Ilyen szabályokkal hozhatóak be vendégmunkások

A múlt héten Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár adott útravalót a törvényhez és a végrehajtási rendelethez újságíróknak egy sajtó háttérbeszélgetésen. Czomba Sándor megjegyezte, hogy az alapelv: minden üres pozícióra meg kell próbálni magyarokat felvenni. Csak ha nincsen arra alkalmas megfelelő számú jelölt, akkor adnak a magyar hatóságok engedélyt külföldiek alkalmazására. A január 1-től hatályos új idegenrendészeti törvény is ennek jegyében született meg. Ám azt is hozzátette Czomba Sándor, hogy nem szeretnének túlságosan akadékoskodni sem, mert ha túl sok a bürokratikus akadály, akkor nem jönnek a vendégmunkások, a gyárak pedig nem tudnak termelni. “Védeni kell a magyar munkaerőt, de a növekedésnek nem lehet gátja a munkaerőhiány.”  

Magyarország kvótát állapít meg a külföldről érkező vendégmunkásokra. Tavaly 62 000-en jöhettek volna, ám a 40 ezret sem érte el a kiadott engedélyek száma.  Idén 65 000-en jöhetnek harmadik országból, az államtitkár nem tartja valószínűnek, hogy ennyien érkeznek. Nem számítanak bele a kvótába a ukrán és a szerb vendégmunkások, ahogyan a hat hónapra érkező szezonális vendégmunkások és a befektetési céllal érkezők sem.

Még mielőtt jönnének a részletek, egy kis régiós összehasonlítás. Jelenleg 120 000 külföldi munkavállaló dolgozik a magyar álláspiacon, ami 2,6 százaléka az összes foglalkoztatottnak. Csehországban 10 százalék, Lengyelországban 6 százalék, Szlovákiában 3,8 százalék a harmadik országból érkezett munkavállalók aránya. 

A köznyelvben vendégmunkásoknak hívott, harmadik országból érkező munkavállalók négy nagyobb kategóriában hozhatóak be: szezonális vendégmunkásként, beruházás megvalósítása érdekében (például gyárépítésre), foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel és vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel. Vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel 15 országból hozható be munkavállaló: Belarusz, Bosznia-Hercegovina, Észak-macedónia, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kazahsztán, Mongólia, Montenegró, Vietnám, Oroszország, Brazília, Georgia (szélesebb körben Grúziaként ismert), Kirgizisztán, Venezuela, Kolumbia.  Vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel  minősített munkaerő-kölcsönzők, a kormány stratégiai partnerei toborozhatnak munkavállalókat gyorsítottan. Ám itt a megkötés, hogy a nagyjából 480 szakmából 300-ban nem kaphat harmadik országbeli tartózkodási és munkavállalási engedélyt a kovácstól a rendszergazdán át a miniszterig bő a lista)... 

Tévhit terjed a 300-as korlátozásról

Ezzel szemben a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélynél nincs foglalkozásbeli tilalom, se országlista. Megtehette volna a kormány, de nem élt ezzel az opcióval. Igaz, itt lassabb is az engedélyeztetési eljárás, munkaerőpiaci vizsgálat kell az engedély megadásához. (A magyar sajtóban múlt pénteken végigsöpört hír, hogy “300 szakmában nem dolgozhat vendégmunkás” így nem igaz. Vendégmunkás tartózkodási engedéllyel nem, foglalkoztatási célúval igen. Utóbbi is a köznyelvben vendégmunkásként értelmezett kategória. 

A 65 ezer fős éves kvótába a négy fenti csoportból csak a foglalkoztatási célú és a vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel érkezők számítanak bele.     

Lépésről lépésre

Ha egy vállalkozás vagy minősített kölcsönzőcég vendégmunkásokat akar Magyarországra hozni, akkor be kell jelenteni igényét - hány fő, milyen munkára, milyen elvárt képzettséggel - a telephely szerint illetékes járási kormányhivatalba. Az állami hivatal megkeresi a szomszédos járásokat. Vendégmunkás-tartózkodási engedély kérelem esetén 7 napja, foglalkoztatású célúnál 15 napja van arra, hogy közvetítsen a munkára alkalmas magyar álláskeresőket. Megszervezhet csoportos tájékoztató, amelyen a munkaadó toborozhat. Ha nincs megfelelő számú magyar, akkor kap a munkaadó zöld jelzést, hogy mennyi vendégmunkást hozhat be az országba. A munkaadó az állami hivatal által közvetítetteket csak megfelelő indoklással utasíthatja el. Indoklás híján nem kap engedélyt a külföldi toborzásra. 

A vendégmunkások tartózkodási engedélye két évre szól, ami 1 évvel hosszabbítható meg (beruházási célúnál a beruházás megvalósításáig, maximum 3 évig). Az eljáró hatóság a kérelmet hatvan napon belül bírálja el. Letelepedésre, családegyesítésre nincs lehetőség. A foglalkoztató köteles gondoskodni arról, hogy a  vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a munkaviszonya megszűnése vagy megszüntetése esetén Magyarország területét a munkaviszony megszűnését követő legkésőbb hatodik napon elhagyja. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, az  idegenrendészeti hatóság a  foglalkoztatót öt millió forint összegű bírsággal sújtja.

Regisztrációs és foglalkoztatási díj: megvannak az összegek

A kedvezményes foglalkoztatók és a minősített kölcsönbeadók regisztrációs díjat kötelesek fizetni, ennek összege 5 millió forint. Ezen kívül foglalkoztatási díj fizetésére kötelezettek. Ennek összege az előző évben kiadott vendégmunkás-tartózkodási engedélyek száma szorozva 60 000 forinttal. Tehát ha egy cég 2023-ban 100 vendégmunkást hozott Magyarországra, akkor 6 millió forintot köteles fizetni. E két tétel egyébként minimális mértékben drágítja a külföldiek foglalkoztatását. 

A regisztrációs díj a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba kerül. A foglalkoztatási díjnál kétharmadot kap a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, egyharmadot pedit Budapest Főváros Kormányhivatala.

Szigorítás a kölcsönző cégeknél

A vendégmunkás-toborzásban eddig is meghatározó szerepet játszottak a minősített munkaerő-kölcsönzők, amelyek számára a külföldiek toborzása jó üzleti lehetőség. Jelenleg 28 ilyen HR szolgáltatónak van jogosultsága, hogy összevont eljárással, gyorsítottan hozzon be vendégmunkásokat. A kormány körükben szigorított. 500-ról 1000 főre emelte azt a minimális kölcsönzötti statisztikai állományi létszámot, amivel lehet végezni a tevékenységet és ebből 500-nak magyar munkavállalónak kell lennie. A minimumot 2023. július 1-től 2024. június 30-ig kell teljesíteni. A minősített kölcsönbeadói kategóriában való bentmaradás feltétele pedig az is, hogy az új toborzások 30 százalékának magyarnak kell lennie, tehát egy 2000 fős állománynövekedésből 600 fő magyarnak. Könnyebbség, hogy a magyarok közé az ukrán és a szerb állampolgárságú munkavállalók is beszámíthatóak. Elképzelhető, hogy a szigorítások hatására a 28 minősített kölcsönző száma 15 körülire csökken. A kormány reméli, hogy ezzel az új szabályozással tisztul a piac.

A puding próbája az evés

Hogy az új szabályozás hogyan is működik a gyakorlatban, az a következő hónapokban derül ki. Hiába hatályos ugyanis január 1-től az új idegenrendészeti törvény, február 29-ig nem lehetett új tartózkodási és munkavállalási kérelmet beadni. Ezen kívül a piaci szereplők a február 29-én megjelent végrehajtási rendeletre vártak. 

Az idegenrendészeti törvény munkaerőpiaci vonatkozásairól itt írtunk bővebben.

Nyitókép: Pexels