Hol vannak tartalékok a magyar álláspiacon? Így látja az államtitkár

Megjelent néhány figyelmeztető jel a magyar munkaerőpiacon. Az építőiparban több ezres leépítések történtek, a feldolgozóiparban és az adminisztratív szolgáltatásokban is némi lassulás érzékelhető. A munkanélküliségi ráta 0,6 százalékkal magasabb (4,5%) az egy évvel korábbinál. E jelek ellenére Czomba Sándor nem lát trendszerű változást, ami miatt át kellene hangolni a foglalkoztatáspolitika eszköztárát. A Magyarországra érkező beruházások további munkaerőt igényelnek, meg kell mozgatni minden követ, hogy a lehető legtöbb magyar munkavállaló jusson álláslehetőséghez.

A kormány célja az, hogy a 15-64 év közöttiek munkaerőpiaci aktivitási rátáját - ide a foglalkoztatottak és az aktívan állást kereső munkanélküliek tartoznak - a jelenlegi 78 százalékról 85 százalékra növelje 2030-ig. Méghozzá nem a könnyebb úton, a statisztika segítségével, hanem a foglalkoztatottak számának valódi növelésével. (2030-ig demográfiai okok miatt 300 000-rel kevesebb magyar lesz az álláspiacon, így az aktivitási ráta növekedése automatikusan nem jelentene több munkás kezet, hiszen a nevező csökken.)

A 300 ezer fős tartalék

Az államtitkár elmondta, hogy jelenleg 300 ezer fős munkaerő-tartalék van a magyar gazdaságban. 240 ezren a munkaügyi kirendeltségekben regisztrált álláskeresők, míg 60 ezren inaktívak a munkaerőpiacon, de potenciálisan munkára foghatóak. A 300 ezer emberből körülbelül 40 ezren vannak, akinek fél éven belül jó eséllyel el tudnak helyezkedni. Ők megfelelő képzettséggel rendelkeznek, az új beruházások - Kecskemét, Debrecen, Szeged - vonzáskörzetében élnek. Utóbbi fontos szempont, mert a munkavállalók az állami támogatások ellenére nem mobilisak, nem költöznek új munkahelyért. További 50-60 ezren átképzéssel egy éven belül munkaképes állapotba hozhatóak. A kormány Debrecenben, Kecskeméten, Szegeden célzott és intenzív felnőttképzési projekteket indít, hogy ezeket az álláskeresőket munkára alkalmassá tegye.

A többieknél viszont több éves programokra lesz szükség ahhoz, hogy megfeleljenek a munkaadói elvárásoknak. Ők most még a startvonalnál sincsenek, őket első körben munkára képes állapotba kell hozni. Náluk több szakterület  - foglalkoztatás, egészségügy, szociális szféra - együttműködése kell az előrelépéshez. Első állomásként nem is munkahelyre, hanem egy közbenső állomásra teszik, ahol megszerzik a munkavégzéshez szükséges készségeket.

A munkára alkalmassá tételhez járulnak hozzá a több mint 460 milliárd forintot biztosító GINOP Plusz program forrásai is.

Diákok és nyugdíjasok igen, közmunkások kevéssé

Az államtitkár a HR Portál kérdésére elmondta, hogy lát még tartalékot a 25 év alattiak és az 55 év felettiek foglalkoztatásában. Ugyan 150 ezer diák dolgozik, a 25 év alattiak foglalkoztatásában még mindig 10 százalékkal az EU-átlag alatt vagyunk. A dolgozó nyugdíjasok száma - adózási kedvezményeknek is köszönhetően - tíz év alatt 30 ezerről 120 000 ezerre nőtt, viszont még ez a szám is növelhető.

Az államtitkár megjegyezte, hogy az egy évtizede 300 ezer fős közfoglalkoztatotti bázis mostanra 70 000 főre apadt. Innen jelentős munkavállalói csoportok már nem helyezhetőek át az elsődleges munkaerőpiacra. Még akkor sem, ha anyagi támogatás segíti a versenyszférába való átlépést.

Kellenek a vendégmunkások, de…

A Magyarországra érkező beruházások munkaerő-igényének kielelégítése csak a magyar tartalékból nem lehetséges. Czomba Sándor megjegyezte, az alapelv: minden üres pozícióra meg kell próbálni magyarokat felvenni. Csak ha nincsen arra alkalmas megfelelő számú jelölt, akkor adnak a hatóságok engedélyt külföldi alkalmazására. A január 1-től hatályos új idegenrendészeti törvény is ennek jegyében született meg. A törvényhez kapcsolódó kormányrendelet csütörtökön jelent meg a Magyar Közlönyben.

Magyarország kvótát állapít meg a külföldről érkező vendégmunkásokra. Tavaly 62 000-en jöhettek volna, ám a 40 ezret sem érte el a kiadott engedélyek száma.  Idén 65 000-en jöhetnek harmadik országból, az államtitkár nem tartja valószínűnek, hogy ennyien érkeznek. (Nem számítanak bele a kvótába a ukrán és a szerb vendégmunkások, ahogyan a hat hónapra érkező szezonális vendégmunkások és a befektetési céllal érkezők sem.)

Jelenleg 120 000 külföldi munkavállaló dolgozik a magyar álláspiacon, ami 2,6 százaléka az összes foglalkoztatottnak. Összehasonlításként Csehországban 10 százalék, Lengyelországban 6 százalék, Szlovákiában 3,8 százalék a harmadik országból érkezett munkavállalók aránya.