinek fennállását az alábbiakkal igazolhatja:
a) a keresőképtelenséget az orvosszakértői szerv szakvéleményével, illetve az orvosszakértői szerv szakvéleményére alapozott egyéb olyan okirattal, amelyből a munkaképesség-változás mértéke megállapítható;
b) az álláskeresővé vált EGT-állampolgár az álláskeresési támogatás folyósítását a regionális igazgatóság felhívására az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal erre vonatkozó igazolásával;
c) a szakképzésben részt vevő EGT-állampolgár a beiratkozást és a képzés várható időtartamát az erről kiállított igazolással.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott igazolásnak tartalmaznia kell az álláskeresési támogatás folyósítása lejártának várható időpontját.
29. § (1) A harmadik ország állampolgárságával rendelkező házastárs a Tv. 11. § (2) bekezdése alapján családtagként fennmaradó tartózkodási jogát az alábbiakkal igazolhatja:
a) a házasság legalább kétéves fennállását házassági anyakönyvi kivonattal;
b) a szülői felügyeleti jogot az azt megalapozó bírósági döntéssel vagy okiratba foglalt megállapodással;
c) a rendkívüli méltánylást érdemlő körülményt annak hitelt érdemlő bizonyításával;
d) a kiskorú gyermek láthatásának jogát az azt megalapozó bírósági döntéssel vagy okiratba foglalt megállapodással.
(2) A regionális igazgatóság a Tv. 75. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján vezetett résznyilvántartásból ellenőrzi, hogy a volt házastárs legalább egy évig Magyarország területén tartózkodott az EGT-állampolgár vagy a magyar állampolgár családtagjaként.
(3) Ha a harmadik ország állampolgárságával rendelkező házastárs a Tv. 11. § (2) bekezdése alapján családtagként fennmaradó tartózkodási jogát a volt házastársa által a sérelmére elkövetett szándékos bűncselekményre alapítja, erre nézve a regionális igazgatóság a Tv. 82. § (1) bekezdés b) pontja alapján adatot igényel a bűntettesek nyilvántartásából.
(4) Ha a harmadik ország állampolgárságával rendelkező házastárs a Tv. 11. § (2) bekezdése alapján családtagként fennmaradó tartózkodási jogát a házasságkötés előtt fennálló letelepedett jogállására alapítja, azt a regionális igazgatóság a letelepedett jogállással rendelkezők nyilvántartásában ellenőrzi.
30. § (1) Ha az EGT-állampolgár gyermekének a Tv. 12. §-a alapján marad fenn a tartózkodási joga, a gyermek vagy törvényes képviselője köteles minden tanulmányi félévben az oktatási intézmény által kiállított igazolással a tanulmányok folytatását, valamint a tanulmányok befejezésének várható időpontját igazolni.
(2) Az igazolást a gyermek vagy törvényes képviselője köteles legkésőbb az adott tanulmányi félév első napját követő harmincadik napon a gyermek regisztrációs igazolását vagy tartózkodási kártyáját kiállító regionális igazgatóságnál bemutatni.
31. § (1) A Tv. 13. § (1) bekezdése, valamint 15. § (1) bekezdése alkalmazásában az eljáró hatóság az EGT állampolgár vagy családtag lakóhelye szerinti regionális igazgatóság.
(2) A Tv. 19. § (2) bekezdése alkalmazásában eljáró hatóság az EGT állampolgár vagy családtag lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság.
32. § A 32. §-t a 290/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 126. § (1) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
33. § (1) A Tv. 16. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel igazolására a születési anyakönyvi kivonat szolgál.
(2) A regionális igazgatóság a Tv. 16. § (2) bekezdése alkalmazásában – az életközösség Tv.-ben meghatározott feltételeknek megfelelő fennállásának ellenőrzése céljából –
a) a Tv. 82. § (1) bekezdés a) pontja alapján a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból adatot igényel a magyar állampolgár és családtagja lakóhelyéről vagy tartózkodási helyéről, illetve
b) felhasználja az idegenrendészeti nyilvántartásban a harmadik országbeli állampolgár családtag szálláshelyére vonatkozó adatokat.
(3) A magyar állampolgár házastársa házassági anyakönyvi kivonattal igazolja, hogy a házasságot a kérelem benyújtását megelőzően legalább két éve megkötötték.
33/A. § Az eljáró hatóság a Magyarország területén való megszakítás nélküli tartózkodásnak a Tv. 17. §-a szerinti első napját megelőző azon tartózkodási időtartamot is figyelembe veszi az állandó tartózkodásra való jogosultság megállapításánál, amely során az EGT-állampolgár vagy családtag a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezett, feltéve, hogy ezen időtartam alatt is megfelelt a Tv. által a száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodás jogára vonatkozóan megállapított feltételeknek.
34. § (1) A Tv. 18. § (1) bekezdése alkalmazásában az állandó tartózkodás joga az alábbi módon igazolható:
a) az öregségi vagy korengedményes nyugdíj folyósítását megállapító határozattal, valamint az azt igazoló okirattal vagy más irattal, hogy a nyugellátás iránti igény bejelentését megelőző tizenkét hónapban Magyarország területén folytatott keresőtevékenységet;
b) a balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapot az orvosszakértői szerv szakvéleményével, illetve az orvosszakértői szerv szakvéleményére alapozott egyéb olyan okirattal, melyből a munkaképesség-változás mértéke megállapítható;
c) a munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés eredményeként bekövetkezett keresőképtelenség a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítását megállapító határozattal;
d) a valamely EGT-állam területén folytatott keresőtevékenység az azt igazoló okirattal vagy más irattal.
(1a) A Tv. 18. § (2a) bekezdése alkalmazásában az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes tagállamban folytatott keresőtevékenységet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező külföldi hatóság által kiállított okirattal vagy más irattal kell igazolni.
(2) A Tv. 18. § (3) bekezdése alkalmazásában az állandó tartózkodás joga
a) az öregségi vagy korengedményes nyugdíj folyósítását megállapító határozattal, vagy
b) a balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapotról az orvosszakértői szerv által kiállított szakvéleménnyel, illetve az orvosszakértői szerv szakvéleményére alapozott – a munkaképesség-változás mértékét megállapító – egyéb okirattal igazolható.
(3) A Tv. 18. § (5) bekezdése alkalmazásában az állandó tartózkodás joga az EGT-állampolgár halálának körülményeit megállapító munkabaleseti jegyzőkönyvvel igazolható.
35. § (1) Indokolatlan terhet jelent Magyarország szociális ellátórendszerére az az EGT-állampolgár vagy családtag, aki az Szt.
a) 32/B. §-ának (1) bekezdése alapján időskorúak járadékában,
b) 33. §-a alapján aktív korúak ellátásában,
c) 43/B. §-a alapján ápolási díjban három hónapnál hosszabb ideig részesül.
(2)A 35. § új (2) bekezdését a 395/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése iktatta be, egyidejűleg az eredeti (2) bekezdés számozását (3) bekezdésre változtatva, hatályon kívül helyezte a 168/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdés a) pontja.
(3) Az indokolatlan teher megállapításánál az eljáró hatóság figyelembe veszi az EGT-állampolgár vagy a családtag egyéb személyes körülményeit is, így különösen az ellátás igénylését megelőzően a Magyarország területén való tartózkodás időtartamát, az ellátás folyósításának időtartamát, valamint az anyagi nehézség átmeneti vagy tartós jellegét.
35/A. § Ha a regionális igazgatóság a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag részére tartózkodási kártya kiadására vagy hosszabbítására, vagy állandó tartózkodási kártya kiadására irányuló eljárás során a tartózkodási kártya kiadását vagy hosszabbítását vagy az állandó tartózkodási kártya kiadását mérlegeli és a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag más schengeni állam által elrendelt beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS jelzés hatálya alatt áll, a regionális igazgatóság a SIRENE Irodán keresztül haladéktalanul egyeztetést kezdeményez a jelzést kibocsátó tagállammal a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

Az EGT-állampolgár száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodásának bejelentése
és a bejelentést igazoló okmány


36. § (1) Az EGT-állampolgár a száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodását a jövőbeni lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál jelenti be.
(2) A bejelentéskor az érvényes úti okmányt vagy személyazonosító igazolványt be kell mutatni. Csatolni kell a tartózkodási feltételek fennállását igazoló – e rendeletben meghatározott – okiratokat vagy más iratokat.
(3) A regisztrációs igazolás – érvényes úti okmánnyal vagy személyi igazolvánnyal – határozatlan ideig érvényes.

A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag száznyolcvan napon belül kilencven napot meghaladó tartózkodási jogát igazoló okmány

37. § (1) A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag a tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmét a jövőbeni lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál nyújtja be.
(2) A kérelem benyújtásakor az érvényes úti okmányt és – ha a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumot külön lapon adták ki – a külön lapot be kell mutatni, valamint csatolni kell az e rendeletben meghatározott, a családi kapcsolat és a tartózkodási jog egyéb feltételeinek fennállását igazoló okiratokat vagy más iratokat.
(3) Ha a tartózkodási kártyát nem ötéves érvényességgel állították ki, a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag kérelmezheti a tartózkodási kártya meghosszabbítását.
(4) A meghosszabbítás iránti kérelmet legkésőbb a tartózkodási kártya érvényességi idejének lejártát megelőző harmincadik napon kell benyújtani a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál.
(5) A meghosszabbításra irányuló eljárásban a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a külön lap bemutatása nem szükséges.

Az EGT-állampolgár és a családtag állandó tartózkodási jogát igazoló okmány

38. § (1) Az EGT-állampolgár és a családtag az állandó tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmét a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál nyújthatja be.
(2) A kérelem benyújtásakor az érvényes úti okmányt vagy személyazonosító igazolványt be kell mutatni, illetve csatolni kell a megszakítás nélküli és jogszerű tartózkodást igazoló, e rendeletben meghatározott okiratokat vagy más iratokat.
(3) A regionális igazgatóság az állandó tartózkodási kártya kiállítására irányuló eljárása során ellenőrzi a tartózkodás jogszerűségét, tartamát és folyamatosságát.
(4) A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag részére kiadott állandó tartózkodási kártyát a lakóhely szerint illetékes regionális igazgatóság tízévente a feltételek vizsgálata nélkül megújítja.
(5) Az EGT-állampolgár részére kiadott állandó tartózkodási kártya – érvényes úti okmánnyal vagy személyi igazolvánnyal – határozatlan ideig érvényes.

A tartózkodási jogot igazoló okmányokra vonatkozó közös rendelkezések

39. § (1 A tartózkodási jogot igazoló okmány érvénytelen, ha az EGT-állampolgár vagy a családtag Magyarország területén tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, továbbá, ha a tartózkodási jog, illetve az állandó tartózkodási jog megszűnt.
(2) A tartózkodási jogot igazoló okmány akkor is érvénytelen, ha
a) – a lakcím kivételével – az okmányban foglalt adatok megváltoztak;
b) az okmány érvényességi ideje lejárt;
c) az okmány megrongálódott, és a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált;
d) hamis adatokat tartalmaz vagy meghamisították;
e) tulajdonosa meghalt;
f) az érintett magyar állampolgárságot szerzett;
g) a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag EK letelepedési engedélyt szerzett;
h) az okmány elveszett, vagy az okmányt eltulajdonították;
i) az EGT-állampolgár vagy családtag Magyarország területét véglegesen elhagyta vagy a tartózkodásra jogosító okmányát a regionális igazgatóságon leadta.
(3) Érvénytelen a regisztrációs igazolás és a tartózkodási kártya, ha jogosultja részére állandó tartózkodási jogot igazoló okmány kerül kiállításra.
(4) Az EGT állampolgár vagy családtag lakóhelye szerinti regionális igazgatóság az érvénytelen tartózkodási jogot igazoló okmányt – a (2) bekezdés b), e), f) és i) pontjában meghatározott esetek kivételével – a Tv. 13. § (3) bekezdésében, a 15. § (5) bekezdésében és a 19. § (3) bekezdésében foglaltak alapján vonja vissza. A (2) bekezdés a), c)–d) és g)–h) pontjában, valamint a (3) bekezdésben meghatározott esetekben a lakóhely szerint illetékes regionális igazgatóság az érvénytelen tartózkodási jogot igazoló okmányt visszavonja, amelyről az érvénytelenséget megállapító határozatban rendelkezik.
(5) Az okmányt visszavonó regionális igazgatóság gondoskodik az okmány érvénytelenítéséről, valamint a visszavonás tényének, okának és időpontjának a Tv. 75. § (1) bekezdésében meghatározott megfelelő résznyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott esetekben az új okmány kiadásáról.
40. § A külpolitikáért felelős miniszter bírálja el – külön jogszabály szerint – a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező személyek családtagjainak tartózkodási jogot igazoló okmány iránt kérelmeit.
  • 2020.03.207 Skills for Assertiveness_Egy napos nyelvi tréning A tréning nap 100%-ban gyakorlati feladatokra és a tapasztalati tanulásra épül. Egyedülálló alkalom, hogy az idegen nyelvi tudást felszínre hozzuk, gyakoroljuk, hasznos panel kifejezéseket rögzítsünk a folyékony és magabiztos megszólaláshoz Részletek Jegyek
  • 2020.03.31Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
2004. évi CX. törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 85. ülésszakán elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló 181. számú Egyezmény kihirdetéséről

1. § Az Országgyűlés a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája által elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló... Teljes cikk

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE - XI.fejezet

a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a... Teljes cikk

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE - X.fejezet

a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a... Teljes cikk