Megjelent: 7 éve

13/2007. (V. 24.) Korm. rendelet a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról- Bejelentési kötelezettségek

A Kormány a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Tv.) 86. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Bejelentési kötelezettségek

41. § A Tv. 27. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott értesítést a regionális igazgatóság közvetlenül, elektronikus úton teljesíti.
42. § (1) A regionális igazgatóság és a Rendőrség az úti okmányának, személyazonosító igazolványának, illetve tartózkodási jogát igazoló okmányának eltulajdonítását, vagy elvesztését bejelentő EGT-állampolgárnak vagy családtagnak – az állampolgárság valószínűsítése esetén – díjmentesen igazolást állít ki a bejelentés tényéről.
(2) Ha az elveszettnek hitt okmányt a tulajdonosa megtalálja, és részére új úti okmányt vagy tartózkodási jogot igazoló okmányt még nem adtak ki, a tartózkodási jogot ideiglenesen igazoló igazolást köteles a kiállító hatóságnak leadni.
(3) Ha az elveszettnek hitt okmányt a tulajdonosa megtalálja, de idő közben részére új okmányt adtak ki, a megtalált okmányt köteles a kiállító hatóságnak leadni.
(4) Az a hatóság, amely talált úti okmányt vagy személyazonosító igazolványt, tartózkodásra jogosító okmányt átvett, köteles azt a Hivatalnak megküldeni.
(5) A Hivatal gondoskodik a talált úti okmánynak a kiállítás helye szerint joghatósággal rendelkező állam Magyarországra akkreditált külképviseletére történő eljuttatásáról.
(6) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott úti okmányokról, személyazonosító igazolványokról, valamint tartózkodási jogot igazoló okmányokról, továbbá a Tv.-ben meghatározott eljárások során kiadható, kitöltetlen tartózkodási jogot igazoló okmányokról külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az úti okmány, személyazonosító igazolvány, valamint tartózkodási jogot igazoló okmány típusát, azonosító adatait, számát, sorozatszámát és érvényességi idejét.
(7) Ha a Tv.-ben meghatározott eljárások során kiadott okmánynak a Hivatal általi körözése indokolt, annak a nyilvántartásba történő bejegyzéséről az okmányt kiállító regionális igazgatóság gondoskodik.
43. § (1) A családtag a tartózkodási jogcímnek a Tv. 10. és 11. §-ban foglalt okból bekövetkezett változását köteles az annak alapjául szolgáló tény bekövetkeztétől számított harminc napon belül a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál az okiratok egyidejű csatolásával bejelenteni.
(2) Az EGT-állampolgár vagy a családtag a tartózkodási jog gyakorlásával való felhagyás bejelentésével egyidejűleg a tartózkodási jogot igazoló okmányát és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát a lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál leadhatja. A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt a regionális igazgatóság a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartást vezető szerv (a továbbiakban: nyilvántartást kezelő szerv) részére megküldi.

Az EGT-állampolgár és családtag ellenőrzése

43/A. § Az ellenőrzés során az EGT-állampolgárnál vagy a családtagnál talált, más személy részére kiállított és jogtalanul birtokban tartott úti okmányt az eljáró hatóság lefoglalja, és – ha bűncselekmény gyanúja nem merül fel – továbbítja az azt kiállító állam Magyarországra akkreditált külképviseletének.

Az arányosság elvének betartása

43/B. §114 Az eljáró hatóság a Tv. 44. §-ában meghatározott szempontokat a Tv. hatálya alá tartozó személyek beutazáshoz és tartózkodáshoz való jogának közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okból történő bármely korlátozása során mérlegeli.

A tartózkodás közegészségügyi szabályai


44. § (1) Az EGT-állampolgár a tartózkodás bejelentésekor, illetve a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag a tartózkodási kártya kiadása iránti kérelem benyújtásakor köteles nyilatkozni arról, hogy külön jogszabályban meghatározott közegészséget veszélyeztető betegségben szenved-e, fertőzőképes, illetve kórokozó hordozó állapotban van-e, illetve ezekre tekintettel részesül-e kötelező és rendszeres ellátásban.
(2)1 Ha az EGT-állampolgár vagy a családtag nyilatkozata szerint az (1) bekezdés szerinti egészségügyi állapot fennáll, a regionális igazgatóság értesíti az egészségügyi államigazgatási szervnek az EGT-állampolgár vagy a családtag lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal).
(3) A járási hivatal az EGT-állampolgárt vagy a családtagot kötelezheti arra, hogy a szükséges orvosi vizsgálatoknak alávesse magát.
(4) Amennyiben a járási hivatal megállapítja, hogy az EGT-állampolgár vagy a családtag közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, és a gondozásba vételére, illetve gyógykezelésére irányadó magatartási szabályokat, hatósági rendelkezéseket vagy jogszabályokat megsérti, a járási hivatal
a) megteszi a szükséges járványügyi intézkedéseket, vagy
b) a Tv. 40. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel – egyidejűleg javaslatot téve a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamára – az EGT-állampolgár vagy a családtag kiutasítását kezdeményezi.

A visszairányítás és a kiutasítás elrendelésére, illetve végrehajtására vonatkozó tilalom

45. § (1) Az eljáró hatóságnak az EGT-állampolgár vagy a családtag visszairányítására vonatkozó hatósági intézkedés, az idegenrendészeti kiutasítás elrendelése és végrehajtása, illetve a bírósági határozattal elrendelt kiutasítás végrehajtása előtt vizsgálnia kell a Tv. 34. § (1) bekezdésében foglalt tilalom fennállását. Ennek során az eljáró hatóság a menekültügyi hatóságtól véleményt kér, amely a megkeresést soron kívül teljesíti.
(2) Nem kell vizsgálni a Tv. 34. § (1) bekezdésében foglalt tilalom fennállását, ha a visszairányítás vagy a kiutasítás EGT-állam területére történik.
(3) Ha az EGT-állampolgár, illetve a családtag származási országa vagy az az ország, amely őt visszafogadni köteles, nem felel meg a biztonságos származási vagy a biztonságos harmadik országokra vonatkozó követelményeknek, az (1) bekezdésben foglalt kényszerintézkedések nem rendelhetők el, illetve nem hajthatók végre.
(4) A visszaküldési tilalom vizsgálata az EGT-állampolgárral, illetve a családtaggal szemben elrendelt kitoloncolási őrizet végrehajtását, illetve a kijelölt helyen való tartózkodás kötelezettségét nem érinti.
(5) Az eljáró hatóság a határozat végrehajtását felfüggeszti és kezdeményezi a humanitárius tartózkodási engedély kiállítását, ha a menekültügyi hatóság véleménye alapján az eljárásában megállapítja a Tv. 34. § (1) bekezdésében foglalt tilalom fennállását.
(6) A Tv. 34. § (1) bekezdése szerinti tilalom fennállását nem alapozhatja meg az a körülmény, hogy az EGT-állampolgár vagy a családtag részére a származási államának külképviselete nem állítja ki a hazatérésre szolgáló úti okmányt.
(7) Az eljáró hatóság az (1) bekezdésben foglaltak szerint a visszaküldés akadályának fennállását folyamatosan, de legalább évente felülvizsgálja. A visszaküldés akadályának megszűnése esetén az eljáró hatóság a határozat végrehajtását folytatja.

A beléptetés megtagadása és a visszairányítás

46. § (1) A visszairányításról rendelkező határozatnak tartalmaznia kell a visszaküldési tilalom vizsgálatának eredményét, annak az országnak a megjelölését, ahová a visszairányítás történik, valamint a visszairányítás biztosítása érdekében alkalmazott intézkedéseket.
(2) A Tv. 37. § (2) bekezdésében foglalt határidőt a beléptetés megtagadásának időpontjától kell számítani.
(3) Ha a Rendőrség az EGT-állampolgárt vagy családtagot a Tv. 37. § (2) bekezdése alapján a határterület vagy a repülőtér meghatározott részén való tartózkodásra kötelezi, részére a repülőtéri tranzitterületen vagy a határterületen e célra kialakított helyiségében
a) elhelyezést,
b) napi háromszori étkezést, valamint
c) személyi felszerelést köteles biztosítani.
(4) A Tv. 37. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a Rendőrség az érintett EGT-állampolgárt vagy a családtagot a határátlépés helye szerint illetékes regionális igazgatósághoz állítja elő.

A beutazási és tartózkodási tilalom és az idegenrendészeti kiutasítás


47. § (1) A beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló EGT-állampolgár vagy családtag részére kivételes méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő hatóság – a tilalom fenntartása mellett – engedélyezheti a Magyarországra történő egyszeri, kilencven napot meg nem haladó, tervezett időtartamú beutazást.
(2) A beutazási engedély iránti kérelmet a konzuli tisztviselőnél kell előterjeszteni.
(3) A beutazási engedély alapján az EGT-állampolgár vagy a családtag a kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra vonatkozó szabályok szerint utazhat be Magyarország területére.
(4) Amennyiben a családtag beutazásához vízum szükséges, a beutazás (1) bekezdés szerinti engedélyezése esetén a konzuli tisztviselő a családtag részére kiadott vízumban a külön engedély számát is feltünteti.
(5) Amennyiben a családtag kilencven napot meg nem haladó, tervezett tartózkodás céljából vízummentes beutazásra jogosult, a Rendőrség a beléptetését csak a beutazási kérelmet engedélyező döntés felmutatása esetén engedélyezheti.
48. § (1) A Tv. 38. § (1) bekezdés szerinti önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének szükségességéről a külpolitikáért felelős miniszter tájékoztatja a Hivatalt.
(2) Az önálló beutazási és tartózkodási tilalom, valamint az idegenrendészeti kiutasítás elrendelésére – a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel – a regionális igazgatóság jogosult.
(2a) A Tv. 38. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére a Hivatal jogosult.
(3) Idegenrendészeti kiutasítás a Tv. 40. § (1) bekezdése alapján kizárólag a közegészségügyi hatóság kezdeményezésére rendelhető el.
(3a) Idegenrendészeti kiutasítás a Tv. 40. § (2) bekezdés c) pontja alapján az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Terrorelhárítási Központ vagy a Rendőrség kezdeményezésére is elrendelhető.
(4) Az idegenrendészeti kiutasítás végrehajtását követő harminc napon belül a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt a nyilvántartást kezelő szervnek kell megküldeni.
49. § (1) Az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő határozatnak tartalmaznia kell a végrehajtás időpontját, valamint azt az államot, ahová a kitoloncolás történik.
(2) A kiutasító határozatban fel kell tüntetni a Tv. 34. § (1) bekezdésében foglalt tilalom vizsgálatának eredményét.
(3) Idegenrendészeti kiutasítás elrendelése esetén a regionális igazgatóság intézkedik
a) a kiutasítás ténye, végrehajtásának időpontja, valamint – ha beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el – a beutazási és tartózkodási tilalom nyilvántartásba vétele,
b) a tartózkodási jogot igazoló okmány visszavonása iránt.
50. § A Tv. 42. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kiutasítási akadály felmerülése esetén a regionális igazgatóság a kísérő nélküli kiskorú elhelyezése érdekében megkeresi a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát.
51. § A beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát években kell meghatározni.
51/A. § (1) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár családtaggal szemben korábban beutazási és tartózkodási tilalom került elrendelésre és tartózkodásra jogosító okmány kiállítása iránti kérelmet terjeszt elő, a regionális igazgatóság a kérelem előterjesztéséről soron kívül értesíti az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő idegenrendészeti hatóságot a Tv. 47/B. §-ában meghatározott felülvizsgálat lefolytatása érdekében.
(2) Az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő idegenrendészeti hatóság a Tv. 47/B. §-ában meghatározott eljárást az (1) bekezdésben foglalt értesítéstől, vagy amennyiben a korábban elrendelt idegenrendészeti kiutasítás végrehajtása során tudomására jut, hogy a harmadik országbeli állampolgár magyar állampolgárt vagy EGT-állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagja, a tudomásra jutástól számított húsz napon belül folytatja le.
(3) Az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő hatóság a Tv. 47/B. §-ában meghatározott felülvizsgálati eljárás során hozott döntését a harmadik országbeli állampolgár családtag tartózkodásra jogosító okmány kiállítása iránti kérelmét elbíráló hatósággal soron kívül közli.
(4) A Tv. 47/B. §-ában meghatározott aránytalan érdeksérelem különösen akkor áll fenn, ha az idegenrendészeti kiutasítás fenntartása a kiskorú gyermek mindenekfelett álló érdekét, vagy a család egységét sérti.

A kiutasítás végrehajtása

52. § (1) A jogerős bírósági ítélettel elrendelt kiutasítás végrehajtását a kiutasítást elrendelő bíróság székhelye szerint illetékes regionális igazgatóság rendeli el. A végzés tartalmazza az ország elhagyásának határidejét, a határátlépés helyét, az EGT-állampolgár vagy a családtag arcképmásának és ujjnyomatának rögzítésére való kötelezést, valamint a kitoloncolásról való rendelkezést.
(2) A büntetés-végrehajtási intézet a szabadságvesztés-büntetést töltő EGT-állampolgár vagy családtag kiutasításának végrehajtásához szükséges feltételek biztosítása érdekében a várható szabadulást hat hónappal megelőzően értesíti a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerint illetékes regionális igazgatóságot.
(3) A bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtása esetén a regionális igazgatóság intézkedik
a) a kiutasítás ténye, végrehajtásának időpontja, valamint ha beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el a beutazási és tartózkodási tilalom nyilvántartásba vétele,
b) a tartózkodási jogot igazoló okmány visszavonása iránt.

Kitoloncolás

53. § (1) A kitoloncolás feltételeinek megteremtéséről – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Rendőrség intézkedik.
(2) Ha a kitoloncolás a kiutasítás végrehajtása érdekében légi úton történik, a kitoloncolás feltételeinek megteremtésére a Hivatal intézkedik.
(3) A kitoloncolást a Rendőrség foganatosítja.
54. § (1) A kitoloncolást Magyarország államhatáráig, ha a kitoloncolt személy kíséret nélküli utazása a repülés biztonságára veszélyt jelentene, vagy azt nemzetközi szerződés (visszafogadási egyezmény) kötelezően előírja, az EGT-állampolgár, illetve családtag származási államáig vagy más visszafogadásra köteles államig kell elrendelni.
(2) Az érintettet a kitoloncolás módjáról, körülményeiről (a továbbiakban: végrehajtás), továbbá a végrehajtási kifogás benyújtásának lehetőségéről az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak ki kell terjednie
a) a végrehajtás időpontjára, amelyet légi úton történő toloncolás esetén a végrehajtás megkezdését megelőzően legalább harminchat órával kell közölni,
b) a célállomás megjelölésére,
c) arra, hogy a végrehajtás milyen járművön, továbbá arra, hogy kísérettel történik.
(3) Külön jogszabályban meghatározott esetben pszichológus vagy szakorvos közreműködését kell igénybe venni, ha a kitoloncolással járó megterhelést az érintett mentális vagy egészségi állapota következtében átmenetileg nem vagy csak különleges feltételek mellett képes elviselni.
(4) A kitoloncolás végrehajtását csak az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő határozat vagy a jogerős bírósági ítélettel elrendelt kiutasítás végrehajtását elrendelő végzés birtokában, az abban foglaltak szerint lehet megkezdeni.
(5) A végrehajtás megkezdésekor és befejezésekor meg kell állapítani, hogy az EGT-állampolgáron, illetve a családtagon vannak-e látható külsérelmi nyomok, és azok dokumentálásáról gondoskodni kell.
55. § (1) Az érintett a végrehajtás módja ellen végrehajtási kifogással élhet, amelyet a végrehajtás befejezését követő nyolc napon belül írásban, postai úton kell előterjeszteni.
(2) A végrehajtást foganatosító szervnek a kifogás tárgyában hozott végzése ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a közléstől számított nyolc napon belül a kifogást elbíráló szervnél lehet előterjeszteni.
(3) A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a fellebbezésről tizenöt napon belül dönt.
56. § (1) A célországba történő beutazást meghiúsultnak kell tekintetni, és a kitoloncolás végrehajtását félbe kell szakítani, ha
a) a légi jármű parancsnoka megtagadja a toloncolt EGT-állampolgár, illetve családtag felvételét a légi járműre;
b) a toloncolt EGT-állampolgáron, illetve családtagon nem dokumentált külsérelmi nyomok vannak, vagy ha az EGT-állampolgár, illetve a családtag olyan fokú ellenállást tanúsít, amelyet törvényes eszközökkel és az EGT-állampolgár, illetve a családtag életének, testi épségének, egészségének károsítása vagy veszélyeztetése nélkül nem lehet elhárítani.
(2) A kitoloncolás a kitoloncolt sürgős orvosi beavatkozást igénylő állapota miatt nem hajtható végre, ha a végrehajtás során a toloncolt EGT-állampolgár, illetve családtag egészségi vagy pszichés állapotában olyan változás következik be, amely miatt a kitoloncolás csak a toloncolt életének, testi épségének veszélyeztetésével lenne végrehajtható.
(3) A félbeszakított kitoloncolást tovább kell folytatni, ha a Tv. 50. § (5) bekezdésben meghatározott okok elhárultak.
(4) A végrehajtást határozattal meg kell szüntetni, ha nyilvánvaló, hogy a toloncolást nem lehet végrehajtani. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. A végrehajtási akadály megszűnésekor a kitoloncolást ismételten el kell rendelni.
(5) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetben a Tv. 37. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásával kell eljárni, és az EGT-állampolgárt, illetve a családtagot – a további intézkedésig – légi úton történő kitoloncolás esetén a repülőtér, vízi úton, vasúton vagy közúton történő kitoloncolás esetén a határterület kijelölt részén kell elhelyezni.
(6) A (2) bekezdés szerinti egészségi vagy pszichés állapotváltozást szakorvos, illetve pszichológus állapítja meg.
(7) A kitoloncolás végrehajtásának módját és körülményeit külön jogszabály állapítja meg.

A kitoloncolási őrizet

57. § (1) Az őrizetbe vételt elrendelő határozatnak tartalmaznia kell az őrizet kezdő és befejező időpontját, a végrehajtás helyét, valamint az ideiglenes intézkedést vagy azt, hogy ideiglenes intézkedésnek nincs helye.
(2) Az őrizet időtartamát – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – órákban kell számítani.
(3) Ha a járásbíróság az őrizetet meghosszabbítja, azt napokban kell számítani. Az őrizet tartamába minden megkezdett nap beszámít.
58. § Az EGT-állampolgár vagy családtag által szóban vagy írásban előterjesztett kifogást
a) a Tv. 58. § (2)–(3) bekezdésében foglalt kötelezettség elmulasztása esetén az őrizetet elrendelő regionális igazgatóság,
b) a Tv. 58. § (1) bekezdésében, illetve a Tv. 59. §-ában foglalt kötelezettségek elmulasztása esetén az őrizetet foganatosító szerv haladéktalanul továbbítja a kitoloncolási őrizet helye szerint illetékes járásbíróságnak.
59. § (1) Az őrizetet elrendelő regionális igazgatóság az őrizet időtartamát az eljárás lefolytatásához szükséges legrövidebb időtartamban határozza meg.
(2) Az őrizetet elrendelő hatóságnak az őrizet meghosszabbítására irányuló indítványa tartalmazza az EGT-állampolgár, illetve a családtag kiutaztatására tett intézkedésekre vonatkozó tájékoztatást is. Az indítványt az EGT-állampolgár, illetve a családtag jogi képviselőjének is meg kell küldeni.
(3) Ha az őrizet időtartamát a bíróság meghosszabbította, de az elrendelés oka már nem áll fenn, az őrizetet elrendelő hatóság az őrizetet a bíróság egyidejű értesítése mellett megszünteti.

Az őrizet végrehajtására szolgáló intézmény létesítésének feltételei


60. § (1) Őrzött szállás olyan épületben vagy épületrészben létesíthető, ahol
a) az őrizetben lévő személyek elhelyezésére szolgáló helyiségekben személyenként legalább 15 m3 légtér és 5 m2 mozgástér,
b) az étkezés, a szabadidő eltöltésére és a látogatók fogadására alkalmas külön közösségi helyiségek,
c) az engedélyezett férőhelyek számának megfelelő számú, nemenként elkülönített, hideg-meleg folyóvízzel ellátott mosdó és zuhanyozó, valamint WC helyiség,
d) háziorvosi minimum feltételeknek megfelelő orvosi rendelő,
e) orvosi vizsgálat céljára szolgáló helyiség és egészségügyi elkülönítő helyiség,
f) szabadlevegőn való tartózkodásra alkalmas terület,
g) az országos településrendezési és építési követelmények és a hatósági előírások szerinti megvilágítás,
h) az intézmény szünetmentes áramellátása,
i) látogatók fogadására szolgáló külön helyiség,
j) telefonhasználati lehetőség,
k) az őrizetben lévő személyek és a személyzet elhelyezésére szolgáló helyiségekben, az orvosi szobában, a látogatók fogadására szolgáló helyiségekben, az élelmezést ellátó helyiségekben, valamint a közösségi célú helyiségekben ablak és természetes szellőzés, biztosítható.
(2) Őrzött szállás rendőrségi fogda vagy büntetés-végrehajtási intézet területén nem létesíthető.
(3) Az őrizetben lévő férfiakat és nőket külön épületrészben kell elhelyezni.

Az őrizetben lévők egészségügyi ellátása

61. § (1) Ha az őrizetbe vett EGT-állampolgár vagy családtag nem áll biztosítási jogviszonyban, betegsége esetén térítésmentesen jogosult az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 142. § (2) bekezdésében és (3) bekezdés e) és i) pontjaiban meghatározott ellátásokra.
(2) Az elhelyezett EGT-állampolgár vagy családtag jogosult a külön jogszabályban meghatározott kötelező védőoltásra.
62. § (1) Az EGT-állampolgár vagy a családtag háziorvosi ellátása az őrzött szálláson történik.
(2) Az egészségügyi szakellátást a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni.
(3) A külön jogszabályban meghatározott gyógyszerrendelésre jogosító bélyegzővel rendelkező orvos által kiállított vény alapján kiadott gyógyászati segédeszköz, gyógyszer teljes árát az őrzött szállást fenntartó hatóság megtéríti.
63. § (1) Az őrzött szállást fenntartó hatóság a 61. § hatálya alá nem tartozó egészségbiztosítási szolgáltatások díját az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak megtéríti, ha annak megfizetését nemzetközi egyezményben Magyarország nem vállalta.
(2) Az egészségbiztosítási szolgáltatások ellátási igazolvánnyal vehetők igénybe.
(3) Az egészségügyi szolgáltató az elvégzett szolgáltatást – az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló jogszabály által az adott ellátás jelentésére és elszámolására előírt nyomtatványon – jelenti a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) részére. A jelentések alapján történő elszámolást – az egészségügyi szolgáltatások szerinti részletezésben – a NEAK küldi meg havonta az őrzött szállást fenntartó hatóságnak.
(4) Az egészségügyi szolgáltató az elvégzett szolgáltatás költségét – vényköteles készítmények esetében – az EGT-állampolgár, illetve a családtag tartózkodási jogát igazoló okmányának számát feltüntető vény, valamint a gyógyszerkészítmény megnevezését, árát és mennyiségét tartalmazó, az őrzött szállást fenntartó hatóság mint vevő részére kiállított összesített számla bemutatásával igényelheti vissza. A vényt és a számlát az egészségügyi szolgáltató a NEAK-hoz továbbítja.
64. § (1) Az őrizet végrehajtási helyének kijelölése ellen külön jogorvoslatnak nincs helye.
(2) Az őrizet végrehajtásának részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

Arcképmás és ujjnyomat rögzítése

65. § A Tv. 60. § (1) bekezdése alapján az arcképmás és ujjnyomat adatokat a regionális igazgatóság rögzíti.
66. § (1) A kiutasítás végrehajtása során törekedni kell arra, hogy az a kiutasítottnak a lehető legkevesebb költséget okozza.
(2) A Tv. 62. §-ában meghatározott megtérítési kötelezettséget a kiutasítást végrehajtó hatóság végzésben rendeli el. A kötelezettséget az elrendeléstől számított három hónapon belül kell teljesíteni. A teljesítési határidő eredménytelen eltelte esetén a Tv. 62. §-ban meghatározott személyek vonatkozásában a közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni.

A személykörözés elrendelése


67. § Körözés elrendelésére
a) a Tv. 63. § (1) bekezdés a) pontja alapján az őrizetet elrendelő,
b) a Tv. 63. § (1) bekezdés b) pontja alapján a kijelölt helyen való tartózkodást elrendelő hatóság jogosult.
68. § A Tv. 64. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott értesítést és úti okmányt az EGT-állampolgárral vagy a családtaggal szembeni büntetőjogi büntetés vagy intézkedés, büntetőeljárási kényszerintézkedés illetve egyéb korlátozás elrendelésének helye szerint illetékes regionális igazgatóságnak kell megküldeni, amely intézkedik
a) a külföldre utazási tilalom nyilvántartásba történő bejegyzése, illetve törlése, valamint
b) az úti okmány visszatartása, illetve visszaadása érdekében.

Felelősségi szabályok


69. § (1) A Tv. 65. §-ában foglaltak során a fuvarozót terhelő közrendvédelmi bírságot, továbbá a visszaszállítási, illetve a költségviselési kötelezettség teljesítését a Rendőrség állapítja meg, illetve rendeli el.
(2) Ha a fuvarozó a Tv. 37. § (2) bekezdésében foglalt határidőn belül nem tesz eleget visszaszállítási kötelezettségének, a Rendőrség megelőlegezi a költségeket, és más fuvarozó gondoskodik a visszairányítás végrehajtásáról.
(3) Ha a fuvarozó a megelőlegezett költségek viselésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, a Rendőrség a költségek megtérítését a polgári jog szabályai szerint követelheti.
(4) A fuvarozót nem terheli visszaszállítási kötelezettség, ha a szállított harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag menekültkénti elismerését kéri, illetve ha ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kér.
70. § (1) A Tv. 65. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzési kötelezettségét nem teljesítő fuvarozót személyenként legalább 3000, legfeljebb 5000 euróig terjedő, forintban meghatározott közrendvédelmi bírsággal kell sújtani.
(2) A bírságot a Rendőrségnek a Magyarország területére történő belépés megkísérlésének helye szerint illetékes szerve állapítja meg.
71. § (1) A Tv. 66. §-a szerinti közrendvédelmi bírság mértéke legalább 3000, legfeljebb 5000 euró, amelyet forintban kell meghatározni. A bírság többszörös jogsértés esetén – minden olyan útra vonatkozóan, amellyel kapcsolatban az utasok adatait nem vagy helytelenül közölték – halmozottan is kiszabható.
(2)1 A bírságot az adatszolgáltatási kötelezettségét megszegő légi fuvarozóval szemben a Rendőrségnek a Magyarország területére történő belépés helye szerint illetékes szerve állapítja meg.
72. § (1) A munkáltató székhelye szerint illetékes regionális igazgatóság a Tv. 67. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét elmulasztó munkáltatót foglalkoztatottanként ötszázezer forintig terjedő közrendvédelmi bírsággal sújthatja.
(2) A bírság kiszabására a regionális igazgatóságnak az (1) bekezdésben meghatározott cselekményről való tudomásszerzésétől számított egy éven túl nincs lehetősége.
73. § (1) A 70–72. §-ban meghatározott bírság összegét az eset összes körülményére – így különösen a jogsértés ismételt jellegére – tekintettel kell meghatározni.
(2) A 73. § (2) bekezdését a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 545. §-a hatályon kívül helyezte. E módosító rendelet 687. § (1) bekezdése alapján a rendelkezést a 2009. október 1. napját követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(3) A 70–71. § szerinti bírságot kiszabó határozat elleni fellebbezést az Országos Rendőr-főkapitányság, a 72. § szerinti bírságot kiszabó határozat elleni fellebbezést a Hivatal bírálja el.

Adatkezelés

74. § A központi idegenrendészeti nyilvántartás adatkezelő szerve a Hivatal (a továbbiakban: központi adatkezelő szerv).
75. § (1) A regionális igazgatóság a Tv. 76. §-ában meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.
(2) A vízumkiadó hatóság és a kishatárforgalmi engedélyt kiadó konzuli tisztviselő a Tv. 76/B. §-ában, a Rendőrség a Tv. 76/B. § (1) bekezdés n) pontjában, a regionális igazgatóság a Tv. 76/B. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.
76. § (1) A regionális igazgatóság a Tv. 78. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.
(2) A Tv. 60. § (1) bekezdése alapján rögzített arcképmás és ujjnyomat adatok tekintetében az adatfeldolgozó az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott szerv.
(3) A Tv. 76/A. § (1) bekezdése, valamint 76/D. §-a alapján rögzített arcképmás és ujjnyomat adatok tekintetében az adatfeldolgozó a központi adatkezelő szerv.
77. § A regionális igazgatóság
a) a nyomozó hatóság vagy igazságszolgáltatási szerv tájékoztatása alapján a Tv. 79. § (1) bekezdés a)–b) pontjaiban,
b) a Rendőrség tájékoztatása alapján a Tv. 79. § (1) bekezdés a) és c)–e) pontjaiban
meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.
78. § A regionális igazgatóság a Tv. 80. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.

A Vízuminformációs Rendszerhez hozzáféréssel rendelkező idegenrendészeti hatóságok

78/A. § A VIS rendelet alapján a 2004/512/EK tanácsi határozattal létrehozott vízuminformációs rendszerben tárolt adatokhoz történő hozzáférés szempontjából:
a) a VIS rendelet 15. cikke szerinti vízumhatóság a 4. §-ban meghatározott hatóság, a Rendőrség pedig a 7. § (4) bekezdés és a 16. § (2) bekezdés szerinti eljárásában;
b) a VIS rendelet 16. cikke szerinti központi vízumhatóság a Hivatal;
c) a VIS rendelet 17. cikke szerinti vízumhatóság a 4. §-ban meghatározott hatóság;
d) a VIS rendelet 19. és 20. cikke szerinti ellenőrző hatóság a Rendőrség, a Hivatal és a regionális igazgatóság.

Biometrikus adatkezelés szabályai

78/B. § (1) A kishatárforgalmi engedély kiadása iránti kérelem benyújtása során a Tv. 76/D. §-ban meghatározott biometrikus azonosítókat a konzuli tisztviselő rögzíti.
(2) A magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja tartózkodási kártya iránti kérelmének benyújtása során a Tv. 76/A. § (1) bekezdésében meghatározott biometrikus azonosítókat a regionális igazgatóság rögzíti.
(3) A Kormány a nemzeti dokumentum-aláíró hatósági és az országos aláíró hitelesítő hatósági feladatok, az országos ellenőrző-hitelesítő hatósági, valamint a nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatósági feladatok ellátására a Hivatalt jelöli ki.
(4) A kishatárforgalmi engedély, valamint magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja részére kiadott tartózkodási kártya okmány kiadásával összefüggésben a Hivatal
a) végzi a kishatárforgalmi engedély okmány, valamint a tartózkodási kártya okmány megszemélyesítését és a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elem (a továbbiakban: tároló elem) adatokkal történő feltöltését;
b) ellátja a nemzeti dokumentum-aláíró hatósági és az országos aláíró hitelesítő hatósági feladatokat;
c) ellátja az országos ellenőrző-hitelesítő hatósági, valamint a nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatósági feladatokat.
(5) A Hivatal nemzeti dokumentum-aláíró hatóságként létrehozza a dokumentum-aláíró tanúsítványt és elhelyezi azt a tároló elemben.
(6) A Hivatal aláíró hitelesítő hatóságként
a) kiadja a (5) bekezdés szerinti tanúsítványt,
b) létrehozza és kezeli – a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elemmel ellátott kishatárforgalmi engedély okmányok és magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja részére kiadott tartózkodási kártya okmányok ellenőrzése céljából – a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: ICAO) összes tagországa nemzeti dokumentum-aláíró hatóságának tanúsítványait és visszavonási listáit tartalmazó tanúsítványt és visszavonási listatárat,
c) az általa kibocsátott tanúsítványokat, valamint az azokhoz kapcsolódó visszavonási listákat elektronikus dokumentum formájában a Hivatal a külpolitikáért felelős miniszter útján eljuttatja a többi ICAO tagország országos aláíró hitelesítő hatóságához.
(7) A Hivatal országos ellenőrző-hitelesítő hatóságként
a) tanúsítványt bocsát ki a nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatóság számára,
b) tanúsítványt ad ki a bővített hozzáférés-ellenőrzéssel védett adatok kiolvasására feljogosított külföldi hatóságok ellenőrző eszközei számára tanúsítványt kibocsátó külföldi dokumentumellenőrző-hitelesítő hatóságok számára.
(8) A Hivatal nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatóságként biztosítja a kishatárforgalmi engedélyben, valamint a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja részére kiadott tartózkodási kártya okmányban elektronikusan tárolt, bővített hozzáférés-ellenőrzéssel védett adatok kiolvasására jogosult magyar hatóságok ellenőrző eszközei számára a hozzáféréshez szükséges tanúsítványok kiállítását.
(9) A kishatárforgalmi engedéllyel, valamint magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjaként tartózkodási kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár a biometrikus adatokat tartalmazó tároló elem adatainak ellenőrzését az okmány érvényességi ideje alatt bármikor kérheti a regionális igazgatóságon.

Hatálybalépés

79. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2007. július 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet
a) 16. § (2) bekezdése,
b) 17. és 18. §-a
a Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon lép hatályba.
(3)–(4) A 79. § (3)–(4) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 94. pontja hatályon kívül helyezte.

Átmeneti rendelkezések

79/A. § (1) Az egyes migrációs tárgyú és velük összefüggésben egyes további kormányrendeletek módosításáról szóló 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított 45. § (5) és (7) bekezdését a Módr1. hatálybalépését165 követően megindult ügyekben kell alkalmazni.
(2) E rendeletnek a Módr1.-gyel megállapított rendelkezéseit – az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel – a 2016. július 1-jét követően megindult ügyekben kell alkalmazni.

Jogharmonizációs záradék

80. § (1) E rendelet a Tv.-vel együtt az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E rendelet
a) 70. §-a a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről szóló, 2004. április 29-i 2004/82/EK tanácsi irányelvnek;
b) 35/A. §-a a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (Schengeni Végrehajtási Egyezmény) 25. cikkének;
c) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i 2016/399/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a végrehajtását szolgálja.
(3) Ez a rendelet
1. a 18/A-C. §-ban a tagállamok külső szárazföldi határain való kishatárforgalom szabályainak meghatározásáról, valamint a Schengeni Egyezmény rendelkezéseinek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1931/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
2. a 16. § (2) bekezdésében a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i 2016/399/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
3. a 17. § (1) bekezdésében és a 78/A. §-ban a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
4. a 18/A. §-ban és a 78/B. §-ban a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet és a módosításáról szóló 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet
5. a 4. §-ban, a 7. §-ban, a 12. §-ban, a 16. §-ban, 16/A.–16/C. §-ban, a 17. §-ban és 18. §-ban a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (Vízumkódex) szóló, 2009. július 13-i 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
2004. évi CX. törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 85. ülésszakán elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló 181. számú Egyezmény kihirdetéséről

1. § Az Országgyűlés a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája által elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló... Teljes cikk

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE - XI.fejezet

a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a... Teljes cikk

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE - X.fejezet

a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a... Teljes cikk